Poszt-COVID-szindróma
Számos COVID-fertőzésen átesett beteg életét keseríti meg az ún. poszt-COVID-szindróma. A kórkép változatos tünetekkel jár és gyakori, hogy egy vagy több szervrendszer – legtöbbször a tüdő – megbetegedésével jár együtt. A szindróma a mai ismereteinkkel még nehezen gyógyítható, nehezen jósolható meg a lefolyása. Ezért legjobb a COVID-fertőzés megelőzése: a higiénés szabályok betartása és a védőoltás.
Egy évvel ezelőtt, a COVID-19-járvány kezdetén úgy gondoltuk, hogy az influenzához hasonló betegséggel állunk szemben, amely az esetek többségében magas lázzal, izomfájdalommal, köhögéssel járó, néhány nap alatt lezajló betegség, amely csak időseken, idült betegeken okozhat súlyos tüdőgyulladást. Az idő múlásával azonban megfigyeltük, hogy néhány betegünkön változó súlyosságú légúti tünetek, kifejezett és megmagyarázhatatlan fáradtság, feledékenység maradt vissza COVID-19-fertőzést követően. Fokozatosan rajzolódott ki előttünk egy önálló szindróma, amelyet többféle néven neveznek: poszt-COVID-, hosszú (long) COVID-szindróma stb. A jelenlegi meghatározás szerint poszt-COVID-állapotról beszélünk, ha a COVID-19-fertőzés után négy vagy több héttel a beteg tünetei még mindig fennállnak. Nem csak a tünetek változatosak, de a megjelenésük is különböző lehet: akut fertőzést követően azonnal vagy néhány hetes szünet után kezdődnek, de nyilvánvaló akut COVID-19-fertőzésen át nem esett pácienseken is jelentkezhet.
A leggyakoribb tünetek a következők:
- fáradtság,
- légszomj vagy légzési nehézség,
- köhögés,
- ízületi fájdalom,
- mellkasi fájdalom,
- memória-, koncentráció- vagy alvási problémák,
- izomfájdalom vagy fejfájás,
- gyors, heves szívverés,
- a szaglás vagy az ízlelés elvesztése,
- depresszió vagy szorongás,
- láz,
- szédülés felálláskor.
A tünetekre jellemző, hogy hullámzóan jelentkeznek: kifejezetten jó periódus után kifejezett rosszabbodás tapasztalható. Amikor még nem ismertük a szindrómát, sokszor a beteget kiírtuk dolgozni a táppénzes állományból, de néhány nap múltán kénytelenek voltunk ismét visszavenni a romló állapot miatt. A másik ezzel összefüggő jellegzetesség, hogy fizikai vagy szellemi terhelés ronthatja a tüneteket.
Az általános tünetekhez gyakran társul különböző szervrendszerek károsodása, ami a korábban elszenvedett COVID-19-fertőzés következménye. A COVID-19-et általában olyan betegségnek tekintik, amely elsősorban a tüdőt érinti, azonban sok más szervet is károsíthat.
A COVID-19 által érintett szervek
Szív
A COVID-19-ből való kilábalást követő hónapokban elvégzett képalkotó vizsgálatok sok esetben tartós szívkárosodást mutathatnak, még azoknál is, akik csak enyhe COVID-19-tüneteket tapasztaltak. Nagyobb a szívelégtelenség és a különböző ritmuszavarok kialakulásának a kockázata.
Tüdő
A COVID-19-hez társuló tüdőgyulladás hosszú távú károsodást okozhat a tüdőben lévő apró légzsákokban (alveolusokban). A kialakuló hegszövet hosszú távú légzési problémákhoz vezethet.
Agy
A COVID-19 még fiataloknál is stroke-ot, görcsrohamokat és Guillain–Barre-szindrómát okozhat (ez az állapot átmeneti bénulást okoz). A COVID-19 növelheti a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is.
Gyomor-bélrendszer
Gyakran jelentkezik hasmenés, hányinger és a májfunkciók is kórosak lehetnek.
Alvadási és érrendszeri károsodások
A koronavírus-fertőzés fokozza a vérrögök kialakulásának veszélyét, a vérrögök a szívizom, az agyi vagy tüdőterületek elhalását okozzák (gyakoribb a szívinfarktus, stroke, tüdőembólia).
Mit tehet a beteg, ha felmerül nála a poszt-COVID-szindróma lehetősége?
A kórházból otthonukba bocsájtott, COVID-19-fertőzésen átesett betegeket a háziorvosuk és/vagy szakorvos (általában tüdőgyógyász) nyomon követi és ennek során fény derülhet a szindróma kialakulására. Akik az otthonukban vészelték át a fertőzést és a fenti tünetek jelentkeznek, azok forduljanak a háziorvosukhoz. A háziorvos elvégzi az alapvető laboratóriumi és röntgen-, EKG- stb. vizsgálatokat, és ennek során felmerülhet a szindróma gyanúja. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tünetek egyike sem csak a COVID-19-fertőzésre jellemző, más betegségek tünete is lehet. A háziorvos a kivizsgálás során ezeket a kórképeket is ki tudja zárni. Amennyiben alapos a poszt-COVID-szindróma gyanúja, a háziorvos a területileg illetékes szakrendelésre irányítja a beteget. Ma Magyarországon az egyetemi centrumokban működnek poszt-COVID-ambulanciák/szakrendelések, de minden nagyobb kórház, megyei kórház tüdőgyógyászati szakrendelései foglalkoznak a poszt-COVID-os betegekkel. A tüdőgyógyászok vezette poszt-COVID-szakrendelések szükség esetén a betegeket más specialistához (pl. kardiológus, neurológus, pszichiáter stb.) is elirányítják. Az egyetemi centrumok az alapszakmák mellett speciális szakrendelésekkel is segítik a poszt-COVID-ellátást, pl. gasztroenterológia, szaglás-ambulancia.
A szindróma általában komplex betegség, ezért érdemes a fent részletezett betegutat végigjárni, hogy a beteg mindenre kiterjedő ellátást kapjon.
Hogyan előzhetjük meg a szindróma kialakulását?
A legfontosabb az aktuális járványügyi szabályok szigorú betartása: ha nincs vírus, nincs betegség. „Laza” járványügyi rendelkezések esetén is fontos a kézmosás és fertőtlenítés, tömegben tartózkodva a maszkviselés. A megelőzés másik fontos lépése a védőoltás, amelyhez manapság szabadon hozzájuthatunk előzetes regisztrációt követően.
A poszt-COVID-szindrómával kapcsolatban még sok a kérdőjel, állandóan változó jelenséggel állunk szembe. Nagyon fontos a szindróma megelőzése, és ha kialakul, mielőbbi felismerése és kezelése.
Dr. Móczár Csaba
Belgyógyász, háziorvos, a magas vérnyomás képesített orvosa. PhD-fokozatát 2020-ban szerezte meg. Tíz évig dolgozott belgyógyászati osztályon, több mint húsz éve háziorvos Kecskeméten. A városban működő két hipertóniacentrum egyikének létrehozója. Az egészségnevelést mindig fontos feladatnak tartotta, ezt a tevékenységet ismerte el Kecskemét városa, amikor megbízta a Kecskemét Járási Egészségfejlesztési Iroda létrehozásával és az iroda szakmai vezetésével. A szakmai tervezés mellett személyesen is részt vesz az egészségnevelő munkában, klubokban, lakossági, iskolai rendezvényeken tart előadásokat. Astellas-díjas, 2015-ben az Év Praxisa különdíjasa, 2020-ban a Magyar Hypertonia Társaság Marosvári Miklós-emlékérmét kapta.