Hírek a nagyvilágból
Ebben a rovatban néhány friss, nemzetközi, tudományos kutatási eredményt ismerhet meg a kedves olvasó a magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia), valamint a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségekkel kapcsolatosan. Igyekszünk a nemzetközi tudományos cikkek üzenetét – melyek a mindennapi életben is hasznosak lehetnek – érthető, hétköznapi nyelven átadni.

Az alábbi összefoglalókban olvashat egy újonnan kifejlesztett, óratípusú vérnyomásmonitorról, amelynek eredményeit egy ambuláns vérnyomás-monitorral (ABPM) összehasonlítva egyenlő pontossággal mérte a vérnyomást, stresszhelyzetben is. Továbbá megtudhatja, hogy az egymást követő orvosi ellenőrzéseken mért vérnyomásértékek nagy változékonysága (függetlenül az átlagértéktől) fokozottabb kardiovaszkuláris megbetegedési kockázatot jelent. Ismeretes, hogy a nagy mennyiségű sófogyasztás a kardiovaszkuláris megbetegedés és halálozás kockázatát fokozza, azonban a túl alacsony sóbevitel is káros hatású. A kávé a víz mellett a legtöbbet fogyasztott ital. Hatóanyagai a vérnyomás szabályozását többféle módon befolyásolják, azonban a mérsékelt és rendszeres kávéfogyasztás (1–3 csésze/nap) nem befolyásolja hátrányosan a vérnyomást. Adatok állnak rendelkezésünkre arról is, hogy a maszkolt, látszólag rezisztens hipertónia függetlenül kapcsolódik a kardiovaszkuláris megbetegedéssel és halálozással.
A kávé és az artériás magas vérnyomás
Stanisław Surma és munkatársa: Coffee and arterial hypertension. Curr Hypertens Rep 2021; 23(7): 38.
A szerzők a kávé és a magasvérnyomás-betegség kapcsolatát tekintik át a cikkben. A kávé nagyon népszerű ital, és a becslések szerint világszerte naponta 2,25 milliárd csészével fogyasztják. A víz mellett ez a leginkább fogyasztott ital.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a szokásos és mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatással van az idegrendszer, az emésztőrendszer és a kardiovaszkuláris rendszer működésére, valamint a vesefunkcióra. Több mint 1000 kémiai vegyület van a kávéban. Ezek közül számos vegyületnek kétirányú hatása van a vérnyomás szabályozására, azaz nem csak rossz, hanem jó is.
Az eredmények azt mutatják, hogy a mérsékelt és a szokásos kávéfogyasztás nem növeli, hanem akár csökkentheti is a magasvérnyomás-betegség kialakulásának a kockázatát. Ezzel szemben az alkalmi kávéfogyasztásnak „hipertenzinogén” – azaz vérnyomást emelő és hipertóniára hajlamosító – hatása van. A hipertóniás személyek mérsékelt, rendszeres kávéfogyasztása sem növeli a magasabb vérnyomásértékek kockázatát, és akár csökkentheti is a bármilyen okból bekövetkező halál lehetőségét.
A szerzők úgy foglalják össze a cikk lényegét, hogy a kávé mérsékelt és rendszeres fogyasztása (1–3 csésze/nap) nem befolyásolja hátrányosan a legtöbb ember – beleértve a hipertóniásokat is – vérnyomását.
Az otthoni vérnyomás-monitorozással észlelt maszkolt, ellenőrizetlen, látszólag rezisztens hipertónia prognosztikai értéke
Jessica Barochiner és munkatársai: Prognostic value of masked uncontrolled apparent resistant hypertension detected through home blood pressure monitoring. J Hypertens 2021; 39: 2141–2146.
Az ajánlások nem foglalkoznak külön azokkal a magas vérnyomásos betegekkel, akiknek a vérnyomása legalább 3 vérnyomáscsökkentővel céltartományban van a rendelőben, de azon kívül megemelkedett. A szerzők arra törekedtek, hogy meghatározzák, vajon ennek a maszkolt, ellenőrizetlen, látszólag rezisztens hipertóniának (MUCRH), amit az otthoni vérnyomás-monitorozás (HBPM, home blood pressure monitoring) eredményei alapján észleltek, van-e prognosztikai értéke a végzetes és nem végzetes események tekintetében hipertóniás betegek között.
Olyan magas vérnyomásos betegek között vizsgálták az összes halálozás, a szív- és érrendszeri események és halálozás előfordulását 2008–2015 között, akiknek a gondozás során voltak induló HBPM-eredményei. A MUCRH kritériumai a következők voltak: a rendelői vérnyomás kisebb, mint 140/90 Hgmm és az otthoni vérnyomás legalább 135/85 Hgmm. A vizsgálatban 470 beteg adatait elemezték.
Összességében a szerzők azt állapították meg, hogy a MUCRH nem ritka, és függetlenül kapcsolódik a szív- és érrendszeri megbetegedéssel és halálozással. Az intenzíven kezelt egyének HBPM-en keresztüli szisztematikus ellenőrzése hasznos lehet a szív- és érrendszeri események fokozott kockázatának kitett betegek kiszűrésére.
A stresszkiváltotta vérnyomás-emelkedés vizsgálata okosórával
Naoko Tomitani és munkatársai: Stress-Induced Blood Pressure Elevation Self-Measured by a Wearable Watch-Type Device. Am J Hypertens 2021; 34(4): 377–382.
A szerzők egy frissen kifejlesztett, óratípusú vérnyomásmonitor (WBPM) és egy ambuláns vérnyomásmonitor (ABPM) hatékonyságát hasonlították össze ambuláns körülmények között. A betegek a WBPM és az ABPM készülékeket egyaránt a nem domináns karjukon viselték. Az ABPM automatikusan 30 perces időközönként mért, majd minden egyes ABPM-mérést egy, a beteg által a WBPM készülékkel indított mérés követett. A szerzők a betegektől azt is megkérdezték, hogy milyen körülmények között történtek az egyes mérések, külön kitérve arra is, hogy éppen milyen érzelmi állapotban voltak. Jelentős különbségek voltak a negatív (ideges, feszült) és a pozitív (boldog, nyugodt) érzelmek során mért vérnyomásértékek között.

Igaz volt ez a WBPM- és az ABPM-mérésekre egyformán. Az érzelmi stressz provokálta abszolút vérnyomásértékek, amiket a WBPM készülékkel mértek, olyanok voltak, mint az ABPM készülék adatai. A szerzők úgy foglalták össze az eredményeiket, hogy ambuláns körülmények között a WBPM készülékkel végzett önvérnyomásméréssel a vérnyomás-ingadozások ugyanolyan pontosan mérhetők, mint egy ABPM készülékkel.
A rovat készítőjének megjegyzése: A cikkben szereplő WBPM készülék az Omron HeartGuide okosóra (HEM-6410T: Omron Healthcare, Kyoto, Japan) volt. Az eredmények egyelőre nem vonatkoztathatóak más okosórákra!
Az étrendi nátrium és a szív- és érrendszeri megbetegedés és halálozás – a „J alakú hipotézis”
Christiana Tsirimiagkou és munkatársai: Dietary sodium and cardiovascular morbidity/mortality: a brief commentary on the ‘J-shape hypothesis’. J Hypertens 2021; 39(12): 2335–2343.
A fokozott sóbevitel káros hatását egyre több adat támasztja alá, ugyanakkor ismertek a nagyon alacsony nátriumdiéták bizonyított káros hatásai, amelyek az állatkísérletekben klinikai tünetekkel nem járó, de mérhető érrendszeri károsodáshoz vezetnek. Mindez J alakú összefüggést sejtet az étrendi nátriumbevitel és a kardiovaszkuláris megbetegedés és halálozás között. Ez azt jelenti, hogy a napi sómennyiséget csökkentve előbb csökkennek a nemkívánatos hatások, majd az optimális sófogyasztás alá csökkentve a bevitelt megint elkezdenek emelkedni.
Kevés gondosan megtervezett, a nátriumbevitel különböző szintjeit összehasonlító, klinikai vizsgálat létezik, amely az optimális és biztonságos tartomány kérdésével foglalkozik. A cikkben felsorolt különböző ajánlásokban is a napi nátrium (Na+)-bevitel 1,5–2,4 g között mozog, de ez nem ugyanaz, mint a sóbevitel. A cikkben hivatkozott ajánlások szerint a javasolt napi sóbevitel 3,75–6 g közötti.
Egyelőre sem elvetni, sem megerősíteni nem lehet a J alakú hipotézist.
A vérnyomás-változékonyság hatása a szív- és érrendszerre
Costantino Mancusi és munkatársai: Impact of visit-to-visit blood pressure variability on hypertensive-mediated target organ damage and future cardiovascular events: the Campania salute network. J Hypertens 2021; 39: 1852–1858.
A vérnyomás túlzott variabilitása (változékonysága) további stresszt jelent a szív- és érrendszernek, függetlenül a vérnyomás átlagértékétől. A szerzők a vérnyomás vizitről vizitre történő változékonyságának a szív- és érrendszeri eseményekre gyakorolt hatását elemezték. A Campania Salute Network Regiszter 3555 betegénél az átlagvérnyomások változékonyságát vizsgálták több mint hat vizit során. Az elemzések szerint a vérnyomás vizitről vizitre való változékonysága a kardiovaszkuláris események emelkedett kockázatával szoros összefüggést mutatott.

Dr. Fejes Imola
A szegedi I. sz. Belgyógyászati Klinika belgyógyász-hipertonológus szakorvosa, egyetemi tanársegéd, több tudományos társaság tagja.