Az egészséges életmód és a magas vérnyomás
Magasvérnyomás-betegség fennállása esetén az egészséges életmód elfogadása alapvetően fontos. Az egészséges életmód nemcsak csökkenti az emelkedett vérnyomásértékeket, hanem csökkenti az általános szív-érrendszeri kockázatot is. Az egészséges életmód mellett a vérnyomás körülbelül 4-5 Hgmm-rel alacsonyabb, mint a kedvezőtlen életmódot folytatók vérnyomása. Ezenkívül az egészséges életmód fokozhatja a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását, ezáltal csökkentve a vérnyomás beállításához szükséges gyógyszerek mennyiségét.
Az életmódi beavatkozások hatékonyabbak a magasabb vérnyomás kezdeti időszakában, ugyanakkor az életmódváltás soha nem késleltetheti a gyógyszeres terápia indítását, ha az indokolt.
A legfontosabb és jól bevált hatékony életmódtényezők, amelyekről egyben azt is kimutatták, hogy csökkentik a korai szív- és érrendszeri megbetegedést és halálozást: a testsúlycsökkentés, a DASH diéta, a sócsökkentés, a káliumbevitel növelése, a rendszeres fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás mérséklése. Emellett a dohányzás abbahagyása is fontos.
Vannak olyan nem gyógyszeres beavatkozások (pl. a polifenolok mint táplálék-összetevők, a kávé és tea vagy a stresszcsökkentő terápiák), amelyek vérnyomáscsökkentő hatása a klinikai vizsgálatok alapján még nem meggyőző.
A nem gyógyszeres beavatkozásokon alapuló vagy azokat magukban foglaló kezelési stratégiák Achilles-sarka, hogy a betegek nehezen tartják be azokat tartósan, nehezen építik be a mindennapjaikba. A megszokott életmódhoz ragaszkodunk, a szokásaink megváltoztatása megzavarhatja az életünk mindennapi ritmusát. Néhány életmódbeli intézkedés anyagi áldozattal is járhat, és a társadalombiztosítás ma még nemigazán járul hozzá az egészséges életmód megtartásához.
Nagyon fontos, hogy az életmódváltást előíró kezelőorvosunk is kövesse a fáradozásainkat és pozitív visszajelzéseket, megerősítést kapjunk tőle. Nem utolsósorban jó lenne, ha egy teljes praxiscsapat segítené az életmódváltást tanácsokkal, étrend, mozgásgyakorlatok összeállításával.
Vegyük sorra az életmódváltás elemeit!
Testsúlycsökkentés
A túlsúly vagy elhízás közvetlenül összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, a súlycsökkentő beavatkozások jól bevált stratégiák a vérnyomás csökkentésére. Általában azt mondhatjuk, hogy minden egyes testtömeg-kilogrammnál mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás egyaránt körülbelül 1 Hgmm-rel csökken. A súlycsökkentő beavatkozásokat követően 15 százalékkal kevesebb bármely okú halálozást találtak, életkortól függetlenül. El kell ismerni, hogy a fogyás elérése és fenntartása megkövetelte viselkedésbeli változások sokszor kihívást jelentenek és meglehetősen gyakori a testsúly ingadozása: szakaszos testtömegvesztés és -gyarapodás, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a vérnyomást, a szív- és érrendszeri kockázatot, a vércukor-, illetve vérzsírszint alakulását.
Azok számára, akik nem érik el fogyásban kitűzött céljaikat nem gyógyszeres kezeléssel, a gyógyszeres testsúlycsökkentés megfontolható, bár ezek a gyógyszerek gyakran nem kívánt mellékhatásokkal járnak.
Alternatív megoldásként ún. gyomorszűkítő, bariátriai műtét hatékony, hosszabb ideig tartó stratégia kórosan elhízott betegek vérnyomásának és szív- és érrendszeri kockázati tényezőinek kezelésére.
A súlycsökkentő program típusát mindig egyénileg kell kialakítani, figyelembe véve a páciens állapotát reális célokat kell kitűzni, testre szabott táplálkozási és edzési rendeket kell beállítani, valamint gyakori ellenőrzések során motiválni kell a pácienst és segíteni a kihívások kezelésében.
Diéta
Az étrend az érrendszeri egészség és a vérnyomás fontos módosítója, a leginkább bevált étrend a vérnyomás csökkentésére a DASH diéta és a mediterrán diéta.
A DASH (Dietary Approach to Stop Hypertension – állítsuk meg a magas vérnyomás kialakulását diétával) diéta alapja a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök, zöldségek és alacsony zsírtartalmú tejtermékek fogyasztásának a hangsúlyozása. Eszközt biztosít a kálium, kalcium, magnézium és rostbevitel fokozására. A kutatások alapján a diéta nem csak elnevezésében, hanem módszerében is valóban csökkenti a vérnyomást, illetve a koleszterinszintet is, ezáltal csökkentve a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás előfordulását. Segít a testsúly csökkentésében is, hiszen egy egészséges étkezési forma, melyben sok zöldséget, gyümölcsöt és alacsony zsírtartalmú tejterméket lehet enni, miközben visszaveszünk a zsíros, koleszterindús és édes ételekből.
A DASH diétával a magas vérnyomás esetén szükséges diétás előírásokat is teljesítjük. Korlátozzuk a nátriumbevitelt, a túl sok só hatására ugyanis a folyadék felhalmozódik a szervezetben, ami emeli a vérnyomást. A DASH-sel a nátriumot akár napi 2300 vagy 1500 mg-ra mérsékelhetjük, egészségi állapottól, kortól, illetve a betegségektől függően. Mit jelent a csökkentett sóbevitel? A rásózás kerülése mellett a sót tartalmazó tartósított, füstölt, pácolt ételek fogyasztásának a kerülését is.
A DASH diéta másik fontos eleme az étrend káliumtartalma, az ajánlott napi mennyiség 4700 mg, a túlzott bevitelt azonban kerülni kell. A kálium többek közt szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában, magas vérnyomás esetén a vérnyomáscsökkentésben. Számos káliumban gazdag élelmiszer közül válogathatunk, pl. burgonya, édesburgonya, banán egyéb zöldségfajták.
Az alkoholfogyasztás mérséklése
Nagyszabású megfigyeléses tanulmányok erős pozitív lineáris összefüggésről számolnak be az alkoholfogyasztás és a vérnyomás között. Korábbi megfigyelési adatok a szív- és érrendszeri betegségek csökkenését sugallták enyhe alkoholfogyasztás esetén az absztinensekhez képest. Úgy tűnik azonban, hogy az alacsony-mérsékelt alkoholfogyasztók körében gyakoribb egészségesebb életmód volt inkább szívvédő hatású. Egy 2865 résztvevővel végzett tanulmányban kimutatták, hogy az alkoholfogyasztás közel absztinens mértékre való csökkenése 3,3/2,0 Hgmm vérnyomáscsökkenéssel járt.
A testmozgás fontossága
Növeljük a napi fizikai aktivitás szintjét és a rendszeres testmozgást!
Nagy epidemiológiai vizsgálatok bizonyították, hogy fordított az összefüggés a magas vérnyomás előfordulása és a fizikai aktivitás szintje között. Heti 150 perc dinamikus testmozgás (pl. futás, kerékpározás, gimnasztika, fitnesz stb.) esetén a magas vérnyomás kialakulásának kockázata 6 százalékkal csökkent. Az átlagos vérnyomáscsökkenés aerob edzéssel körülbelül 2–4 és 5–8 Hgmm felnőtteknél normális vérnyomás, illetve hipertónia esetén. Az edzés intenzitása tekintetében a közepes intenzitású aerob testmozgás (kisebb intenzitással – a maximális pulzusunk 60–80 százalékával – végzett dinamikus mozgás, pl. lassú kerékpározás, séta, kocogás stb.) javasolt a magas vérnyomás megelőzésére és kezelésére. Sok hipertóniás beteg egyéb társbetegségekkel is küzd, idősebb vagy fizikai aktivitásukban korlátozott, ilyenkor érdemes a kezelőorvossal és a gyógytornásszal konzultálni és az edzéstervet egyénre szabottan összeállítani.
A diéta és a fizikai aktivitás megtervezéséhez sok segítséget kaphatunk a járásokban, kerületekben működő egészségfejlesztési irodák munkatársaitól.
Dohányzás abbahagyása
A dohányzás a legfontosabb megelőzhető halálok, és köztudottan jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A nem dohányzókkal összehasonlítva a dohányosoknál gyakoribb a magas vérnyomás. A cigarettázáshoz a szimpatikus idegrendszer aktivitása társul, ami hosszan tartó vérnyomás-emelkedést (körülbelül 30 perc) okoz. A dohányzás ronthatja egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását.
Ezért ösztönözni kell a dohányosokat a dohányzás abbahagyására. Figyelmet kell fordítani a passzív dohányzásra is, amely szintén összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával. A dohányzásról leszokás nem könnyű, ebben is segítséget nyújthatnak az egészségfejlesztési irodák.
Az e-cigarettát eredetileg a dohányzás abbahagyásának potenciális segédeszközeként forgalmazták, sok fogyasztót – dohányosokat és nem dohányzókat – vonzott. A legújabb vizsgálatok rávilágítanak arra, hogy ezek az úgynevezett „biztonságosabb” alternatívák akutan növelik a vérnyomást, a szívfrekvenciát, és összefüggésbe hozhatók a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
A stresszkezelés javítása
A stressz és a szorongás a magas vérnyomás és a kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával jár. A vérnyomásbetegek kezelése során tapasztaljuk, hogy pl. a stresszes munkahelyi környezet jelentősen megemeli a vérnyomást. Ilyen esetekben a hétvégi pihenőnapokon, szabadság idején lényegesen alacsonyabb vérnyomást mérnek a betegeink. A testmozgás a fizikai terhelés mellett nagyon jó stresszoldó, de a fokozott stressznek kitett betegeknek érdemes valamilyen stresszkezelő módszert is elsajátítaniuk.
Vérnyomásunk karbantartása, mint látjuk, nem csak annyit jelent, hogy reggel bevesszük a gyógyszerünket, és indulhat a nap. A napunkat a gyógyszer mellett egy egészséges reggelivel kezdjük miután futottunk egy nagy kört a közeli parkban, átmozgattuk magunkat, ezután felkészülten állhatunk a napi kihívások elé.
Dr. Móczár Csaba
Belgyógyász, háziorvos, a magas vérnyomás képesített orvosa. PhD-fokozatát 2020-ban szerezte meg. Tíz évig dolgozott belgyógyászati osztályon, több mint húsz éve háziorvos Kecskeméten. A városban működő két hipertóniacentrum egyikének létrehozója. Az egészségnevelést mindig fontos feladatnak tartotta, ezt a tevékenységet ismerte el Kecskemét városa, amikor megbízta a Kecskemét Járási Egészségfejlesztési Iroda létrehozásával és az iroda szakmai vezetésével. A szakmai tervezés mellett személyesen is részt vesz az egészségnevelő munkában, klubokban, lakossági, iskolai rendezvényeken tart előadásokat. Astellas-díjas, 2015-ben az Év Praxisa különdíjasa, 2020-ban a Magyar Hypertonia Társaság Marosvári Miklós-emlékérmét kapta.