Mikor szedjem a vérnyomáscsökkentőmet?
Reggel vagy este?
A magasvérnyomás-betegség, azaz a hipertónia rendkívül gyakori megbetegedés, hazánkban mintegy hárommillió felnőttet érint. Következményei súlyosak, hiszen az érrendszeri és szívbetegségek szinte mindegyikének kockázati tényezője a hipertónia. Kezelése tehát azért fontos, hogy megelőzzük ezeket a hazánkban legtöbb halált eredményező betegségeket, kiemelten a szívinfarktust, a szélütést, idült vesebetegséget és az érelmeszesedés egyéb súlyos formáit.
A vérnyomáscsökkentő kezelésnek jól ismertek a nem gyógyszeres lehetőségei (sófogyasztás csökkentése, rendszeres fizikai aktivitás, a testtömeg csökkentése, csökkentett kalóriabevitel, egészséges, mediterrán típusú étkezés, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás csökkentése, a pszichoszociális stressz mérséklése stb.), ezekről sokszor esett szó már e lap hasábjain is.
Ugyanakkor ma már az is egyértelmű a nagy, több millió hipertóniás beteg részvételével végzett orvostudományi kutatásokból és felmérésekből, hogy csak a betegek nagyon kis hányadában elegendőek ezek az életmódbeli változtatások ahhoz, hogy a vérnyomást arra a kívánt szintre csökkentsük, amely esetén a szívbetegségek és érkárosodás kialakulását meg lehet gátolni. A betegek döntő többségénél, kb. 90–95 százalékánál gyógyszeres, ráadásul kombinált gyógyszeres kezelésre van szükség az életmódbeli változtatások mellett.
A helyzet egyszerű lenne, ha a vérnyomás állandó értéket mutatna a nap minden szakaszában, reggel, délben, délután, este és éjjel. Azonban ez egyáltalán nincs így. Ismert, hogy a vérnyomásnak kifejezett napszaki ingadozása van, ráadásul az ingadozás mértéke merőben egyéni: az egyik embernél kifejezettebb, a másiknál kevésbé figyelhető meg. Ezt azóta tudjuk, amióta széleskörben végzünk 24 órás vérnyomás-monitorozást, amelynek a segítségével a nap 24 órájában rendszeres időközönként (általában nappal 20 percenként, éjjel 30 percenként) mér az automata vérnyomásmérő készülék (az ún. ABPM monitor) vérnyomást, és az értékeket elraktározza a memóriájában. Az adatok elemzésévek kiderül, hogy a nappali és az éjszakai vérnyomásátlagok hogyan viszonyulnak egymáshoz: abban az esetben, ha a nappali értékek átlaga 10 százalékkal magasabb az éjszakainál, akkor megtartott napszaki vérnyomásritmusról beszélünk, ha ennél kevesebb, akkor csökkent napszaki ritmusról. Sőt, vannak esetek, amikor az éjszakai értékek magasabbak, ezek speciális magas vérnyomást okozó betegségekre, például alvászavarra, ún. alvási apnoe szindrómára, vagy egyéb szervkárosodás és betegség miatt kialakult hipertóniára utalhatnak.
Rendben, ez érthető, de miért és hogyan befolyásolja ez a gyógyszerszedést?
Hosszú hatás, kevesebb gyógyszer
A jelenleg javasolt és széleskörben alkalmazott vérnyomáscsökkentő gyógyszerek döntő többsége hosszú hatású készítmény. Az orvosi tevékenységet és a betegek ellátását segítő irányelvek mindegyike azt javasolja a kezelőorvosok számára, hogy minél hosszabb, elnyújtott hatású és kombinációban (lehetőleg egytablettás formában) alkalmazott vérnyomáscsökkentőket javasoljanak betegeik számára. Az ok nyilvánvaló: minél hosszabb hatású egy készítmény, annál kevesebb alkalommal kell naponta alkalmazni. Senki sem szeret sok gyógyszert szedni, ráadásul különböző napszakokban! Ez csak zavart okoz, könnyebben el lehet felejteni. A legjobb az lenne, ha elég lenne napjában csak egyszer bevennünk ezeket a gyógyszereket, ez egyértelműen segíti azt, hogy hűségesek maradjunk a számunkra, egészségünk számára fontos gyógyszerek szedéséhez.
Ismert, hogy még a 24 órás hatásúnak mondott gyógyszerek hatékonysága sem egyforma a tabletta bevételét követően. Ezt számos tényező befolyásolja: a gyógyszer adagja, a gyógyszer felszívódásának hatékonysága (hiszen ahhoz, hogy hasson a gyógyszer, a gyomor-bél rendszerből fel kell szívódnia és be kell jutnia a véráramba), és nem utolsósorban a gyógyszer kiürülése a szervezetből. Emiatt egy vérnyomáscsökkentő tabletta bevételét követően meghatározható az az időpont, amikor a leghatékonyabb a gyógyszer (ezt hívják az orvosok csúcshatásnak). A következő tabletta bevételekor mérhető, az előző alkalommal bevett gyógyszerhatást pedig maradékhatásnak nevezzük. A fenti okfejtésből világos, hogy azok a gyógyszerek a leghosszabb hatásúak, amelyek esetében a maradékhatás és csúcshatás egymáshoz viszonyított aránya a legnagyobb: a manapság alkalmazott vérnyomáscsökkentő szerek sokaságára igaz, hogy ez az arány előnyös értéket mutat, általában 75 százalék körül mozog.
Reggel vagy este?
Eddigiekből láttuk tehát, hogy fontos a magas vérnyomás gyógyszerrel történő csökkentése és az is fontos, hogy hosszú hatású (azaz nagy maradék/csúcshatású), lehetőleg napjában egyszer alkalmazott gyógyszerrel történjék a kezelés. A kérdés most már csak az, hogy a gyógyszerszedés reggel legyen, vagy este? Melyik a jobb, hatékonyabb? Van-e különbség?
A vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés hasznát bizonyító klinikai kutatások azt igazolják, hogy a hipertónia kezelésénél a hatékonyság szempontjából az elsődleges cél, hogy a nap 24 órájában biztosítsuk a vérnyomás kontrollját, azaz ne legyen olyan időszak a nap folyamán, amikor az adott időszakra vonatkozó normál értékeket meghaladja a vérnyomás. E vizsgálatok döntő többségében a vizsgált gyógyszereket reggel alkalmazták: az elért eredmények (a szívbetegségek számának, a szélütések és végső soron a halálozás kockázatának csökkenése) a reggeli beszedett gyógyszerek hatását bizonyítja. Ugyanakkor az elmúlt években sok tanulmány vizsgálta, hogy vajon van-e különbség a napszakok szerint észlelt vérnyomás és az érrendszeri kockázat között. Ezek a tanulmányok arra utalnak, hogy van különbség a kockázatban. Tételezzük fel, hogy „A” betegnek az éjszakai átlagos vérnyomása 140/90 Hgmm, „B” betegnek pedig a nappali átlagos vérnyomása 140/90 Hgmm. A tanulmányok azt mutatják, hogy „A” beteg sokkal nagyobb veszélynek van kitéve szövődmények szempontjából. Különösen veszélyes lehet, ha az éjszakai vérnyomásértékek átlaga nem kisebb 10%-kal a nappali értékeknél (azaz nincs napszaki egészséges ingadozás). Ezek a tapasztalatok és tudás vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy jobb lehet, ha a vérnyomáscsökkentőket a beteg este szedi be, hiszen a csúcshatás így az éjjeli-hajnali időszakra fog esni, ami többlethaszonnal járhat. Ugyanakkor az esti gyógyszerszedésnek lehet kockázata is (alvás közben jelentkező kórosan alacsony vérnyomás, következményes szervkárosodás), ami miatt annak eldöntése, hogy mikor szedjük a gyógyszert, jól tervezett, pontosan kivitelezett klinikai vizsgálatot igényel.
A TIME vizsgálat
Egy ilyen nagy, véletlenbesorolásos klinikai vizsgálatot folytattak le az elmúlt években az Egyesült Királyságban, a vizsgálat eredményeiről az idei európai kardiológuskongresszuson számoltak be a kutatók nagyon nagy érdeklődés mellett.
A vizsgálat, amely szellemesen a „TIME” (magyarul „IDŐ”) nevet viselte (Treatment In Morning vs. Evening, azaz kezelés reggel vagy este) 2011-ben kezdődött és 2018-ig tartott, és összesen 21 104 beteg adatait dolgozták fel. Ezek a számok is mutatják, hogy milyen komoly erőfeszítést és gondos tervezést igényel egy ilyen, egyszerűnek tűnő kérdésre tudományos alapú választ adni. Olyan betegek vehettek részt a vizsgálatban, akik napjában csak egy alkalommal szedtek vérnyomáscsökkentő gyógyszert. A vizsgálat során a betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották be (azaz mindkét csoportba kb. 10 500 beteg került) úgy, hogy a betegek jellemzői (életkoruk, nemi megoszlásuk, társbetegségeik, laboratóriumi eredményeik stb.) a két csoportban azonosak legyenek, és arra kérték őket, hogy vagy csak reggel, vagy csak este szedjék be a vérnyomáscsökkentő gyógyszereiket. Így biztosítani tudták azt, hogy a két csoport között a különbség csak a gyógyszerbevétel időpontja legyen: reggel vagy este szedi a gyógyszert.
A betegeket a vizsgálatba történő belépésük után átlagosan 5 évig figyelték, feljegyezték, hogy milyen esetleges események, orvosi beavatkozások váltak szükségessé ez alatt az idő alatt a két csoportban. Az elsődleges kérdése a vizsgálatnak az volt, hogy a két kezelési stratégia (reggel vagy este szedett vérnyomáscsökkentő) alapján van-e különbség az érbetegség miatti halálozás vagy halállal nem járó szívinfarktus vagy szélütés előfordulási kockázatában, gyakoriságában.
Az eredmény egyértelmű volt: a két kezelési ágon nem volt különbség az események számában, azaz a kezelés ugyanolyan hatékonyan védett akár reggel, akár este szedték a betegek a vérnyomáscsökkentőt, és ráadásul a mellékhatások súlyossága és száma tekintetében sem volt lényeges különbség.
A fentiek alapján milyen tanulságokat vonhatunk le?
- A hipertóniás betegek túlnyomó többségének a vérnyomása csak gyógyszeres kezelés segítségével rendezhető.
- A gyógyszeres kezelésre a hosszú hatású, kombinációban adott szerek a legalkalmasabbak.
- Annak érdekében, hogy egyszerű legyen a kezelés, jó ha egyszer szedjük a gyógyszereket.
- Az, hogy a gyógyszerszedés este legyen, vagy reggel, teljesen mindegy: csak megtörténjen!
- Ha kezelőorvosuk egyéni, személyre szabott beállítást javasol, akkor azt tartsák be!
Prof. dr. Járai Zoltán
A Magyar Hypertonia Társaság elnöke. Angiológus, kardiológus, belgyógyász, címzetes egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem ÁOK Angiológia Tanszéki Csoport vezetője, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profil profilvezető főorvosa.
