Újdonságok a Magyar Hypertonia Társaság kongresszusáról
2021 szeptemberében tartotta kongresszusát a Magyar Hypertonia Társaság, lapunk megjelenésének támogatója. A szakmai, tudományos előadások mellett a közgyűlés keretében vezetőségválasztásra is sor került a 2021–2025 közötti időszakra. A szervezet rendkívül aktív, a taglétszám növekvő: a 2018 tavaszán regisztrált 751 tagból mára 1097 lett, újjászerveződtek a munkacsoportok, jelenleg 15 dolgozik a társaságon belül. Számos tevékenységük a páciensek edukációját, a minél hatékonyabb betegellátást segíti, ezekről kérdeztük a tudományos program szünetében Járai Zoltán professzort, a Magyar Hypertonia Társaság elnökét, valamint dr. Nemcsik János főtitkárt.
– A főtitkári beszámolóban elhangzott a 2018–2023 közötti időszakra vonatkozó Magyar Hipertónia Regiszter program. Mi célt szolgál, hogyan működik?
Járai Zoltán: A Magyar Hipertónia Regiszter a társaság egyik szakmai programja, célja hazánkban a hipertónia iránti figyelem felkeltése, ugyanis Magyarországon közel egymillióra tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akiknek a vérnyomása nincs jól beállítva, vagy nem is tudnak a magasvérnyomás-betegségükről. A regiszterben az orvos-beteg találkozások során, rendelői körülmények között végzett vérnyomásmérések eredménye rögtön bekerül egy adatbázisba. Az ott gyűlő adatokból következtethetünk arra, hogy a kezelt hipertóniás betegeinknél milyen arányban tudjuk elérni a célvérnyomás-értékeket.
– Elhangzott, hogy új szakmai irányelv jelent meg a vérnyomásmérésről, összefoglalná a betegeknek szóló üzeneteit?
JZ: Napjainkban a vérnyomásmérést, a vérnyomás ellenőrzését a betegek már nagyrészt önállóan, otthon végzik. Alapvetően fontos, hogy a mérés precíz módon történjen. Csak akkor lehet összehasonlítani a különböző időszakban kapott értékeket, ha azokat mindig ugyanazon módszerrel mértük, az előírtaknak megfelelően. Megjelent az Európai Hypertonia Társaság 2021. évi irányelve a rendelői és a rendelőn kívüli vérnyomásmérésről, amit lefordítottunk magyarra, ez részletesen taglalja, hogyan kell a vérnyomást mérni. Kiemelnék egy-két fontosabb szempontot: alapvető, hogy megbízható, validált vérnyomásmérőt használjunk. Ellenőrizzük, hogy a készülékünk validált-e! A Magyar Hypertonia Társaság honlapján a Betegtájékoztató menüből elérhető a validált vérnyomásmérő készülékek listája. A mérés körülményei szabályozottak legyenek, ennek főbb elemei: 30 perccel a vérnyomásmérés előtt ne igyunk alkoholt, ne dohányozzunk és ne fogyasszunk kávét! A vérnyomásmérést megelőzően 5 percig üljünk kényelmes testhelyzetben, alátámasztott karral, mindkét lábunkat tartsuk a földön. Felkari mandzsettás mérővel végezzük az ellenőrzést három egymást követő alkalommal, a 3 mérésből az utolsó 2 átlagát tekintsük az adott vérnyomásértéknek (számos készüléknél ez a funkció elérhető, vásárlás előtt érdemes tájékozódni – a szerk.). A kapott értéket jegyezzük fel a vérnyomásnaplóba, legyen az akár hagyományos, papíralapú, vagy applikáció, majd mutassuk be a kezelőorvosunknak.
– Az MHT sok esetben megnyilvánult betegeket érintő kérdésekben, pl. a koronavírus-pandémia alatti vérnyomáskezeléssel kapcsolatban, de fellépett az interneten árult, hamis „gyógyszerek” forgalmazásával szemben is. Hogyan lehet kiépíteni a társaság és a laikusok közötti kapcsolatot?
JZ: Nagyon fontos és egyre időszerűbb kérdés, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a világhálón sok nem megalapozott, szakmai tudást nélkülöző tévinformáció jelenik meg. Mint hazai tudományos társaság fontosnak tartjuk, hogy a polgártársaink szakmailag hiteles, adekvát, jó információhoz jussanak. A hamis „gyógyszerek” forgalmazásával kapcsolatban tájékoztatni kell a betegeket, hogy ezek, az egyes honlapokon „gyógyszernek” minősített készítmények először is nem gyógyszerek, másrészről nincsenek mögöttük azok a nagy klinikai vizsgálatok, amelyek a hatásosságot dokumentálnák, de ami még fontosabb, bizonyítanák, hogy nem ártalmasak! Nagyon fontos, hogy a tudományos társaság a laikusok felé nyisson, s ezt meg is tettük. A honlapunk (www.hypertension.hu) most már két részből áll, a laikusoknak szóló oldalakon az odalátogatók bőven találnak olvasnivalót a magasvérnyomás-betegségről, méghozzá egy olyan szakmai társaság összeállításában, amely tudományosan megalapozott, értékelhető információkat biztosít.
– A főtitkári beszámolóban számos olyan tevékenység szerepelt, amely bizonyítja, hogy a társaság nagyon nyitott a laikusok, az érintettek, a betegek felé. Közhasznú társaságként a Magyar Hypertonia Társaság számára is felajánlható a személyi jövedelemadó 1%-a?
Nemcsik János: A laikus, betegtájékoztató tevékenységet már az utóbbi vezetőségben is nagyon fontosnak tartottuk. Korábban a társaság honlapján belül alakítottunk ki egy önálló részt az érdeklődőknek, ahová a Hypertonia magazin utolsó 10 évének a cikkeit dolgoztuk fel és aktualizáltuk, tematikus csoportosításban, hogy a betegek megtalálják akár a hipertónia fogalmával kapcsolatos kérdéseikre a választ, akár a rizikófaktorokkal, a társuló betegségekkel, a kezeléssel, az esetleges gyógyszermellékhatásokkal, a gyermekkori hipertóniával kapcsolatos információkat. Idén lehetőségünk nyílt arra, hogy egy önálló, külön részt hozzunk létre, amelyre a korábbi anyagok mellé számos új tartalom is felkerült. Az esztétikusan kialakított www.hypertension.hu oldalt megnyitva választhat a látogató, hogy a laikus vagy a szakmai tartalmakat szeretné elérni. Számos anyag található itt, olvashatnak pl. a vérnyomásmérés technikájáról – hogyan mérjen, hogyan mérhet pontosan, az ajánlott készülékek listája – csakúgy, mint az életmódváltásról, gyógyszeres kezelésről, vannak aktuális hírek, videótartalmak, gyakori kérdésekre adott válaszok.
Működési formáját tekintve a társaság átalakult közhasznú társasággá. Ennek hosszú volt az előkészítése, hogy a formai követelményeknek megfeleljen az alapszabályzat. Most már lehetőségünk lesz arra, hogy az adó 1%-ából is próbáljuk a céljainkat elérni. Ez 2021 elején indult, így az első „eredmények” majd 2022 tavaszán várhatók. A laikus betegedukációt, betegellátást segítő célok mellett nagyon sok tudományos programja is van a társaságnak, akár önálló kutatási, akár eszközvásárlási vagy kongresszuslátogatási pályázatok, ezekhez szeretnénk minél szélesebb körben támogatást biztosítani a tagoknak az adó 1%-a felhasználásával.
– Elhangzott két applikáció neve is, a KardioNapló appot olvasóink már ismerhetik, korábban részletesen bemutattuk, a másik a Habita applikáció.
NJ: A KardioNapló applikációt orvostechnikai eszköznek minősítették, ami azzal jár, hogy meg kell szereznie a CE minősítést. Amíg ez nincs meg, addig fel kellett függeszteni a letölthetőségét. Nem tudjuk pontosan, hogy ez meddig fog húzódni, de aki már használja, az továbbra is tudja, ezzel nincs gond. Viszont három hete elérhető egy másik applikáció, a Habita, amely ugyanúgy segíti a hipertóniás betegek ellátását, úgy használható, mint egy elektronikus vérnyomásnapló. Könnyen kinyerhetők belőle az adatok, és továbbíthatók a kezelőorvosnak. Az elektronikus napló mellett egy játékos betegösztönző rendszert is tartalmaz, mely a rendszeres, folyamatos gyógyszerszedést segíti. A gyógyszernyilvántartási rendszer használatával pedig könnyen átlátható az otthoni gyógyszerkészlet. Sőt, részben a Hypertonia Társaságtól átvett betegedukációs anyagokat is tartalmaz az applikáció.
Kitüntetések
Kora este az ünnepi megnyitó keretében adták át a társaság kitüntetéseit, a 2020. és a 2021. évi díjakat is ez alkalommal vehették át a díjazottak. „A Magyar Hypertonia Társaság Tiszteletbeli Tagja” címet a 2020. évben Thomas Weber professzor, a 2021. évben Slavomira Filipova professzor asszony kapta. A Török Eszter-emlékérmet dr. Poór Ferenc (2020) és dr. Benczúr Béla (2021), a Marosvári Miklós-emlékérmet dr. Herczeg Béla (2020) és dr. Móczár Csaba (2021) vehette át. A Dr. Kiss István Ifjúsági Díjat dr. László Andrea (2020) és dr. Baracsi-Botos Viktória (2021) kapta.
Reggeli futás „az ereink védelmében”
A Magyar Hypertonia Társaság kongresszusának főszervezője, a rendezvény elnöke, dr. Benczúr Béla rendkívül aktív ember. Számos tudományos és gyógyító tevékenysége mellett szakít időt a sportolásra is: rendszeresen fut, már több félmaratont teljesített. Tőle kérdeztük: hogy kerül egy szakmai, tudományos rendezvény programjába a futás?
– Annyira talán nem ördögtől való gondolat, hogy egy olyan társaság, amely a kardiovaszkuláris prevencióval foglalkozik, egy kicsit az életmódról is beszéljen, az életmódváltást, az egészséges életmódra nevelést is a zászlajára tűzze. Erre vannak már hazai társaságoknál is példák, hiszen a Magyar Kardiológusok Társasága a kongresszusán rendszeresen kerékpáros felvonulást, kisebb kerékpártúrát szervez, ahol a résztvevők, az előadók, a professzorok kerékpárra pattannak, ezzel is hirdetik és népszerűsítik a testmozgást. De vannak nemzetközi tapasztalatok is, hiszen az amerikai diabéteszkongresszuson rendre futóversenyt szerveznek több ezer fő részvételével a rendezvény egyik reggelén, egyszer már nekem is volt szerencsém részt venni rajta. Azt gondolom, hogy a kardiovaszkuláris szakemberek akkor hitelesek, ha az egészséges életmódot, az életmódváltás terápiáját saját példájukon keresztül is hirdetik. A testsúlycsökkentés, a dohányzásmentes élet, a szívbarát diéta és a rendszeres testmozgás, a sófogyasztás csökkentése ez nemcsak egy üzenet a részünkről, hanem példát mutatva saját magunk is ezt propagáljuk. Emiatt szerettük volna ezt a közös futásélményt a kongresszus programjába beilleszteni, stílszerűen: fuss az ereid védelmében! A kongresszuson központi téma a vaszkuláris életkor, az egészséges artériák, azok hosszú távú megőrzése, emiatt ennek egyfajta kampányüzenete is van. Minél többen leszünk a mosolygós fotón a futóprogram után, annál erősebb ennek az üzenete. Ha valaki eddig nem futott, nem végzett rendszeresen testmozgást, hátha éppen ez lesz az első ilyen pillanata, ha pedig már eddig is futótárs volt, akkor magától értetődő, hogy jönni fog. Emiatt hirdettük meg úgy a kongresszust is, hogy senki ne hagyja otthon a futócipőjét, hanem csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez!
A Magyar Hypertonia Társaság vezetőségi tagjai 2021–2025
- Dr. Ábrahám György
- Dr. Ádám Ágnes
- Dr. Alföldi Sándor
- Dr. Ambrus Csaba
- Dr. Barna István
- Dr. Benczúr Béla
- Dr. Cseprekál Orsolya
- Dr. Csiky Botond
- Dr. Dolgos Szilveszter
- Dr. Farkas Katalin
- Dr. Fejes Imola
- Dr. Finta Ervin
- Dr. Harangi Mariann
- Dr. Herczeg Béla
- Dr. Járai Zoltán
- Dr. Jenei Zoltán
- Dr. Kiss Attila
- Dr. Kiss Zoltán
- Dr. Koller Ákos
- Dr. Kolossváry Endre
- Dr. Kovács Imre
- Dr. Kovács Tibor
- Dr. Légrády Péter
- Dr. Lengyel Szabolcs
- Dr. Masszi Gabriella
- Dr. Móczár Csaba
- Dr. Nemcsik János
- Dr. Páll Dénes
- Dr. Reusz György
- Dr. Rosivall László
- Dr. Simon Attila
- Dr. Szabó László
- Dr. Tislér András
- Dr. Torzsa Péter
- Dr. Vályi Péter
- Dr. Várallyay Zoltán
- Dr. Várbíró Szabolcs
Béki János
