Dohányzás – magas vérnyomás

Váltsunk életmódot!

A világon vezető halálokként a keringési megbetegedések szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozzák. Hazánkban a daganatos betegségek mellett szintén vezető halálok. A nők körében a halálozás 53, a férfiak körében 50 százalékáért felelősek. A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív-érrendszeri betegség, igazi úgynevezett népbetegség, amely további kardiovaszkuláris betegségek – stroke, szívinfarktus, szívelégtelenség – kockázati tényezője.

Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm körüli, ha ennél rendszeresen magasabbat mérnek – 140/90 felett –, akkor a magasvérnyomás-betegség lehetősége fennáll, rendszeres mérés, ellenőrzés szükséges.

A magas vérnyomás kialakulásának okai

Elsődleges vagy primer hipertóniában nem köthetők szervi elváltozások a magas vérnyomás kialakulásához. Valószínű szerepe van az öröklött hajlamnak, esetleg környezeti tényezőknek.

A legtöbb esetben a magas vérnyomás nem okoz panaszokat, így nem is foglalkozunk vele, azonban már a háttérben okozhat súlyos szervi elváltozásokat, károsodásokat.

Másodlagos vagy szekunder hipertóniáról akkor beszélünk, ha a magas vérnyomásos megbetegedés mögött szervi okok kimutathatók. Ilyen esetben a háttérben álló endokrin – azaz hormonális – eltérés, vesebetegség vagy alvászavar okát meg kell keresni, az alapbetegséget kell gyógyítani, így nagy valószínűséggel a vérnyomás is könnyebben kezelhető.

A dohányzás mint kockázati tényező

A dohányzásnak számos káros tényezője van, amelyek további negatív hatások, betegségek kiváltói lehetnek. A cigaretták manapság több mint 4000-féle vegyi anyagot tartalmaznak, ezeket szívják be a dohányzó emberek.

A vadon tenyésző dohánynövénnyel az amerikai őslakos indiánok ismerkedtek meg először, akkor még a jó tüzelőanyag füstje volt bódító hatással rájuk. Amikor erre rájöttek, akkor kezdtek tudatosan dohánylevelet égetni. A spanyol felfedezők az újföldre érvén, ezt látva, elvitték magukkal hazájukba. A civilizáció terjedésével együtt nőtt a dohányosok száma is. Jelenleg 1 milliárd ember dohányzik a világon, a férfiak nagyobb arányban, mint a nők. Hazánkban a felnőtt lakosság 28 százaléka dohányos.

A XX. században összesen 100 millió ember halt meg idő előtt a dohányzás káros hatásaiban. A jelenlegi tendencia mellett, a becslések szerint a XXI. században akár 1 milliárd ember halálát okozhatja a dohányzás. Hazánkban évente kb. 28 000 ember hal meg a dohányzáshoz köthető betegségek következtében.

Dohányzás és a magas vérnyomás

A dohányzást a szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb kockázati tényezőjeként tartjuk számon, és a dohányzásról való leszokás az egyetlen és leghatékonyabb életmódintézkedés számos kardiovaszkuláris betegség megelőzése tekintetében. A dohányzás negatívan befolyásolja a vérnyomást. Napi 20 szál cigaretta hatszorosára növeli a szívinfarktus bekövetkeztének kockázatát.

A dohányosok között magas az érelmeszesedés és az azzal járó szövődmények aránya.

Amennyiben a cigarettázó magas vérnyomásban is szenved, jelentős az esélye a szívinfarktus vagy stroke kialakulásának. Napi néhány szál cigaretta, a benne lévő nikotin hatásának köszönhetően, 5–10 Hgmm-mel növelheti a vérnyomást. A beszívott füst, szén-monoxid és kátrány károsítja a tüdőt és az erek falát, fokozódik az érelmeszesedés, az ér fala merevvé és sérülékennyé válik, tágulékonysága csökken. A magas vérnyomás eleve teher az érfalaknak, dohányzóknál könnyebben tapadnak meg a vérlemezkék, vérzsírok, így nő a vérrögök, trombózis kialakulásának veszélye is.

A kardiovaszkuláris betegségek egynegyede megelőzhető lenne azzal, ha nem dohányoznánk, hiszen a dohányzás az egyik leginkább befolyásolható rizikótényező. A hipertóniás betegeknél leghatékonyabb intézkedés, ha csökkentik ezt a kockázatot, azaz elhagyják a dohányzást!

Életmódváltással a magas vérnyomás ellen

A magas vérnyomás az egyik legfontosabb és kezelhető kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek és a halandóság szempontjából. A magas vérnyomás kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával egyre nő: 50 év felett nagymértékben, 70 év felett 80 százalék fölé emelkedik. Ha már kialakult, akkor rendszeresen, az egész életen át gondozni kell. Az életmódváltás azonban nagyban segít a megelőzésben vagy a már kialakult állapot karbantartásában.

Nézzük, mit tehetünk a megelőzésért és a vérnyomásunk karbantartásért:

• A túlzott sófogyasztás növelheti a vérnyomást, ezért célszerű minél kevesebb konyhasót használni. Érdemes már kiskorban odafigyelni a bevitt só mennyiségére, hiszen hajlamosíthatja az embert a magas vérnyomás kialakulására. Akinél már kialakult a magas vérnyomás, ők még inkább érzékenyek a sóbevitelre. Az Egészségügyi Világszervezet felhívja a figyelmet a csökkentett sófogyasztásra, az ajánlott mennyiség napi 5 g (egy teáskanálnyi). Ennek több mint háromszorosát fogyasztjuk. Aki viszont elhatározta magát, hogy csökkenti a sóbevitelét, érdemes ezt fokozatosan megtennie.
• Érdemes sok gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani. Figyeljen oda arra, hogy kevesebb feldolgozott élelmiszert, cukros üdítőt, telített, azaz állati eredetű zsíradékot tartalmazó ételt fogyasszon! Növelje az étrendben a tengeri halak, az olajos magvak arányát, ezek ugyanis gazdagok omega-3 zsírsavakban! Figyeljen a megfelelő mennyiségű káliumbevitelre!
• Tartsa fenn egészséges testsúlyát! A BMI (testtömegindex) mérésével ez könnyen ellenőrizhető.
• Mozogjon rendszeresen! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása a heti legalább 150 percnyi, mérsékelt intenzitású aerob mozgásforma beiktatása, ami naponta több mint 20 percet jelent. Ez hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez, segít az ideális testsúlyt elérni, valamint a stresszoldásban.
• Élje meg jól a stresszt, alkalmazzon kifejezetten erre szánt technikákat!
• Kerülje a dohányzást!
• Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást! Maximum napi 2 dl bort vagy 1 pohár sört vagy 1 koktélt fogyasszon!

Ha már kialakult magas vérnyomása van, ugyanúgy alkalmazhatja az életmódváltást. Ez a gyógyszerek rendszeres szedése mellett is hatásos.

Csányi Zsófia

Egészségfejlesztési szakember, a Zuglói Egészségfejlesztési Iroda egészségfejlesztési koordinátora. Szívügyének érzi az lakosság segítését a betegségek megelőzésében, a prevenciós időszakban, emellett fontosnak tartja, hogy az egészségfejlesztés már gyermekkorban megkezdődjön.