Feltöltés dátuma: 2024.02.26.

Az orvos válaszol – Könyvismertető

Dr. Barna István: Amit a hipertóniáról mindenkinek tudnia kell

Több mint 3 millió hipertóniás beteg él Magyarországon. A magasvérnyomás-betegséget néma gyilkosnak is hívják, mivel sokáig teljesen tünetmentes, miközben már pusztítja a beteg szervezetét.
A zsebkönyvben a magas vérnyomás megelőzésétől kezdve a már kialakult betegségről és az azzal való életről olvashat. Kik és miért hajlamosak arra, hogy a magas vérnyomás kialakuljon? Milyen szövődményei vannak a már kialakult betegségnek? Hogyan lehet/kell kordában tartani a hipertóniát, hogy a súlyos szövődményeket elkerülje a beteg? Milyen életmód és gyógyszeres kezelés tanácsolható a betegeknek? A hipertóniaspecialista orvosszerző több évtizedes tapasztalata garantálja, hogy a könyvben szereplő 150 kérdésre a legközérthetőbb és legpontosabb módon kapjon választ az olvasó.

Illusztráció

Ízelítőül adunk közre néhány kérdést a könyvből, amely a SpringMed Kiadó gondozásában jelent meg, és nyomtatott, illetve e-book formában is megvásárolható a www.springmed.hu webáruházban, valamint a könyvesboltokban.

Mi a magasvérnyomás-betegség?

Az egészséges szervezet vérnyomás-emelkedéssel alkalmazkodik a különböző külső környezeti hatásokhoz (láz, fizikai terhelés, mentális stressz stb.). Normális esetben e hatások elmúltával a vérnyomás visszatér az eredeti értékére. A vérnyomást szabályozó rendszerek vagy folyamatok károsodásakor a külső vagy belső tényezők hatására megemelkedett vérnyomás nem csökken vissza a normális értékre, kialakul a hipertónia. Magasvérnyomás-betegségről akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan eléri, vagy meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. A szisztolés vérnyomás emelkedése főként a nagyartériák rugalmasrost-tartalmától, illetve az érfali simaizom működésétől függ, a diasztolés vérnyomás a kisebb artériák, az arteriolák átmérőjének csökkenése (beszűkülése), a perifériás ellenállás növekedése folytán emelkedik.

Mennyi a vérnyomás normális értéke?

Az elmúlt évtizedben a nagyszámú kutatási eredményeknek köszönhetően több alkalommal is változott a normális és kóros vérnyomás közötti határérték. Sokakban (főleg idősebbekben) él még az a tévhit, hogy a szisztolés vérnyomás normális értékét az életkor plusz 100 számítási képlet eredménye adja. Ma a tudományos kutatások által igazolt tényekre és bizonyítékokra alapozva az optimális vérnyomás felső határát 120/80 Hgmm értéken állapították meg. Ez az az érték, amelynél a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélye minimális. Az európai és a hazai irányelvekben nem célértékeket, hanem célvérnyomás-tartományokat ajánlanak. Optimális a 120/80 Hgmm alatti, normális a 120–129/80–84 Hgmm közti, emelkedett normális a 130–139/85–89 Hgmm közötti érték. I. fokozatú a hipertónia, ha 140/159 és/vagy 90–99 közötti, és II. fokozatú, ha 160 és/vagy 100 Hgmm feletti értéket mérünk. Cukorbetegségben, szívelégtelenségben és átmeneti agyi keringészavar esetén a szisztolés vérnyomás céltartománya 120–129 Hgmm, időskorúakban 130–139 Hgmm, a diasztolés érték <80 Hgmm. A hipertónia diagnózisához az otthon (rendelőn kívül) legalább három különböző alkalommal mért 135/85 Hgmm feletti érték elegendő.

Minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás-emelkedés esetén megduplázódik a kardiovaszkuláris (szív-ér rendszeri) megbetegedés kockázata. A normális vérnyomás felső határa 140/90 Hgmm, ha nincs egyidejűleg más kísérő betegség. Ha a hipertónia mellett egyéb társbetegség is fennáll (pl. cukorbetegség, vesebetegség, szívbetegségek), a fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt a határérték 130/80 Hgmm.

A vérnyomás normális és kóros értékei
Kategória Szisztolés vérnyomás (Hgmm) Diasztolés vérnyomás (Hgmm)
Optimális vérnyomás ≤120 és ≤80
Normális vérnyomás 120–130 és 80–85
Magas-normális vérnyomás 130–139 és/vagy 85–89
Kóros vérnyomás – Hipertónia
I. fokozat (enyhe) 140–159 és/vagy 90–99
II. fokozat (középsúlyos) 160–179 és/vagy 100–109
III. fokozat (súlyos) ≥180 és/vagy ≥110
Izolált szisztolés hipertónia ≥140 és <90

Miért baj, ha magas a vérnyomás?

A vér az érhálózatban nem egyenletesen áramlik. Felgyorsul, majd lelassul, apró pici örvények keletkeznek a turbulens áramlás következtében. Ahogy a folyó alakítja a medrét, úgy hat az áramló vér az erek falára. Az állandó fokozott nyomás növeli az érben a vér áramlásakor kialakuló nyíró feszültséget, ezáltal károsodik az érfal belső rétege. A károsodás folytán az ér beszűkül, elveszti rugalmasságát, könnyen kialakul az érelmeszesedés folyamata. A magas vérnyomás károsítja az ereket, és ezáltal rontja a létfontosságú szervek működését. Zavart szenved a szervek oxigénellátottsága, az anyagcseréje, létrejön az úgynevezett célszervkárosodás. Valójában a szervi szövődmények eredményezik a tüneteket okozó megbetegedéseket vagy az esetleges halálozást. A hipertónia tehát azért veszedelmes betegség, mert érfalkárosító hatása révén észrevétlenül, de kitartó módon károsítja minden szerv működését.

Miért kell csökkenteni a vérnyomást?

A súlyos, igen magas vérnyomással járó, kezeletlen magasvérnyomás-betegség közel 80%-ban 1 éven belül halálhoz vezethet! A szív fokozott működésre kényszerül annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű vért tudjon pumpálni a szervekhez, szövetekhez. A magas vérnyomás megfelelő kezelésével a keringési betegségek okozta halálozás (mortalitás) 21%-kal csökken. Statisztikai adatok alapján ismert, hogy a koszorúér-betegség hátterében 58%-ban, a szélütés (stroke) hátterében 72%-ban hipertónia igazolható. A vérnyomáscsökkentő kezelés a szélütés kialakulásának valószínűségét 45%-kal, a szívinfarktusét 25%-kal, a szívelégtelenségét 35%-kal mérsékli. Ha a magas vérnyomást 2 Hgmm-rel csökkentjük, akkor a szélütés 6%-kal, a koszorúér-betegség 4%-kal ritkábban alakul ki.

Hát még mekkora az eredmény, ha a változás 10–15 Hgmm?!

Milyen összefüggés van a túlsúly és hipertónia kialakulása között?

Az elhízás nagyrészt a kulturális és környezeti viszonyok által befolyásolt étkezési szokások, illetve a mozgásszegény életmód következtében alakul ki, de nem hagyhatók figyelmen kívül az örökletes tényezők sem. A magasvérnyomás-betegség kialakulásában a túlsúly az egyik legfontosabb kockázati tényező. Az emelkedett vérnyomásérték túlsúlyosakban több mint kétszer olyan gyakori, mint az életkor, nem, életmód stb. tekintetében azonos, de normál testsúlyú népességben. Míg normál testsúly esetén a hipertónia előfordulási gyakorisága közel 25%, a túlsúlyos betegekben az elhízás mértékétől függően 50–60%. Nagyobb arányú a hipertónia előfordulása azokban, akikben a felesleges zsírszövet döntően a has területén jelenik meg. Sajnos, az elhízottak közel háromnegyed része ebbe a csoportba sorolható.

Illusztráció

Mi módon okozhat hipertóniát a túlsúly?

Az elhízott férfiakban 69%, míg nőkben 78% a hipertónia gyakorisága. A túlsúlyosság (BMI = 25–29 kg/m², derékbőség férfiakban több mint 94 cm, nőkben több mint 80 cm) és a magasvérnyomás-betegség szoros kapcsolatát számos vizsgálat is egyértelművé tette. A Magyar Hypertonia Társaság által gondozott Hypertonia Regiszterben a túlsúly (BMI 25–29 között) és a hipertónia együttesen az összes beteg 42 százalékában volt észlelhető, és a hipertóniások 34 százalékában volt a BMI 30−40 kg/m² (ez az érték már elhízott állapotot jelent) között. A haskörfogat több mint 70%-ban haladta meg a normál értéket, és nagyobb haskörfogat esetén nagyobb koleszterin- és trigliceridérték volt megfigyelhető. A hipertónia és az elhízás együttes fennállásakor a kardiovaszkuláris kockázatnövelő szerep hatványozódik. A túlsúly hatására megemelkedik a vérzsírok mennyisége, és megváltozik azok összetétele. E két változás következményeként egyrészt károsodik az érfal szerkezete, másrészt megnő az érfalkárosító, illetve az érelmeszesedést okozó összetevők aránya a szervezetben. Az érbelhártyában keletkező károsodások révén csökken a nitrogén-monoxid termelése, ami fokozza a keringési betegségek kialakulását. Túlsúlyban az erek összehúzódnak, az artériák átmérőcsökkenése következtében fokozódik a perifériás ellenállás. A vénák szűkülete miatt megnő a keringő vérmennyiség térfogata.

Az elhízás jelentős terhet ró a szívre, a bal kamra és a bal kamrai izomtömeg mérsékelt növekedését eredményezi. De nemcsak méretbeli eltéréseket okoz, hanem a fokozott igénybevétel következtében károsodik a szív pumpafunkciója is.

Túlsúly esetén csökken az inzulinérzékenység, megnő a cukorbetegség valószínűsége, emellett a vesében csökken a nátriumkiválasztás, ez folyadék-visszatartást eredményez, ami tovább emeli a keringő vértérfogatot.

Jó hír, hogy a testtömegcsökkentés hatására a vérnyomás is csökken, átlagosan minden 1 kilogrammos testtömegcsökkentés 1–4/1-2 Hgmm-es (szisztolés/diasztolés) vérnyomás-mérséklődést eredményezhet.

Mit jelent a magasvérnyomás-betegség nem gyógyszeres kezelése?

A nem gyógyszeres kezelés magában foglalja azon kockázati tényezők megszüntetését vagy csökkentését, melyek elősegítik a magasvérnyomás-betegség kialakulását vagy fenntartását. Tágabb értelemben a magatartás-változtatást, az egészséges életmódot, a korszerű táplálkozást, a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentését, melyek rövid távú előnyöket és hosszú távú eredményeket nyújtanak. Az életmódbeli változtatásokkal, a táplálkozási szokások újraértékelésével a kialakult hipertónia súlyossága csökkenthető, de akár meg is előzhető a betegség.

Milyen további előnyöket nyújt a nem gyógyszeres kezelés?

Sokan tévesen azt gondolják, ha emelkedett a vérnyomás, akkor vérnyomáscsökkentőt kell bevenni és kész. Holott azok, akik nem veszik tudomásul a nem gyógyszeres kezelésben rejlő lehetőségeket, azok sokkal több gyógyszerre szorulnak, valamint az életkilátásuk és életminőségük is kevésbé javul, mint azoknak, akik elfogadják és betartják a nem gyógyszeres kezelést is.

Az enyhe hipertóniában szenvedőknek életmódváltással nagy esélyük van a vérnyomás normalizálására! Mégis, sokak számára egyszerűbb a rendszeres gyógyszerszedés, mint bizonyos megrögzött szokások elhagyása. Akik képesek lemondani káros szokásaikról, és az új életforma segítségével megfelelő szinten tartják vérnyomásukat, megelőzhetik ezzel más, súlyosabb betegségek kialakulását. Az életmódváltoztatáshoz szükség van elhatározásra és akaratra, de segíthetnek táplálkozási, mozgás- és lélekgyógyász szakértők is.

Van összefüggés a lelkiállapot és a vérnyomás közt?

A pszichológusok, pszichiáterek épp úgy ismerik, mint a kardiológusok és a hipertóniával foglalkozó szakemberek (hipertonológusok), hogy az összes magasvérnyomás-betegségben szenvedők 30–35%-ában kimutatható kisebb-nagyobb alkalmazkodási, életvezetési zavar. De fordítva is igaz. A pszichés zavarokkal, szorongással, a hangulati élet zavaraival küzdők esetén 30–35%-os a hipertónia gyakorisága.

Egy felnőtt ember számára az, hogy változtasson addigi magatartásán, életvitelén, rendkívül nehéz.

Megjelent a hypertonia2023/2. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!