220 felett…
Egy 36 éves fiatal nőnek egy szűrőprogram során 265/145 Hgmm-es vérnyomást mértek a szűrést végző nővérek. Az 1-1 perc szünettel végzett további két mérés eredménye: 232/152 és 249/146 Hgmm! A páciens teljesen panaszmentes volt! A dátum: 2024. május 17-e, mely éppen a Hipertónia Világnapja volt! Vérnyomására nem szedett gyógyszert, vérnyomását legalább 5 éve nem mérte, semmilyen ismert betegsége nem volt.
A beteget a kolléganők hozzám, a hipertónia-ambulanciára irányították, ahol egy rövid győzködés után elfogadta, hogy kórházban a helye, így felvették a kardiológiai osztályra. Kezdetben vénás infúzióban adott vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel csökkentettük kíméletesen a vérnyomását, majd másnaptól egy fix gyógyszerkombinációt tartalmazó tablettával folytattuk a kezelését. Érdekes módon, amikor 160–170 körülire csökkent a vérnyomása, akkor kezdett fejfájást, szédülést, bizonytalanságérzést panaszolni. Ez számomra arra utalt, hogy régóta „220 felett” lehetett a vérnyomása, ezt szokta meg a szervezete, az érrendszere. Emellett szólt az is, hogy az EKG-ján komoly szívizom-terhelésre utaló eltérések (balkamra-megnagyobbodás) voltak, amit később a szív-ultrahangvizsgálat is alátámasztott. Vesefunkciói kissé már károsodtak, és fehérje is megjelent a vizeletében – ez szintén a régebb óta fennálló, már szervi szövődményeket okozó hipertónia jele. A nőbeteg számos vizsgálaton esett át, melyek a magas vérnyomás hátterében egyéb betegséget kizártak, majd 4 nap után elfogadható vérnyomásértékekkel hazaengedtük. Mindössze 2 tablettát írtunk fel neki: egy 3 hatóanyagot tartalmazó, igen korszerű készítményt, és egy értágító hatású, pulzuslassító gyógyszert (béta-blokkolót). A gyógyszerek szedése mellett azt kértem tőle, hogy fogyjon le egy kicsit (kezdeti BMI-je, vagyis testtömegindexe 32,4 kg/m2 volt), térjen rá a szívbarát étrendre, mozogjon rendszeresen, ne sózza az ételeit. További kérésem volt, hogy rendszeresen mérje otthon a vérnyomását, az értékeket egy elektronikus naplóba töltse fel, majd küldje el a rendelőbe.
A Habita vérnyomásnapló alkalmazást hamar megszerette és ennek segítségével hónapok óta nyomon tudom követni a vérnyomásának az alakulását, mint ahogyan azt az ábrák is mutatják. Jól látható, ahogy fokozatosan javul, sőt normalizálódik a vérnyomása, emellett jó a közérzete. A jól megválasztott terápia mellett az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy elkezdett mozogni, le tudott adni már egy keveset a testsúlyából és dietetikust is keresett.
Ezt a fiatal nőt a „néma gyilkos” karmaiból sikerült kiszabadítani, megmenteni egy súlyos szélütéstől, agyvérzéstől vagy akár az aortafal megrepedésétől (az aorta-disszekció a többi súlyos szövődmény mellett talán az egyik legrettegettebb érrendszeri katasztrófa).
Szűrés még tünetmentesen
A szűrővizsgálatoknak épp ez a lényege: felismerni, megtalálni, kiszűrni olyan állapotokat, rizikótényezőket vagy tünetmentes betegségeket, melyeket időben „elcsípve” és kezelve elkerülhetők a súlyos, akár életveszélyes szövődmények. Az említett esetben akár szimbolikusnak is tekinthetjük, hogy erre a hipertóniás nőre éppen május 17-én bukkantunk rá. Ahogy említettem, ez a nap éppen a Hipertónia Világnapja, amelynek a célja éppen az, hogy felhívjuk a figyelmet a sokáig tünetmentes, de rendkívül veszélyes magas vérnyomásra, a „néma gyilkosra”. Évente 10 millió ember életét követeli világszerte! És az elvesztett emberek fele még csak nem is tudja, hogy hipertóniás volt! Ez a felismerés vezetett el odáig, hogy a Nemzetközi Hipertónia Társaság a teljes május hónapot egy vérnyomásmérési kampánynak szenteli minden évben 2017 óta: Május a Vérnyomásmérés Hónapja!
A kezdeményezéshez már a kezdetektől csatlakozott a Magyar Hypertonia Társaság is, és természetesen a szekszárdi Balassa János Kórház kardiológiai osztálya és hipertónia-ambulanciája is. A szűrés célja, hogy olyan egyéneket találjunk minél nagyobb számban, akiknek nem ismert a magas vérnyomása. Ennek érdekében elsősorban olyan emberek vérnyomását szeretnénk megmérni, akiknek az elmúlt egy évben (vagy esetleg soha) nem ellenőrizték vérnyomását. A programban jól képzett egészségügyi szakdolgozók, asszisztensek vettek részt, de Szekszárdon a program első évében, 2017-ben fiatal rezidens orvosok segítették a méréseket.
A szűrés nem bonyolult: az életmódra, előző betegségekre, szedett gyógyszerekre vonatkozó rövid kikérdezés után – ami természetesen anonim módon történik – testsúly- és testmagasság mérés, majd egy 3 mérésből álló vérnyomás- és pulzusmérési sorozat következik, a mérések között 1-2 perc szünettel. Ez a vérnyomásmérés standard módszere – elég szomorú, hogy szinte senki nem így méri a mindennapokban. Ezzel azt is eléri a program, hogy úgy a páciensek, mint a szakdolgozók megtanulják a vérnyomásmérés helyes kivitelezését. Az adatokat kezdetben papíralapú adatlapon, de az utóbbi években már egy mobilapplikációban rögzítjük, és így bekerültek a nemzetközi adatbázisba is.
Mi a szekszárdi sikerek kulcsa?
Az első, 2017-ben lezajlott vérnyomásmérési kampány során mi szekszárdiak benne voltunk a 10 legtöbbet mért magyarországi centrumban. A későbbi években még szélesebb körben megszerveztük a májusi vérnyomásmérési hónapot, bekapcsolódott a helyi EFI (Egészségfejlesztési Iroda), valamint a Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya is. Mindkét szervezet számos civil helyszínen végzett szűrővizsgálatokat. A COVID alatt a program szünetelt, majd 2022-ben újraindult, ekkor a magyar centrumok közül már Szekszárdon mértük a legtöbbet, annak ellenére, hogy Tolna vármegye a legkisebb megye és Szekszárd a legkisebb lélekszámú megyeszékhely.
A 2023-as kampánynak Szekszárdon komoly előkészületek után vágtunk neki: a Balassa János Kórház vezetőségének a támogatásával az EFI mozgósította a kórház szakdolgozóit, asszisztenseit, főnővéreit, és megfelelő edukáció után, vérnyomásmérőkkel ellátva az osztályokat, plakátokat, szórólapokat készítve megkezdődtek a mérések. Az MMM23 kampány eredményei büszkeséggel töltöttek el bennünket, mert a hazai közel 3000 mérésnek több mint a felét Szekszárd végezte az 1600 feltöltött adatsorával. Ez a siker megmutatta, hogy még a nyomasztó szakemberhiány idején is jó szervezettséggel egy jó ügy mellé lelkesen odaállnak az egészségügyi dolgozók még egy kisebb kórházban is.
A 2024-es adatok szintén azt mutatják, hogy nem lankadt a lelkesedés, és a jól bevált és képzett szűrőcsapatok segítségével összesen 4100 vérnyomásmérést rögzítettek, ebből 2388-at a védőnők teljesítettek. A méréseket idén először már a teljes vármegyére kiterjesztettük, így a bonyhádi EFI 200, míg Dombóvár 44 méréssel járult hozzá a szűrőprogram sikeréhez.
Mi történik, ha a szűrések során kóros a vérnyomás?
Ha az illető nem tud arról, hogy hipertóniás lenne, életmód-tanácsokat és vérnyomásnaplót kap a kollégáktól, akik felhívják a figyelmét arra, hogy keresse fel háziorvosát. Ha már kezelt betegnél mérnek magasabb értéket, szintén javasolhatják, hogy menjen el a kezelőorvosához. Ha kiugróan magas értékeket mérnek, vagy nagy kockázatúnak tűnik az adott egyén, akinek specialistára lehet szüksége, akkor küldik hozzám a hipertónia-ambulanciára a beteget. Így találtunk rá a tavalyi szűrések során pl. egy 38 éves tűzoltóra, akinek a jelentősen emelkedett vérnyomása semmilyen problémát-panaszt nem okozott, mégis a kiemelten veszélyes hivatása miatt életfontos volt mielőbb beállítani a vérnyomását – amit sikeresen megoldottunk alig néhány hét alatt.
Mindenkinek ismernie kellene!
Kérem, ne feledjék: ugyan május a vérnyomásmérés hónapja, de máskor is fontos mérnünk a vérnyomásunkat! Mindenkinek ismernie kellene, milyen a vérnyomása, és ha tartósan 140/90 Hgmm feletti értékeket mér, forduljon háziorvosához! A már kezelt hipertóniások is sokat segíthetnek kezelőorvosuknak a rendszeres otthoni méréseikkel a jobb vérnyomás-beállításban. A „néma gyilkos” soha nem pihen és nem válogat az áldozatai között, és az általa jelentett veszélyt csak úgy tudjuk lecsökkenteni, kiküszöbölni, ha mindenki tisztában van a vérnyomásával, akár fiatal, akár már idősebb.
Dr. Benczúr Béla
Belgyógyász, kardiológus, klinikai farmakológus szakorvos, hipertonológus, lipidológus, obezitológus és diabetológus licenccel rendelkezik. A szegedi I. Belgyógyászati Klinika c. egyetemi docense. 2017-től a Tolna Megyei Balassa János Kórház Kardiológiai-Nefrológiai osztályát vezeti. Feladatának tekinti egy olyan kardiológiai profil megteremtését, amely a neminvazív kardiológiellátás teljes spektrumát lefedi a rizikófaktorok szűrésétől, a prevenciótól az akut ellátáson át a rehabilitációig terjedő ív mentén. Ezt szolgálja a Hipertónia-Lipid Decentrum létrehozása is. Legfőbb érdeklődési területe a hipertónia-gondozás, a szív-érrendszeri megelőzés, a családi halmozódást mutató magas koleszterinszintek felismerése, valamint a tünetmentes nagy kockázatú egyének korai szűrése
