„Akkor drága az egészség, mikor meglep a betegség” (magyar közmondás)

Lábjegyzet…

Az összefoglaló az alsó végtagi panaszok, eltérések leggyakoribb okait ismerteti, különös tekintettel a belgyógyászati eredetű tünetekre, melyek lassan, alattomosan alakulhatnak ki, korai felismerésük a további romlás vagy a szövődmények megelőzésének alapja. Előrejelzik más szervek károsodását, súlyos kórképek kialakulásának fokozott kockázatát (stroke, súlyos agyi keringészavar, szívinfarktus, szívizomelhalás, veseelégtelenség). Felismerésük további orvosi vizsgálatokat, társuló hajlamosító állapotok (magas vérnyomás, cukorbetegség, emelkedett vérzsírszint) keresését, életmódi változtatást (dohányzás elhagyása, testmozgás, testsúlycsökkentés, diéta), kezelést igényelhetnek. Az eltérések lehetnek akut (hirtelen, mint pl. sérülés) vagy krónikus (idült, tartós) jellegűek, gyakran belgyógyászati vagy ideggyógyászati eredettel.

Az alsó végtagi panaszokat, betegségeket eredetük szerint, az anatómiát is figyelembe véve, a következő főbb csoportokra bontásban ismertetjük: bőrbetegségek; a csont, ízületek, szalagrendszer, izomzat sérüléses, illetve túlterheléses eltérései; vénás (visszeres) keringészavar, mélyvénás trombózis; verőeres érszűkület (perifériás artériás érbetegség); idegi (neurogén) eredetű tünetek: gerincvelői (központi) és perifériás eredetű eltérések; bokaduzzanat (lábszárödéma) eredete, típusai.

Alsó végtagi bőrbetegségek

Az alsó végtagi bőrbetegségek igen változatosak, gyakran hátterükben fertőzések vagy gyulladásos folyamatok, keringési problémák állnak. A lábszár és a lábfej bőre különösen érzékeny a vénás elégtelenségre és a környezeti hatásokra. Gyanú esetén bőrgyógyászati szakvizsgálat javasolt.

Vénás keringési zavarokhoz köthető bőrbetegségek

A lábszár alsó részén, a boka környékén a vénás keringési elégtelenség (visszérbetegség) okozza a legtöbb problémát. Vénás ekcémában a láb visszereinek megnövekedett nyomása idült, viszkető, vörös vagy barna foltokkal járó gyulladást okoz. A keringés további romlása esetén nehezen gyógyuló, hámhiánnyal járó sebek, lábszárfekély alakulhat ki.

A krónikus vénás elégtelenség előrehaladott szövődményeként kialakuló lipodermatoszklerózis során a bőr és a zsírszövet krónikus gyulladása, hegesedése és keményedése a láb alsó részét „fordított pezsgősüveg” alakúvá teheti.

A hajszálerekből kiszivárgó, majd lebomló vérsejtek apró, barna foltok tartós megjelenését okozzák a lábszáron (pigmentált purpurás dermatózis).

Fertőzések

A bakteriális fertőzést éles határú, piros, forró, duzzadt és fájdalmas bőrterület jelzi. Az orbánc és a mélyebb bőrrétegben zajló cellulitisz gyakran lázzal, hidegrázással, a laborban gyulladásos jelekkel kísért. Gyakori, viszkető, hámló bőr a lábujjak között és a talpon lábgomba lehetőségét veti fel, az izzadékony végtag, zárt lábbeli, közösségi uszoda, zuhanyzó használata növeli a veszélyt. A vírusos szemölcsök fertőző szemölcsök a talpon vagy a lábszáron. A Lyme-kór okozóját hordozó kullancscsípés esetén lassan növekvő, gyűrűszerű bőrpír jellemző.

Gyulladásos és allergiás bőrbetegségek

Száraz, viszkető bőrfoltok esetén atópiás dermatitisz/ekcéma áll fenn. Idegen anyag bőrrel érintkezése okozta allergiás reakció (pl. zokni anyaga, krémek, fém) során kontakt dermatitiszről beszélünk. Vastag, piros, pikkelyes, hámló foltok, amelyek gyakran a térden jelennek meg, pikkelysömör (pszoriázis) jelei lehetnek, akár térdízületi panaszokkal, körömeltérésekkel kísérten. Eritéma nodózum során fájdalmas, vörös csomók jelentkeznek a bőr mélyén, gyakran a sípcsont felett.

Szárazság és bőrkeményedés

A kiszáradásos ekcéma idősebb korban, különösen télen gyakori, amikor a bőr annyira kiszárad, hogy „térképszerűen” megrepedezik. Repedezett sarok a száraz bőr súlyos fokozata, amely fájdalmas repedésekhez és azon keresztül fertőzésveszélyhez vezethet. Tyúkszem és bőrkeményedés a nyomásra kialakuló, megvastagodott bőr.

Alsó végtagi sérülések

Az alsó végtagi sérülések (csípő, comb, térd, lábszár, boka, lábfej) gyakoriak. Traumás (esés, ütés) vagy túlterheléses okokból erednek. Gyakori az ízületi felszínek kimozdulása, a ficam, rándulás, szalag- és izomszakadás, csonttörések/repedések. Jellemző tünet a fájdalom, duzzanat, instabilitás, korlátozott mozgás és véraláfutás. Típusai: bokarándulás (külső szalagok nyúlása/szakadása), az Achilles-ín sérülése, térdficam, oldalszalag- vagy a súlyosabb keresztszalag-szakadás, meniszkussérülés, térdkalács-elülső combizom fájdalom, ugrótérd. A lábszár és a comb területén izomhúzódások/szakadások (combizom, vádli), sípcsonttörés, fáradásos törések, sípcsontfájdalom alakulhat ki. Csípő és a lábfej területén a csípőízületi fájdalom, a talpi bőnye (faszcia) gyulladása, a kalapácsujj gyakori. Túlterheléses következménye az íngyulladás, nyálkatömlő-gyulladás (burzitisz), porckopás.

Tünetek és ellátás: a tünetek közé tartozik a súlyos fájdalom, mozgáskorlátozottság, alaki deformitás és duzzanat. Érsérülésre utalhat a hideg, sápadt végtag és a pulzus hiánya, ami sürgős ellátást igényel. A kezelés pihentetést (RICE módszer: nyugalom, jegelés, fásli, felpolcolás), rögzítést, átmeneti fájdalomcsillapítást, tehermentesítő eszköz (pl. támbot) alkalmazását, súlyos esetben műtétet igényel. A pontos diagnózisért (röntgen, MR) minden esetben forduljon baleseti (traumatológus) szakorvoshoz.

Köszvényes roham

A köszvényes rohamot a húgysavszint emelkedése, kristályos kicsapódása váltja ki. Jellemző a hirtelen fellépő, rendkívül intenzív ízületi fájdalom, forró, vörös duzzanat és gyulladás (gyakran a nagylábujjnál, de a térd-, boka-, könyök- és csuklóízület is érintett lehet) a mozgás korlátozottságával kísérten. Az éjszaka jelentkező, 5–10 napig tartó rohamokat nem szteroid gyulladáscsökkentők és szteroidok kezelik. A megelőzés kulcsa a purinszegény étrend (kerülni kell a vörös húsokat, belsőségeket, alkoholt, cukros üdítőket), a bőséges folyadékfogyasztás és a testsúlycsökkentés („úri lakoma” betegség). Akut roham kezelése az ízület nyugalomba helyezése, jegelés (hideg borogatás), bőséges folyadékbevitel, orvosi véleményezés alapján nem szteroid gyulladáscsökkentők, kolchicin- vagy szteroidterápia. Megelőzésként a testsúly csökkentése, a rendszeres mozgás, a húgysavszint-csökkentő szerek jönnek szóba. A kezeletlen köszvény krónikussá válhat, ízületi deformitást és vesekövességet, vesekárosodást is okozhat fokozott szív- és érrendszeri kockázattal.

Alsó végtagi vénás keringészavar

Az alsó végtagi vénás keringészavar, más néven krónikus vénás elégtelenség az egyik leggyakoribb érrendszeri megbetegedés, amely során a vénák kitágulnak, majd a vénabillentyűk is károsodnak, így a vér nem képes hatékonyan visszajutni a szív felé, és pangani kezd a lábakban. A tünetek az enyhe panaszoktól a súlyos bőrelváltozásokig terjedhetnek. Látható tünete a visszerek tágulata (varikózis), a bőr felszínéhez közeli vénák kitágulnak, csomóssá, kékessé és kanyargóssá válnak: apró, vörös vagy lila, pókhálószerű ún. seprűvénák vénák jelennek meg a bőrön. A boka és a lábszár duzzanata (ödéma) különösen a nap végére, illetve hosszú állás vagy ülés után jelentkezik, reggelre megszűnik. A boka környékén a bőr barnás-vöröses színűvé válhat (pigmentáció), a lábszáron tömött, fényes vagy szárazon hámló. Súlyos esetben nehezen gyógyuló, fájdalmas sebek, fekélyek alakulhatnak ki, főleg a boka környékén. Szubjektív panaszok kísérhetik: fáradt, nehézláb-érzés, amely a nap folyamán fokozódik; feszülő, sajgó fájdalom, viszketés, égő érzés, bizsergés, lábszárgörcs főleg éjszaka. A tünetek hosszabb állás vagy ülés hatására rosszabbodnak, a lábak felpolcolása (megemelése) vagy a séta segít csökkenteni a panaszokat; nyáron, melegben a tünetek kifejezettebbé válhatnak.

Mélyvénás trombózis

A mélyvénás trombózis legtipikusabb tünete az egyik lábon hirtelen jelentkező, indokolatlan izomlázszerű fájdalom, duzzanat. Mivel vérrög zárja el a vénát, és a folyadék feltorlódik, ödéma alakul ki, a bőr vöröses vagy kékes elszíneződésű és meleg tapintatú. A fájdalom görcsös, izomlázhoz hasonlít, gyakran a vádliban érezhető, állásra vagy járásra fokozódik. Tünetmentes esetek is előfordulhatnak, ilyenkor csak a napokkal-hónapokkal később jelentkező panaszok, a tartós féloldali lábszárödéma, visszértágulat hívhatja fel a figyelmet. Az érintett végtag melegebb a másiknál, a duzzadt területen a bőr feszes, fényes lehet. A lábfej hátrafeszítésekor a térdhajlatban jelentkező fájdalom tovább erősíti a gyanút. A fenti tünetek esetén azonnal forduljon orvoshoz (sürgősségi ellátás: laborvizsgálat, alsó végtagi ultrahang szükséges)!

A vénában kialakult vérrög leszakadhat, és a vérpályán a tüdőerekbe jutva, azokat elzárva akár életveszélyes tüdőembóliát okozhat. A tüdőembólia tünetei a hirtelen fellépő légszomj, mellkasi fájdalom, szapora szívverés és köhögés, súlyos esetben tüdőkárosodás, eszméletvesztés, keringésleállás lehet. Hajlamosító tényező lehet az örökletes véralvadási zavar, daganatos, autoimmun betegség, elhízás, tartós fekvő állapot, a vénás keringés külső összenyomatása (pl. hosszú repülőgépes utazás okozta kényszertartás).

Perifériás artériás betegség (PAD)

A perifériás artériás betegség krónikus verőeres alsó végtagi érszűkület, lényege, hogy a lábak verőerei (artéria) beszűkülnek, így nem kapnak elegendő oxigéndús vért. A tünetek a betegség súlyosságától függően változnak, a kezdeti enyhe panaszoktól a súlyos nyugalmi fájdalomig. Legjellemzőbb korai tünete az időszakos sántítás (claudicatio intermittens). Az időszakos sántítás fizikai terhelésre (séta, lépcsőzés) jelentkező fájdalmas görcs, fáradtság vagy feszülő érzés a vádliban, a combban vagy a farizomban, ami pihenésre néhány perc alatt megszűnik. Előrehaladottabb állapotban a láb már fekvő helyzetben, pihenés közben is fáj, ég, különösen éjszaka, főként a lábfejek vagy a lábujjak. A keringési zavar miatt az érintett láb vagy csak a lábfej érezhetően hidegebb a másiknál. A bőr sápadttá, fényessé, vékonyabbá, szárazzá válik, esetleg kékes-vöröses elszíneződés látható. A lábszáron vagy a lábfejen a szőrzet megritkulhat vagy eltűnhet, a köröm lassabban nő, megvastagszik. Az izmok gyengesége vagy zsibbadása a láb rossz vérellátása miatt alakul ki. Súlyos esetben a lábujjakon vagy a lábfejen lassan gyógyuló sebek, fekélyek jelennek meg. A fekélyek környékén a bőr sötétbarnává/feketévé válhat, elhalhat, ami azonnali orvosi beavatkozást, érsebészeti műtétet igényel. A lábháti artériák pulzusa nehezen vagy egyáltalán nem tapintható, korai szakaszban sok esetben a beteg még tünetmentes, de műszeres vizsgálattal (pl. boka-kar index mérése) az érszűkület már kimutatható. Főbb hajlamosító tényezők a magas életkor, dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett vérzsírszint. Gyanú esetén angiológiai, érsebészeti, a társuló magas szív- és érrendszeri kockázat miatt kardiológiai vizsgálat is javasolt.

A baleset vagy egy elszabadult, eret elzáró vérrög okozta ritka, de annál súlyosabb, hirtelen fellépő, kifejezett tünetekkel (helyi fájdalom, pulzus tapintásának kiesése, sápadtság, kihűlés) kísért verőeres elzáródás vagy súlyos fájdalom azonnali sürgősségi, majd kórházi ellátást igényel.

Alsó végtagi érzészavarok

Az alsó végtagi érzészavarok (zsibbadás, bizsergés, érzéketlenség, „hangyamászás”-érzés, melegségérzet) számos okból kialakulhatnak, a banális, testhelyzet okozta nyomástól kezdve a súlyosabb neurológiai vagy anyagcsere-betegségekig. Az okok lokalizáció szerint csoportosíthatók.

1. Idegrendszeri és gerinceredetű okok neurológiai vizsgálatot igényelnek, lehetnek gerincproblémák (kilépő ideggyök károsodása): porckorongsérv (gerincsérv), gerinccsatorna-szűkület, az ágyéki gerincszakasz kopásos elváltozásai, amelyek nyomják az ideggyököket.

   Idegkompresszió (becsípődés) esetén a környéki idegek anatómiailag szűk helyeken nyomódnak (pl. alagút-szindrómák). Az ülőidegzsába az isiászideg irritációja vagy kompressziója, ami a deréktól a lábakig sugárzó zsibbadást okoz.

   Központi idegrendszeri eredetű alsó végtagi tünetekkel szklerózis multiplexben (SM), stroke-ban, agyi keringészavarban vagy a gerincvelőt érintő folyamatokban találkozhatunk (pl. daganat, baleset, a csigolya roppanásos törése, gerincvelő-gyulladás). Gyakori ezekben az esetekben az izomgyengeség és bénulás, járászavar, spaszticitás. A spaszticitás fokozott izomtónus, az izmok ilyenkor merevvé, feszesé válnak, görcsös állapot alakulhat ki, amit érzéskiesés vagy zsibbadás kísér. Ha koordinációs zavar is jelentkezik, egyensúlyvesztést, bizonytalan járást tapasztal a beteg, ritkán hólyag- és bélműködési zavar kísérheti.

   A lábakban jelentkező kényszeres mozgási igény a „nyugtalan láb szindróma”, mely az alvászavarok egy típusa, alváslaborban vizsgálandó, szomnológus specialista javaslatára gyógyszeresen kezelhető.

   A perifériás neuropátia vagy környéki idegkárosodás az agyon és a gerincvelőn kívüli idegeket érinti, ami fájdalmat, zsibbadást, valamint mozgás- és érzékelési zavarokat okoz a lábakban.

2. Anyagcsere- és belgyógyászati betegségek is járhatnak az alsó végtagi idegek károsodásával, neuropátiával. Az állapot gyakran lassan alakul ki, és súlyos esetben a járásképességet is korlátozhatja. A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye, amely a lábfejekben (zokniszerű területen) kezdődő, felfelé terjedő zsibbadást, bizsergést, égő fájdalmat, „tűszúrás”-érzést („hangyázás”) vagy akár sérülésérzéketlenséget okoz. A B₁-, B₆- és B₁₂-vitamin hiánya szintén okozhat perifériás neuropátiát. A pajzsmirigy alulműködése, a krónikus vese- vagy májbetegségek hatására a szervezetben felhalmozódó toxinok is károsíthatják az idegeket. Egyes autoimmun betegségek, mint a lupusz, a reumatoid artritisz (sokízületi gyulladás), fertőzések, pl. övsömör, a kullancscsípéssel terjedő Lyme-kór, HIV, vírusos májgyulladás (hepatitis B és C) szintén okozhatnak érzészavarokat.
3. Keringési problémák is okozhatnak fájdalmas zsibbadást, dagadást és melegségérzést, pl. a már említett verőeres érszűkület és a visszéreredetű vénás trombózis.
4. Mechanikai, életmódbeli és tényezők is okozhatnak alsó végtagi érzészavarokat. A hosszú ideig tartó ülés, a keresztbe tett lábak, a térdelés vagy a láb alatt ülés átmenetileg elnyomhatja az idegeket zsibbadást, átmeneti érzészavart kiváltva. A szűk ruházat/lábbeli, a túl szoros zokni vagy nadrág, sérülések ugyancsak nyomást gyakorolhatnak a gerincre vagy a környéki idegekre zsibbadást okozva. A krónikus alkoholfogyasztás idegkárosító hatású. Bizonyos kemoterápiás szerek, nehézfémek vagy antibiotikumok mellékhatásaként szintén jelentkezhetnek tünetek.

Ödéma

A bokaduzzanat (ödéma) a szövetek közötti folyadék felszaporodása. Leggyakoribb okai banális életmódbeli tényezők: hosszú ideig tartó állás vagy ülés, mozgáshiány, túlsúly, túlzott sóbevitel. A mozgásszervi sérülések, pl. a boka rándulása, ficama, ízületi gyulladás okozta duzzanat megállapítása nem okoz nehézséget a kórelőzmény alapján. Keringési problémáknál gyakori tünet az ödéma: visszértágulat, vénás elégtelenség, mélyvénás trombózis (gyakran féloldali, fájdalmas duzzanat); szívelégtelenség csökkent terhelhetőséggel, fulladással, fáradékonysággal kísérten (kardiológiai szakvizsgálat, szívultrahang javasolt). A vesebetegség gyakran jár testszerte vizenyővel (laborvizsgálatban kóros vesefunkciós értékkel, akár vérszegénységgel; hasi UH, nefrológiai szakvizsgálat javasolt), egyes májbetegségekben (pl. alkohol, vírusos májgyulladás okozta ártalom) a hasüregben szaporodik fel a haskörfogatot is növelő folyadék („hasvízkór”, gasztroenterológiai vizsgálat javasolt). A terhesség főleg késői szakasza, a pajzsmirigyzavar, bizonyos gyógyszerek mellékhatása (pl. vérnyomáscsökkentők, szteroidok) is okozhat lábszárduzzanatot. Senyvesztő, fehérjevesztő állapotok, fehérjevizelés melletti csökkent vérfehérje (albumin)-szint esetén is folyadék halmozódik fel a szervezetben.

Otthoni kezelési lehetőség a pihentetés és a végtag felpolcolása, a rendszeres könnyű séta, a lábtorna a keringés javítására, a konyhasóbevitel csökkentése, kompressziós harisnya viselése. Orvosi vizsgálatok alapján lehet a betegségnek megfelelő célzott gyógyszeres kezelést megválasztani.

Ne felejtsük, a lábunk mindig szem előtt van!

A „lábvizsgálatból” hasonlóan sokat kiolvashatunk egészségi állapotunkról, mint a profi „nyomolvasó” az erdőben megtalált lábnyomokból.

Dr. Várallyay Zoltán

Hipertonológus, belgyógyász, kardiológus főorvos. 1997 óta dolgozik a Karolina Kórházban Mosonmagyaróváron, az Összevont Belgyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa. A belgyógyászati, szív- és érrendszeri betegek ellátása, gondozása mellett a sürgősségi ellátásban is részt vesz. Tagja a Magyar Hypertonia Társaságnak (vezetőségi tag) és a Magyar Kardiológusok Társaságának. Gyakorló apuka és évtizedek óta amatőr futó (maraton: 3:27.30 s). A Mosonmagyaróvári Strucc Futóklub tagjaként részt vesz az évente Mosonmagyaróváron rendezett Szigetköz Félmaraton verseny szervezésében is. A 2020/2021-ben bronzérmes női NB1-ben szereplő Mosonmagyaróvári Kézilabda Klub (MKC) csapatorvosa.