DiabPONT online
Kávéfogyasztás? Szigorúan javasolt!
Kávét mindenki iszik, s ez jó dolog, mert a kávéról kiderült, hogy nem kicsit, hanem nagyon jó. Ha azt nézzük, hogy – a vizet nem számítva – melyik italból fogy a legtöbb világon, a legtöbben a borra meg a sörre gondolnak. Pedig ez a cím a kávéé: 2006-os adat szerint a 150 litert ittunk meg személyenként.
A kávé története
A kávé felfedezéséhez sok érdekes történet fűződik. Az egyik legenda szerint egy etióp pásztor észrevette, ha a kecskéi egy bizonyos bokorról legelnek bogyókat, méghozzá a piros bogyókat, akkor sokkal élénkebbek, vidámabbak lesznek. A pásztor bevitte a bogyókat a közeli kolostorba. A szerzetesek lefőzték, maguk is megpróbálták, és annyira ízlett nekik, hogy folyamatosan fogyasztani kezdték a kávét. Van másik történet is, amely szerint egy arab orvos élénkítőszerként használta, és ezt közzé is tette Kontinens című munkájában. Van egy olyan elképzelés is, ami szerint Etiópiából származik, Kaffa tartományból, innét került át Arábiába, a mai Jemenbe és onnét Európába. Európába nagyon régen megérkezett a kávé, az első európai kávézó Velencében a Café Flórián volt, a XVII. századi gyönyörű épületben lévő kávézó ma is működik.
Kávéfajták
A kávénak két alaptípusa van, az egyik az arabica, a másik a robusta. A robusta nagyobb koffeintartalmú, az arab italban kevesebb koffein van, de sokkal nehezebb termelni. Az arabica érzékeny cserje, a magas fák árnyékában, 1300 és 1800 méter közötti tengerszint feletti magasságban virágzik. Minél magasabbról származik a cserje, annál finomabb lesz a kávéja. Az arabica kávé jóval drágább, mint a robusta, mert kézzel kell szedni. A szedést nem lehetett gépesíteni, mert nem egyszerre, hanem folyamatosan érnek be a szemek. Az arabicából készített ital sokkal gyümölcsösebb ízű, sokáig szétterül a szájban, és az egyes termőterületek jellegzetességei is felismerhetők benne. A kávéból úgynevezett blend, azaz kevert kávékat iszunk, amiben a robustából is sok van.
A robusta fajta igen erős, két-háromszor magasabb a koffeintartalma, mint az arabicáé. A robusta a trópusi síkságokon is megterem, jóval nagyobb terméshozamú, jobban bírja a hőséget és sokkal kevésbé fogékony a betegségekre. Az ízvilága jóval kesernyésebb, durvább, nem olyan gyümölcsös. A jól pörkölt robusta azonban az arabicával keverve kiváló, nagyon élvezetes kávét ad.
Egy gourmand kávéfogyasztó, a cibetmacska
A kopi luwak vagy cibetkávé egy igazi különlegesség. Az Indonéziában élő cibetmacska nagy „kávérajongó”, a legérettebb, legédesebb ízű szemeket fogyasztja el. A cibetmacska bélrendszerében lebomlik a babot övező hús és megváltozik a bab összetétele is. Lebomlik a benne lévő sav jó része, csökken a koffeintartalma, és egy sokkal lágyabb, testes, de nem savas kávé, a kopi luwak a „végtermék”. A dobozokba, kapszulákba töltött cibetkávéért nagyon sok pénzt kifizetnek, akár 20 ezer forintot csészénként.
A legtöbb kávét fogyasztó nemzet
A világ legnagyobb mennyiségben fogyasztott itala a kávé, de melyik ország mennyi kávét fogyaszt, mennyit használ el? A várakozásnak megfelelően az északi országok vezetnek a kávéfogyasztásban, élükön Finnországgal (12 kg), aztán jön Kanada, Németország, Ausztria és így tovább.
A legtöbb kávét Brazíliában termelik. Ezt követik azok az országok, ahol jól érzi magát a kávécserje, Vietnám, Kolumbia, Indonézia, Etiópia – ahonnan esetleg származik is –, és még India, Mexikó, valamint Peru is felzárkózik a kávét termelő főbb országok sorába.
A kávé egészségügyi hatásai
Mi minden van egy szem kávéban? A több mint százféle hatóanyag közül a legfontosabbak: koffein, klorogénsav, melanoidinek, metilpiridinium, niacin, csersavak, tanninok és az eikozanol-5-hidroxitriptamid (EHT). Ezek az emberi egészséget is befolyásoló hatóanyagok – alkaloidák – közül a koffein a legismertebb. A koffein adja a kávé serkentő hatását, másik összetevője, az eikozanol-5-hidroxitriptamid (EHT) gyulladáscsökkentő, a csersav gyomorizgató, ez a hatás a kis tej hozzáadásával erősen csökkenthető.
A koffein pozitív hatásai
A koffein, a kávé legfőbb alkaloidja egy nem szelektív adenozinreceptor-antagonista, ami azt jelenti, hogy a sejtek adenozinreceptorához kötődve felfüggesztik annak a hatását, így pl. az erek falában, a tüdő hörgőcskéiben található simaizom ellazul, oldja a bronchusok görcsét.
A koffein az immunrendszert alkotó egyik fehérvérsejt, a granulociták aktivitását növelve erősíti a kórokozókkal szembeni védekezőképességet.
Központi idegrendszeri hatása közismert, elsősorban ezért fogyasztunk kávét: az agyunkat, a központi idegrendszerünket egy úgynevezett „alert” állapotban tartja, jobban tudunk figyelni, koncetrálni. Nem véletlen, hogy például az egyetemistáknak nagy része a vizsgaidőszakban szokik rá a kávéra.
A szívet is stimulálja, azaz gyorsabb működésre készteti. Érdekes, hogy ez nem okoz olyan nagy problémát, mint amennyire gondolnánk.
Mennyi koffein van a különböző kávékban?
Egy csésze kávé, egy normális dupla 85–100 milligramm koffeint tartalmaz. Maximum 600 milligrammnyi koffein a tolerálható mennyiség, ami azt jelenti, hogy 3–4 kávét nyugodtan meg lehet inni anélkül, hogy bármilyen károsodást okoznánk magunknak.
A kávé érgyógyító hatása
A kávéban lévő alkaloidák közül több úgynevezett antioxidáns. Az antioxidánsokat sokan mint védőfaktorokat említik, a szervezet saját antioxidánsainak nagy szerepük van többek közt az érfalak védelmében. Az endotél az érfal belső, vérrel érintkező része, épsége biztosítja a keringés akadálytalanságát, az érfalak gyulladásmentességét és rugalmasságát. Az érfal funkcióinak megőrzéséhez hozzájárulhatnak a kávé antioxidáns vegyületei csökkentve az érfali lerakódást, az érelmeszesedést, megakadályozva az ér elzáródását.
Azonban nem csak a koffein, a klorogénsav, a melanoidin, a metilpiridinium is antioxidáns tulajdonságú. Megiszunk egy csésze kávét, és egy csomó érgyógyító anyaghoz jutunk. A pörkölt kávéról tudható, hogy több antioxidánst tartalmaz és hatékonyan véd az oxidatív stressz indukálta neuronális sejthalál ellen is. Ez azt jelenti, hogy az agyi sejteket is védi.
A kávéfogyasztás csökkenti a szívet ellátó szívkoszorúér, a koronária kalciumtartalmát. Márpedig a koronária kalciumtartalma az érelmeszesedés mutatója. Ha valakit elküldenek koronária-CT-re, nem az ereket vizsgálják, hanem azt nézik meg, hogy mennyi kalcium van a koszorúerekben, aminek számszerűsített értéke a kalcium-pontszám (calcium score). Ennek 200 alatti értéke a normális, vagyis a koszorúérben nincs mésztartalmú lerakódás. De bizony lehet ezer fölött is, akkor a beteget koronarográfiára küldik, az érfestéses vizsgálat pontos képet ad a szívkoszorúerek állapotáról, a károsodás mértékéről.
Nem fokozza az aritmia egyik formája, a pitvarfibrilláció kockázatát, sőt számos vizsgálat szerint a mérsékelt kávéfogyasztás csökkenti is a pitvarfibrillációt. Egy friss kutatásban kávét fogyasztó és kávét nem fogyasztó önkéntesek körében vizsgálták a ritmuszavar jelentkezését. Kiderült, hogy a kávézás nem fokozza a ritmuszavarok megjelenését, nem fokozza a kamrai aritmiát. A kamrai aritmia, a kamrai extraszisztolé, amitől mindenki fél, pedig ártatlan jelenség, hacsak nincsen mögötte strukturális szívbetegség, hegesedés.
Csökkenti a cukorbetegség kialakulásának rizikóját
A kávéfogyasztás csökkenti az inzulinrezisztenciát. Az inzulinrezisztenciás szervezetben termelődik a cukor sejtbe juttatásáért felelős inzulin, de a sejtekhez nem tud megfelelően kötődni, így a cukor jó része a vérben marad, a vércukormérőnk emelkedett értéket mutat. A kávéfogyasztás azonban csökkenti a vércukorszintet, javítja a HbA1c-szintet.
2005-ben jelent meg egy hatalmas vizsgálatról szóló cikk, ami a kávéfogyasztás és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának összefüggését vizsgálta. A 2-es típusú diabétesz a leggyakoribb diabétesztípus, az összes diabéteszes 5 százaléka 1-es típusú, 95 százalék a 2-es. A vizsgálatban azt találták, hogy a kávéfogyasztók körében a 2-es típusú diabétesz kialakulása későbbre tolódott.
2-3 kávé a stroke-rizikó csökkentéséért
A fentiek mellett a stroke kockázatát is visszaszorítja napi 2-3 csésze kávé fogyasztása. Egy prospektív vizsgálat készült 83 076 fővel, 24 éves utánkövetéssel, ez a nagyon hosszú, nagyon eredményes vizsgálat azt igazolta, hogy különösen az érelzáródás okozta stroke kockázata csökken.
Hány csésze kávé jótékony hatású?
A legelképesztőbb vizsgálat, a Nurses Health Study, 40 ezer férfit és 86 ezer nőt követett több mint 20 éven át. Azt elemezte, hogy a kávéfogyasztás és a szív- és érrendszeri halálozás hogyan függ össze. A férfiak ebben is jobban járnak, ők addig isszák a kávét, ameddig akarják, egyre csökken a halálozási ráta. A nőknél viszont 4-5-csészénél megáll a halálozás csökkenése, sőt egy picit növekszik.
Kávé az Alzheimer-kór elkerüléséért
Az Alzheimer-kór rizikóját nagymértékben, majdhogynem 40 százalékkal csökkenti a kávéfogyasztás. Olyan mértékű a halálozás, illetve az Alzheimer-kór megjelenésének a visszaszorulása, mintha rendszeresen tornáznánk.
A köszvény ellen is dolgozik a kávé
Még a köszvény kialakulását is csökkenti. A klorogénsav, az egyik alkaloida a húgysavszintézis kulcsenzimének gátlója, olyan, mintha szednénk a gyógyszert, amellyel a húgysavszintet csökkentjük.
A tannin gátolja a fogszuvasodást, védi az epét
A kávé tanninja gátolja a fogszuvasodást okozó a baktériumok egyik enzimét, ezen keresztül a károsító hatást.
Az epekőbetegséggel szemben is véd, mert prokinetikus, azaz nem hagyja, hogy besűrűsödjön az epe. Megmozgatja az epét, megelőzi a májzsugorodást és a következményes májrákot antifibrotikus hatásának köszönhetően.
Napi maximum öt kávé…
…növeli az energiaszintet, véd az Alzheimer-kór ellen, csökkenti a Parkinson-kór tüneteit, a májrák és az endometriumrák mellett a vastagbélrák rizikóját is csökkenti. A vesekőképződés rizikóját azért csökkenti, mert kalciumürítő, az asztma tüneteit azért, mert hörgőtágító, a májzsugorodás kialakulását feltartóztatja, a fogyást elősegíti és még a menstruációs fájdalmat is mérsékli. A 2-es típusú diabétesz kialakulásának a rizikóját jelentősen csökkenti. Minden egyes kávéscsészével egyre jobban, ötig. A haj növekedését is stimulálja férfiakban és nőkben egyaránt, az öregkori kopaszodást mérsékelheti, csökkenti az izomlázat, kedvező hatással van a bőrrák megelőzésében, növeli az állóképességet nem csak az agyban, de a testedzés során is, mert az izomlázat is csökkenti. Már az illata is stresszűző.
Mik a kávézás káros hatásai?
Talán a kedves olvasó is ismeri a „túlkávézottság” állapotát. „Túlkávézottan” az ember feszült, nyugtalan, nem tud jól aludni. Ahogyan az életben mindenben, ebben is az egyéni érzékenység nagyon fontos. Van olyan, akinek három kávé elég egy napra, és van olyan, aki a hatodikat is szívesen megissza következmények nélkül.
A gyomor- és a nyelőcsőirritáció miatt tejjel célszerű fogyasztani a kávét, mert a tej csökkenti a csersavtartalmat, amely a panaszokért felelős.
A koffein fokozza a kalcium vesén keresztüli kiürülését, így megakadályozva beépülését a csontokba. 100 mg koffeintől 6 mg kalcium távozik a szervezetből. A túlzott kávéfogyasztás hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához. Mérsékelt fogyasztás mellett is célszerű a kalcium utánpótlásáról gondoskodni naponta kb. 1000 mg dózisban. Ha ehhez még hozzájön napi harminc perc mozgás is, nagyon sokat tettünk a hosszú távú egészségünk és csontjaink érdekében.
A ritmuszavarok kialakulása ellen is véd
Készült egy hatalmas nagy adatbázis a kávéfogyasztásról egy kutatás keretében, a UK Biobank. Önbevallás alapján vették fel az adatokat. Hat kategóriára osztották az embereket, aki nem iszik kávét, aki egynél kevesebbet, aki egyet, aki kettő-három, aki négy-öt vagy öt csésze kávénál többet iszik meg naponta. Ezeken belül még három alcsoportot képeztek: a koffeinmentes kávét, forró vízzel felöntött instant kávét és a lefőzött kávét fogyasztók. A vizsgálatban összesen 500 000 férfi és nő szerepelt, 15 éves utánkövetéssel elemezték az adatokat. A vizsgálat fókuszában a ritmuszavarok és a kardiovaszkuláris megbetegedések, valamint a halálozás alakulása volt. A randomizált vizsgálatban véletlenszerűen kerültek a csoportokba az alanyok.
Az eredmények elemzésekor azt találták, hogy aki nullát fogyasztott, annak nagy volt a kockázata bármilyen aritmia megjelenése szempontjából. Rendkívül érdekes, hogy ahogy növekszik a kávéfogyasztás naponta, úgy csökken az esély a különböző ritmuszavarok megjelenésére, de még a haláloséra is, vagyis a kávé véd a ritmuszavarokkal szemben.
Nem mindegy, milyen kávét iszunk
Ha a koffeinmentes, a lefőzött és az instant kávét nézzük, akkor arra derül fény, hogy a koffeinmentes kávé fokozza a szívritmuszavarok kockázatát. A védőhatást a koffeinnel bíró kávék nyújtják. Ha a különböző kardiovaszkuláris megbetegedések szempontjából tekintjük át a kávéfogyasztást, akkor megint ugyanezt a skálát kapjuk. Ez lehet bármilyen kardiovaszkuláris betegség, szívelégtelenség, koszorúér-betegség, stroke. A koszorúér-betegségben azt mondják, hogy a 4-5 kávé jobb, mint az öt fölötti. Tehát öt fölötti napi kávé már fokozhatja a kockázatot, ugyanígy a szívelégtelenségnél.
Ne felejtsük el, hogy egy vizsgálatnak van ereje, de vannak korlátai is. Itt az ereje az, hogy egy nagyon hosszú, tervezett vizsgálatban különböző állapotokban, különböző társbetegségekkel, különböző kávékat, szokásokat hasonlítottak össze, a korlátja, hogy önbevallásos alapon került dokumentálásra.
Összefoglalva még egyszer, bármilyen aritmiában a koffeinmentes kávé nemhogy jót, de rosszat okoz. A kardiovaszkuláris betegségekben a kotyogós kávé a legjobb, de mértéket kell tartani.
A kávé gyümölcséből főzött tea
A kávé feldolgozásának első lépéseként eltávolítják a magot körülvevő gyümölcshúst. A kávé szárított gyümölcséből főzött tea a cascara. A cascara kávénak híg és túlságosan gyümölcsös, kicsit savanykás, teának ugyanakkor tömör és koffeines. A két élénkítő ital között található félúton, és a burmai kávézók slágeritala. Igazi kettő az egyben, erős, karakteres ital, amit kreatív koktélokba szelídítve lehet igazán értékelni.
Híres emberek és a kávézás
A kávézás rabul ejtette az emberiséget, köztük híres embereket is. Johann Sebastian Bach, a világhírű zeneszerző például még egy kantátát is írt a kávéhoz, híres darabja a Kávékantáta. Beethoven különleges kávét ivott, egy kávéba 60 szem kávébabot kellett tenni, neki abból lett csak egy kicsi csészényi kávé elég erős. Voltaire-ről azt írták le, hogy csokisan itta a kávét, de töméntelen mennyiségben. Napóleonról meg azt tartják, hogy a halálos ágyán is kávéért könyörgött. A magyar királyné, Sissi szintén szívesen ivott kávét. Méghozzá érdekes ízesítéssel itta, mert a lefőzött kávét ibolyavirággal ízesíttette.
A cikk dr. Masszi Gabriella a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének DiabPONT online programján elhangzott előadása alapján készült.
