Feltöltés dátuma: 2022.04.05.

Továbbra is a legköltségesebb betegségek között

Szívproblémák

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hazánkban a halálozások felét a keringési rendszer betegségei okozzák, kétszer annyit, mint a daganatos megbetegedések. A kardiovaszkuláris betegségek ellátása 2019-ben több mint 207 milliárd Ft-tal terhelte az Egészségbiztosítási Alapot, ezzel összesen a források 17 százalékát fordították a finanszírozásukra. A Szívelégtelenség Hete alkalmából fontos felhívni a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedések számának utóbbi években tapasztalható növekedésére, valamint a megelőzésükre és kezelésükre.

Illusztráció

A szívelégtelenség a fejlett országokban az egyik leggyakrabban előforduló betegség, átlagosan a lakosság 2–2,5 százalékát érinti, ami a nyolcvanéves korosztálynak akár a 10 százalékát is kiteheti. Hazánkban az elmúlt években csaknem megduplázódott a betegek száma, körülbelül 200-250 ezer ember szenved szívelégtelenségben Magyarországon, közülük pedig legalább 70 ezren szorulnának folyamatos, szigorúan kontrollált ellátásra és gondozásra.

Mit tehetünk a megelőzésért?

A szívünket érintő betegségekre oda kell figyelni, megfelelő karbantartás nélkül hamar súlyosbodhatnak, ezért a megelőzés érdekében időről időre rutinszerűen vizsgáltassuk ki szívünket akkor is, ha nem észlelünk magunkon tüneteket.

A szívet érintő egyik leggyakoribb betegség, a szívelégtelenség. Szívelégtelenségben a szív pumpafunkciója gyengül, így kevesebb vért tud eljuttatni a szervek felé. Jellemző tünetei:

  • csökkent fizikai aktivitás
  • kisebb terhelésnél is rögtön jelentkező fáradtság, gyengeség érzése
  • étvágytalanság
  • hirtelen hízás
  • erős szívdobogás érzése
  • nyugalomban is jelentkező légszomj
  • szabálytalan szívverés
  • nem múló köhögés

Szintén nagyon fontos a szívelégtelenség kialakulásához vezető betegségek megelőzése, vagy ha már nem előzhetjük meg, megfelelő gondozása a szövődmények elkerülése érdekében. A leggyakoribb betegségek, amelyek szövődményeként a későbbiekben jelentkezhet szívelégtelenség – a már meglévő szív- és érrendszeri problémák, ha a betegnek már korábban volt szívinfarktusa, a magas vérnyomás, illetve a cukorbetegség. A legtöbb cukorbeteg szív- és érrendszeri szövődmények miatt veszti életét, mivel a cukorbetegség a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2–6-szorosára emeli. A kettes típusú cukorbetegség tünetei gyakran évekig nem számottevőek, így sokszor csak komolyabb problémák jelentkezésekor derül ki a betegség. Gyakori vizelési inger, fogyás állandó éhségérzet ellenére, állandó szomjúságérzet, szájszárazság, fáradékonyság fennállásakor érdemes inzulinrezisztencia-vizsgálatot elvégeztetni.

A betegség kialakulása továbbá összefügghet a helytelen életvitellel:

  • Egészségtelen táplálkozás: kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása, zsíros ételek és cukorban gazdag italok gyakori fogyasztása.
  • Mozgásszegény életmód, elhízás: az elhízás elkerülése érdekében igyekezzünk minél gyakrabban sétálni, ha tehetjük, heti egyszer-kétszer járjunk el futni, vagy végezzünk otthon is könnyedén kivitelezhető kardió gyakorlatokat, melyekből manapság számtalan található az interneten.
  • Dohányzás: amennyiben az illető dohányzik, minél hamarabb fel kell hagyni ezzel a káros szenvedéllyel, mivel érszűkületet, vérellátási zavarokat és daganatos megbetegedéseket is okozhat.
  • Szocioökonómiai viszonyok, mint a krónikus stressz, a szociális izoláció, a szorongás vagy a depresszió: sajnos, ezen negatív behatások a járvány miatt kialakult helyzetben egyre gyakrabban fordulnak elő. Hogy megelőzzük kialakulásukat, szervezzünk közös videóhívást barátainkkal és családtagjainkkal, próbáljuk a körülményekhez mérten minél szorosabb kapcsolatot tartani szeretteinkkel.

Kezelés – életmódváltás és keringéstámogatás

Minél több kockázati tényezőnek kitéve él valaki, annál nagyobb a keringési megbetegedések és cukorbetegség kialakulásának esélye, melyekből ha nem vigyázunk, szívelégtelenség alakulhat ki. A csekélynek tartott, kezelésre nem szoruló panaszok esetén is fontos az elővigyázatosság, forduljunk orvoshoz, vizsgáltassuk ki apróságnak tűnő panaszunkat is! Ha azonban már fennáll a szívelégtelenség nálunk vagy családunk valamely tagjánál, igyekezzünk az életmódváltásra fektetni a hangsúlyt, illetve felkeresni orvosunkat, akivel beállíthatjuk a legmegfelelőbb gyógyszeres terápiát.

Megjelent a hypertonia2021/1. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!