Könyvismertető
Az orvos válaszol
Több mint 3 millió hipertóniás beteg él Magyarországon. A magasvérnyomás-betegséget néma gyilkosnak is hívják, mivel sokáig teljesen tünetmentes, miközben már pusztítja a beteg szervezetét.
A zsebkönyvben a magas vérnyomás megelőzésétől kezdve a már kialakult betegségről és az azzal való életről olvashat. Kik és miért hajlamosak arra, hogy a magas vérnyomás kialakuljon? Milyen szövődményei vannak a már kialakult betegségnek? Hogyan lehet/kell kordában tartani a hipertóniát, hogy a súlyos szövődményeket elkerülje a beteg? Milyen életmód és gyógyszeres kezelés tanácsolható a betegeknek? A hipertóniaspecialista orvosszerző több évtizedes tapasztalata garantálja, hogy a könyvben szereplő 150 kérdésre a legközérthetőbb és legpontosabb módon kapjon választ az olvasó.
Dr. Barna István: Amit a hipertóniáról mindenkinek tudnia kell
Ízelítőül adunk közre néhány kérdést a könyvből, amely a SpringMed Kiadó gondozásában jelent meg, és nyomtatott, illetve e-book formában is megvásárolható a www.springmed.hu webáruházban, valamint a könyvesboltokban.
Miért kell csökkenteni a túlzott nátrium fogyasztást, vagyis miért sózzunk kevesebbet?
A szervezetben az emelkedett nátriumtartalom emelkedett víztartalommal párosul. A nátriumnak fontos szerepe van a folyadékháztartás szabályozásában. A túlzott sózás emeli a vérnyomást, rontja a veseműködést. A konyhasó- (NaCl-)bevitel ne haladja meg a napi 5 grammot! (A tápanyagtáblázatok a nátriumtartalmat adják meg, ami nem azonos a nátrium-kloriddal, vagyis a konyhasóval; 2 g nátrium = 5 g konyhasó.) Minél több konyhasót fogyasztunk, annál szomjasabbak leszünk, többet iszunk. A túlzott konyhasófogyasztás fokozza a folyadék-visszatartást (a só megköti a folyadékot, ezáltal az nem tud kiürülni), az emelkedett víztartalom miatt megnő a keringő vérmennyiség, ami vérnyomás-emelkedést okoz. A nátrium képes befolyásolni az izom-összehúzódás mechanizmusát, ezáltal a szívizom működésére is hatással van. A magas konyhasóbevitel mindezek mellett fokozott terhet ró a vesére, és kedvez az érbetegségek kialakulásának is.
Mennyi konyhasót fogyasztunk?
A különböző étkezések során a változó mennyiségben elfogyasztott konyhasó hatását az egészséges szervezet ép szabályozással és a vese működésével képes kiegyenlíteni. A nátrium-klorid bevitele a táplálkozási- és földrajzi szokások alapján nagymértékben különbözik, több mint 100-szoros különbség is lehet. Érdekes összefüggés, hogy egyes dél-amerikai törzsek körében a nátriumbevitel gyakorlatilag nulla, és ezzel együtt igen rövid az élettartam, míg Japánban az igen hosszú átlagos élettartam jelentős mennyiségű nátriumbevitellel társul. Magyarországon a férfiak átlagosan négyszer, a nők háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi a szervezet számára elegendő lenne.
Mit eredményez a csökkentett konyhasófogyasztás?
A hipertónia nem gyógyszeres kezelésében a nátriumbevitel javasolt szintre csökkentésével a vérnyomás 2–8 Hgmm-rel csökken. Ennek révén a stroke okozta halálozásban 22 százalékos, koszorúér-betegség következtében kialakuló halálozásban 16 százalékos kockázatcsökkenés érhető el. Európában végzett felmérő vizsgálatok igazolják, hogy a kis mennyiségű konyhasófogyasztás (kevesebb, mint 5 gramm/nap) mellett a hipertónia gyakorisága 5 százalék, míg ahol nagyobb a konyhasó bevitel (15 gramm, vagy ennél magasabb), ott a felnőtt népesség csaknem 40 százalékában előfordul magasvérnyomás-betegség. Magyarország sajnos az utóbbiak közé tartozik.
Idősek (65 év felettiek), hipertóniások és cukorbetegek érzékenyebben reagálnak a konyhasóbevitel változására. A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó vérnyomáscsökkentő hatása kifejezettebb volt ezekben a csoportokban. Az élettani funkciók ellátásához elegendő lenne napi 2 g konyhasó, ezzel szemben Magyarországon a normál étkezési szokások a szükséges sóbevitel 3–5-szörösét (6–10g/nap) tartalmazzák.
A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó használatával az ételek ízértéke megmarad, és átlagosan 6–8 Hgmm-es (65 éves kor felett 10 Hgmm, fiatalokban 5–7 Hgmm) vérnyomáscsökkenés figyelhető meg.
Érdekes megfigyelés, hogy ez a hatás nőkben kifejezettebb, mint férfiakban, ami talán a nőknél genetikailag is gyakoribb konyhasó-érzékenység következménye.
Milyen ételek tartalmaznak sok konyhasót, így sok nátriumot?
Az átlagos konyhasóbevitel 75 százaléka az élelmiszeripari termékekből származik, 15 százalékban utánsózással kerül a szervezetbe, és csak 10 százaléka származik az élelmiszer-nyersanyagokból. A mindennapi étrend kialakításánál érdemes az alacsony konyhasótartalmú élelmiszereket előnyben részesíteni. A legtöbb konyhasó a tartósított élelmiszerekben, hentesárukban, konzervekben található (csak példaként: 100 g füstölt sonka vagy virsli 2000 mg, az óvári sajt 1300 mg, a barna kenyér 1200 mg, míg a káposzta 350 mg, a kefir 120 mg, 100 ml tej 40 mg nátriumot tartalmaz).
Ezek mellett nagy a konyhasótartalma a sózott olajos magvaknak, csipszeknek, sós rudacskáknak.
Milyen ételek tartalmaznak kisebb mennyiségben konyhasót (nátriumot)?
Keresni kell a csökkentett nátriumtartalmú konyhasót, és magasvérnyomás-betegeknek ezt javasolt használni. A készételek helyett érdemes friss alapanyagokból készült ételeket fogyasztani, a felvágottakat lehet kevesebb sóval készült hideg sültekkel is helyettesíteni. Az automatikus sózás helyett fűszernövényekkel is lehet ízesíteni, sokszor ezek még jobban ki is emelik az alapanyagok zamatát.