Tudtunkon kívül mérgezzük magunkat?
Per- és polifluor-alkil anyagok
A környezetünkben óriási számban fordulnak elő különböző kemikáliák, vegyszerek, amelyek a kultúrnövényeket védik a kártevőktől, segítik a fejlődésüket vagy fontosak az állattartásban stb. Ezek a kémiai anyagok mára jól ismertek, hatóságilag teszteltek és a felhasználásuk is ellenőrzött. A toxikus, egészségkárosító képviselőik a forgalombahozatali eljárások során kiszelektálódnak, illetve meghatározott a toxikus mennyiségük, amit a hatóságok rendszeresen vizsgálnak. Azonban léteznek a környezetünkben olyan vegyületek, amelyek hatásai az emberi szervezetre kevésbé ismertek. Ezek a mindennapi életünkben jelen vannak például az élelmiszerek csomagolásában, a konyhákban stb.

A rezisztens, nehezen beállítható magas vérnyomás kérdésköre a napi orvosi gyakorlat fontos problémája. Felnőttkorban ritkán, az eseteknek csak kb. 5–7 százalékában lehet tényleges, kezelhető okot kimutatni. A legtöbb nehezen beállítható vérnyomás esetén az ún. pszeudorezisztencia, vagyis a mérés, kezelés rossz kivitelezése okozta nem reagálás és a másodlagos kórokok kizárását követően a gyógyszeres kezelés kombinálásával, a dózis emelésével tudjuk a vérnyomást befolyásolni. Ezért fontos minden olyan tényező ismerete, amely a magas vérnyomásra hatással van.
A per- és polifluor-alkil anyagoknak (PFAS) – a széles körben használt szintetikus vegyszerek egy osztályának, az „örök vegyi anyagoknak” a képviselői – expozíciója módosítható kockázati tényező lehet a magas vérnyomás kialakulásában. A magas vérnyomással foglalkozó Hypertension lap hasábjain megjelent tanulmányban a kutatók összefüggést találtak a PFAS magasabb vérszintje és a középkorú nőknél megnövekedett magas vérnyomás kockázata között. Az összesített PFAS-koncentráció legmagasabb harmadában lévő nőknél 71 százalékkal nőtt a magas vérnyomás kialakulásának kockázata.
„Eredményeink azt sugallják, hogy a hosszú távú kumulatív expozíció, még a középkor előtt is, növelheti a magas vérnyomás kockázatát, és ezért a lakosság PFAS-nak való kitettségének csökkentése, valamint a magas vérnyomás és más egészségügyi állapotok lehetséges megelőzése óriási előnyökkel járna” – írta Sung Kyun Park, a Michigan Egyetem Közegészségügyi Iskola professzora.
A PFAS-nak való kitettség lehetséges forrásai a tapadásmentes edényektől, az élelmiszer-csomagolásoktól és a vízálló szövetektől a kozmetikumokig és az ivóvízig terjednek. A legtöbb ember vérében kimutatták őket, és különféle egészségügyi problémákkal hozták összefüggésbe. Néhány tanulmány már korábban jelezte, hogy a PFAS és a magas vérnyomás között összefüggés lehet.
A lapban közölt vizsgálat során a kutatók a PFAS szérumkoncentrációja és a magas vérnyomás kockázata közötti összefüggést vizsgálták 1058, kezdetben normális vérnyomással rendelkező nőnél. 1999 és 2017 között évente követték őket, ami során a nők közül 470-nél alakult ki magas vérnyomás. A magas vérnyomást ≥140 Hgmm szisztolés vagy ≥90 Hgmm diasztolés vérnyomásként határozták meg, vagy vérnyomáscsökkentő kezelésben részesültek. A perfluoroktán-szulfonát (PFOS) kiindulási szérumkoncentrációjának legmagasabb harmadában lévő nőknél 42 százalékkal nagyobb volt a magas vérnyomás kialakulásának kockázata, mint a legalacsonyabb harmadba tartozó társaiknál. Hasonló eredményeket kaptak a perfluoroktanoát (PFOA) és a 2-N-etil-perfluor-oktán-szulfonamido-acetát (EtFOSAA) esetében is, 47 százalékkal magasabb a hipertónia kialakulásának kockázata, összehasonlítva a legmagasabb és a legalacsonyabb vérkoncentrációkat.
A PFAS-„keverék” analízisében az összesített PFAS-koncentráció legmagasabb harmadában lévő nőknél 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás a követés során, mint a legalacsonyabb harmadban lévő nőknél.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a PFAS alulértékelt tényező lehet a nők szív- és érrendszeri betegségeinek kockázatában” – írják a kutatók. Arra figyelmeztetnek, hogy a tanulmányban csak középkorú nők vettek részt, és nem világos, hogy az eredmények a középkorú férfiakra vonatkoznak-e. A nők érzékenyebbé válnak az anyagcsere-változásokra és a magas vérnyomás kockázatára a menopauzális átmenet során. Az eredmények arra utalnak, hogy a PFAS szerepet játszhat a nők magas vérnyomásának kialakulásában ebben a kritikus életszakaszban. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítéséhez és kiterjesztéséhez. Nagyon fontos kérdése lesz a további vizsgálatoknak, hogy van-e tényleges ok-okozati összefüggés a magas PFAS-expozíció és a magas vérnyomás között: „Ha a jövőbeni tanulmányok megerősítik ezt, akkor a PFAS-nak való emberi kitettség megértése és a PFAS-expozíció csökkentésére irányuló hatékony stratégiák kidolgozása segíthet megelőzni a magas vérnyomás kialakulását, és ezáltal csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek globális terheit.”
Az eredeti cikk elérhetősége: Ding N, et al.: Per- and polyfluoroalkyl substances and incident hypertension in multi-racial/ethnic women: the study of women's health across the nation. Hypertension 2022; 79: 1876–1886. doi:10.1161/HYPERTENSIONAHA.121.18809

Dr. Móczár Csaba
Belgyógyász, háziorvos, a magas vérnyomás képesített orvosa. PhD-fokozatát 2020-ban szerezte meg. Tíz évig dolgozott belgyógyászati osztályon, több mint húsz éve háziorvos Kecskeméten. A városban működő két hipertóniacentrum egyikének létrehozója. Az egészségnevelést mindig fontos feladatnak tartotta, ezt a tevékenységet ismerte el Kecskemét városa, amikor megbízta a Kecskemét Járási Egészségfejlesztési Iroda létrehozásával és az iroda szakmai vezetésével. A szakmai tervezés mellett személyesen is részt vesz az egészségnevelő munkában, klubokban, lakossági, iskolai rendezvényeken tart előadásokat. Astellas-díjas, 2015-ben az Év Praxisa különdíjasa, 2020-ban a Magyar Hypertonia Társaság Marosvári Miklós-emlékérmét kapta.