Amit mindenkinek tudnia kell!

A hipertónia népbetegség. Magyarországon a felnőtt lakosság 35 százaléka magas vérnyomású, a 60 évnél idősebbek 60 százaléka érintett, a 70 év fölöttiek között minden 5 emberből 4-nek magas a vérnyomása. Ugyanakkor körülbelül 1 millió olyan ember van, aki nem tud arról, hogy magasvérnyomás-betegségben szenved. Tehát törvényszerű, hogy előbb-utóbb szinte mindenkinél megjelenik a magas vérnyomás. A Földön a hipertóniás betegek száma 1,13 milliárd, de 2025-re várhatóan 1,5 milliárd lesz.
A magas vérnyomás társadalmi szinten a legjelentősebb szív- és érrendszeri rizikótényező. Magyarországon a nők 51 százaléka, a férfiak 41 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ez az európai átlagnak körülbelül a két és félszerese. A hipertónia okozta szívbetegség miatti rokkantság számában nők esetében a negyedik, férfiak esetében a harmadik helyen található Magyarország. Ennek az is következménye, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam (75,7 év) körülbelül 5 évvel kevesebb, mint az Európai Unió átlaga.

Mi a vérnyomás?

A vér erek falára gyakorolt nyomását hívjuk vérnyomásnak. Ha túl nagy nyomást gyakorol a vér az érfalakra, elváltozásokat okoz, végső soron az érelmeszesedéshez is hozzájárulhat. Az érelmeszesedésnek pedig nagyon sok következménye van: szélütés, szívinfarktus, alsó végtagi érszűkület.

A vérnyomás értékei

Amikor a vérnyomásunkat mérjük, három értéket láthatunk. Az első a szisztolés vérnyomás, az a nyomásérték, ami abban a pillanatban mérhető, amikor a szív összehúzott állapotban van, éppen kilökte magából a vért. A második a diasztolés vérnyomás, ami abban a pillanatban mérhető, amikor a szív elernyedt állapotban van, más néven ez a nyugalmi nyomásérték. A harmadik, amit a vérnyomásmérőnk mutat, a pulzusszám, a szív percenkénti összehúzódásának a száma.

A rendelőben mért vérnyomás 140/90 alatt normálisnak minősül, mivel a rendelőben a legtöbb ember idegesebb, stresszesebb, így a körülmények nem tekinthetőek ideálisnak (fehérköpeny-szindróma). Nem szabad legyinteni rá, mert ha a rendelői stressz hatására megemelkedik a vérnyomás, akkor egyéb stressz hatására is így reagál. Létezik úgynevezett maszkírozott vagy álcázott hipertónia, amikor az orvosi rendelőben normális és otthon magas a vérnyomás.

Az otthon mért vérnyomás felső határa 135/85. Ezen értékek fölött beszélünk magas vérnyomásról, természetesen nem egyetlen mérés alapján. Ha egy alkalommal magasabb értéket mérünk, érdemes figyelni, nyomon követni az értékeinket. Ambuláns vérnyomás-monitorozás esetén a maximum értékek nappal 135/85, éjjel 120/70, 24 órás átlagban 130/80 Hgmm. Van, amikor csak a szisztolés, vagy csak a diasztolés érték magas, ezek a speciális hipertóniák.

A legújabb irányelvek szerint az emelkedett normális, maximum 140/90 Hgmm-es érték már olyan érték, amikor speciális odafigyelés szükséges. Ilyenkor mindenképpen fontos, hogy az orvos azt is mérlegelje, hogy a különböző társbetegségek – diabétesz, krónikus vesebetegség, koszorúér-betegség, stroke – hogyan befolyásolják a vérnyomást.

Vérnyomásmérő készülék

Otthoni használatra az oszcillometriás, automata vagy félautomata vérnyomásmérők javasoltak, megfelelő méretű felkari mandzsettával! A felkarban elég tágasak az erek ahhoz, hogy a mérés pontos legyen. (Csuklóra tehető vérnyomásmérő nem javasolt, mert pontossága gyakran nem megfelelő!)

Mindenképpen validált (minőségileg megbízható, érvényesített) eszközt válasszanak! A Magyar Hypertonia Társaság honlapján megtalálható annak a weboldalnak a linkje, amelyen valamennyi validált eszköz szerepel. Választáskor ezt mindenképpen nézzék meg!

Bizonytalan helyen ne vásároljanak vérnyomásmérőt, csak gyógyszertárban vagy gyógyászati segédeszközboltban, ahol jó minőségű, hitelesített műszert kínálnak!

A helyes vérnyomásmérés szabályai

30 perccel a vérnyomásmérés előtt nem szabad kávét és alkoholt fogyasztani, dohányozni. A mérés előtt kiürített hólyaggal legalább 5 percig nyugodt körülmények között kell ülni. A mérést ülő helyzetben kell végezni úgy, hogy az alkar a szív magasságában legyen megtámasztva. A mandzsettát két centivel a könyök fölé kell helyezni, lábainkat ne tegyük keresztbe. (Ha valaki keresztbe teszi a lábát, 2–8 Hgmm-rel megemeli a vérnyomását.) Mérés közben nem szabad beszélni.

A pontos eredmény érdekében alkalmanként háromszor kell mérni, s a két utolsó értéket átlagolni. Vezessünk vérnyomásnaplót! Jegyezzük fel a mérés időpontját (érdemes – főleg eleinte – naponta háromszor mérni).

Időnként mindkét karon mérjük meg a vérnyomást, mert előfordulhat, hogy érszűkület következtében a két karon eltérő az érték. Anatómiai okokból általában a jobb karon magasabb a vérnyomás, de ha az eltérés nagyobb, mint 10–20 Hgmm, érdemes utánanézni, nincs-e valami betegség a háttérben.

Idős, vizelethajtót használó betegek esetében fontos, hogy időnként állva mérjék meg a vérnyomásukat. Náluk gyakran előfordul, hogy felálláskor megszédülnek, időnként emiatt sérülést is szenvednek. Ha az ülve végzett mérést követően állva jelentősen kisebb a vérnyomás, mindenképpen meg kell beszélni a kezelőorvossal, hogy megfelelő-e a gyógyszeres kezelés!

Természetesen bármit csinálunk, az így mért értéktől eltér a vérnyomásunk. Ezeknek a körülményeknek a betartása azért szükséges, hogy a mért érték összehasonlítható legyen korábbi méréseinkkel és más emberek vérnyomásával. Az ambuláns vérnyomás-monitorozás a vérnyomás napi ingadozásáról ad pontos képet, s a terápia kialakításához nyújt komoly segítséget.

Milyen gyakran ellenőrizzük?

Akinek fiatal korában rendben volt a vérnyomása, nem szabad azt gondolnia, hogy mindig az is marad. Az ellenőrzések sűrűsége függ a vérnyomás értékétől, minél inkább közelítünk a hipertóniához, annál gyakrabban kell ellenőrizni!

Ha valakinek 120/80 Hgmm alatti az értéke, legalább ötévente ellenőriznie kell a vérnyomását! 120–129/80–84 Hgmm közötti érték esetén háromévente ellenőrizzük!

Ha valakinek megközelíti a hipertónia küszöbértékét a mérés eredménye – 130–139/85–89 Hgmm –, évente kontrollálja a vérnyomását. Ilyenkor már a rendszeres otthoni ellenőrzés is javasolt.

Miért fontos, hogy beszedjük a vérnyomáscsökkentő gyógyszert?

A hipertónia a legjelentősebb szív- és érrendszeri rizikófaktor. Ha felismerjük és hatékonyan kezeljük, jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri halálozások száma. Az alapellátásban, a háziorvosi rendelőkben a vérnyomásmérés a leggyakrabban alkalmazott vizsgálat. Ám szerencsére egyre inkább terjed az otthoni vérnyomásmérés. Fontos az oktatás, hogy minél többen tisztában legyenek a magas vérnyomás okozta kockázatokkal.

A magas vérnyomás általában nem okoz tünetet, ezért is derül ki nehezen, s emiatt kapta a „néma gyilkos” nevet. Ez áll annak a hátterében is, hogy a betegek hajlamosak hanyagolni a gyógyszerszedést. Magyarországon a gyógyszerelhagyási arány egy év alatt átlagosan 50 százalék. Pedig vizsgálatok bizonyítják, hogy azok között, akik rendszeresen szedik a felírt vérnyomáscsökkentőt, mintegy 25 százalékkal kevesebb a szívinfarktus, a stroke, tehát sok múlik magukon a betegeken.

A hipertóniás betegek kezelésére ma öt fő gyógyszercsoport közül választhatunk: ACE-gátlók, ARB-k, kalciumantagonisták, vízhajtó hatású szerek és béta-blokkolók. Ezeket még kiegészíthetjük további kezelésekkel. A gyógyszerelést mindig egyénre szabottan, türelmesen, a fokozatosság elve szerint kell megtervezni.

A hipertónia és a diabétesz

Nemcsak a hipertónia néma gyilkos, a cukorbetegségre ugyanez elmondható. A diabétesz ugyanúgy, mint a hipertónia, fontos kockázati tényezője az érelmeszesedésnek. A cukorbetegség okozta érkárosodás mindenféle súlyos szövődményt idézhet elő, érintheti a kisereket – szemproblémák, idegkárosodás – és a nagyereket is. Megfigyelték, hogy cukorbetegekben minden érkárosodást okozó rizikófaktor gyakrabban fordul elő, mint nem cukorbetegekben, ráadásul úgy tűnik, hogy a hatásuk felerősödik.

Miért jár kéz a kézben a magas vérnyomás és a cukorbetegség? Az elmúlt évszázadokban kialakított életmódunk segíti mindkét betegség megjelenését. Afrikában még ritka mind a magas vérnyomás, mind a cukorbetegség, de az Amerikába elhurcolt feketékre, amikor elkezdtek úgy élni, mint a fehérek, tömegesen jellemző lett mindkét betegség.

Életmód

Tudjuk, hogy egy hosszú távon fennálló környezeti tényező egy idő után megjelenik a genetikai struktúránkban, így egyre inkább a genetikának is szerepe van a hipertónia iránti hajlamunkban. Ma már bizonyított, hogy a magas vérnyomásra való hajlam öröklődik, elsősorban anya és gyermeke között szoros e téren a kapcsolat. Ha egy fiatalnak, serdülőnek magas a vérnyomása, 86 százalékban pozitív a családi anamnézis.

A megfelelő életmódra való átállás rengeteget javíthat az állapotunkon. Ha egy túlsúlyos beteg lead húsz kilót, az képes rendbetenni a vérnyomását, csökkenteni a koleszterinszintjét, vércukrát. Érdemes fogyni!

Mi hajlamosít még a magas vérnyomásra? A stressz, az alkoholfogyasztás.

Sófogyasztás

Magyarországon naponta átlagosan a háromszorosát fogyasztjuk a szükséges sómennyiségnek, a közelmúltban kicsit csökkent e mennyiség. A WHO által javasolt mennyiség 5 g/nap, mi napi 12–13 grammnál tartunk most. Léteznek sópótló sók, amelyekkel nem nátrium-kloridot, hanem kálium-kloridot fogyasztunk, s ez nem emeli annyira a vérnyomást.

Ha csökkenteni akarjuk a sófogyasztásunkat, figyeljünk a fokozatosságra, egyik napról a másikra nem lehet lemondani róla. Első lépésként ne legyen a terített asztalon só. Kerüljük a készételeket, például a levesporokat, mert ezekben nagyon sok a só. A magyar konyha jellegzetességei, a füstölt áruk, kolbászok, szalámik szintén túl sok sót tartalmaznak. Utolsó lépésként a főzés során csökkentsük a sózást.

Nyáron veszítünk sót az izzadás során, de ennél nagyobb gond maga a folyadékvesztés. Az évszakok között sófogyasztás tekintetében nincs lényegi különbség, de a folyadékbevitel tekintetében igen. Nyáron különösen oda kell figyelnünk, hogy a megfelelő vízmennyiséget elfogyasszuk.

HV

A cikk dr. Ádám Ágnes és prof. dr. Járai Zoltán a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének DiabPont online programján elhangzott előadásai alapján készült.

Dr. Ádám Ágnes

a szerkesztőbizottság elnöke,
a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagja,
a Zuglói Hipertónia Centrum vezető főorvosa

Belgyógyász, háziorvos, a magasvérnyomás-betegség és az alvászavarok képesített orvosa. 28 évig háziorvosként dolgozott, előtte 8 évig belgyógyász volt kórházi osztályon. Jelenleg Zuglóban a Hipertónia Centrum alapítója és vezető főorvosa. Magánpraxist is folytat. A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tudományos munkatársa, akkreditált oktató és vizsgáztató. Megrögzött egészségnevelő. Hiszi és vallja, hogy a gyógyítás egyik alappillére, hogy az emberek ismerjék testük felépítését és működését, értsék a gyógyítás folyamatát – akkor partnerként, aktív segítőként sikeresebben gyógyulnak. Az egészségnevelést minden fórumon gyakorolta, és teszi folyamatosan televízióban, rádióban, betegklubokban, iskolákban, újságok cikkeiben. ­Astellas-díjas, 2012-ben az Év Orvosának választották. 2017-ben ­CSAKOSZ Életműdíjat, 2019-ben a Magyar Hypertonia Társaság Török Eszter Életműdíját kapta.

Prof. dr. Járai Zoltán

A Magyar Hypertonia Társaság elnöke. Angiológus, kardiológus, belgyógyász, címzetes egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem ÁOK Angiológia Tanszéki Csoport vezetője, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profil profilvezető főorvosa.