Dr. Nagy Károly, belgyógyász, háziorvos, pék

Nappal orvos, éjjel pék

Annyi a világ, amennyi eszed van hozzá, olvastam a minap valahol. Te alakítod magad köré a világod, te teremted meg életed „játszóterét”, és az is rajtad áll, hogyan érzed magad benne. Ez jutott eszembe Dr. Nagy Károly, belgyógyász–háziorvost hallgatva, aki orvosi hivatását megtartva, saját igényeitől indíttatva új hivatást választott a régi mellé. Hogy mindig legyen jó kenyere, kitanulta a pék szakmát, majd hogy mások is osztozhassanak „kenyérszeretetében”, saját boltot nyitott.

A most 65 éves doktor állatorvos akart lenni, de, mint mondja, a kémiát és a matematikát nem szerette annyira, mint az állatokat, az állatorvosi egyetemre azonban a biológia mellett ezek voltak a felvételi tárgyak. Úgy döntött, akkor nem állatorvos, hanem emberorvos lesz, mert oda fizika meg biológia volt a felvételi tárgy – és fél pont híján maximális pontszámmal fel is vették az orvosira.

– Hat év egyetem után, 1980-ban vettem át a diplomát. Nehéz volt akkor Budapesten orvosi álláshoz jutni, mert nagyon sok orvost képeztek. Végül Balatonfüreden sikerült elhelyezkednem, a Szívkórházban. Három év után visszajöttem Pestre, először a Szövetség utcai Kórházba, majd a Korányi Kórház belgyógyászatára. 1988 augusztusában megszületett a fiam, és 16 ügyelet volt abban a hónapban rajtam. Úgy döntöttem, ebből elég, nem lehet ezt bírni sem idegekkel, sem fizikailag, és elmentem körzeti orvosnak az V. kerületbe 1989 februárjában. És azóta is ott vagyok, most már 30 éve. Három szakvizsgám van, belgyógyász, üzemorvosi és háziorvosi. Háziorvosi feladataim mellett belgyógyászati magánpraxisomban is dolgozom.

2013-ban indult pékségének története, amikor megunta, hogy csak ilyen „vacak, morzsalékos kenyereket lehet kapni”, és elkezdett otthon sütögetni.

– Akkor elsősorban az íze, állaga miatt kezdett el otthon kenyeret sütni, vagy egészségügyi szempontja is volt?

– Egészségügyi oka nem volt. Nagyon rossz minőségű kenyereket árultak, két nap után vagy kiszáradtak, vagy megpenészedtek. Az elején tégladarabok jöttek ki a sütőből, túlsütöttem, megégett, ehetetlen lett. Már majdnem feladtam, mert teltek a napok és nem lett jó, de azért mentem utána, olvastam, próbálkoztam, és egyszer csak állati jó kenyerek kezdtek kijönni a sütőből. Idővel jóval többet sütöttem, mint amit el tudtunk fogyasztani, ezért bőszen osztogattuk barátoknak, ismerősöknek, és jöttek a lelkes visszajelzések, hogy süssek még. A feleségem légkeveréses sütőjében készültek először, nagyon precízen csináltam a kenyereket, egy kis liszt se hullott a földre, erről a feleségem gondoskodott.

2015 júliusában olvasott a Kenyér lelke versenyről, gondolt egyet, és benevezett az „otthonsütött” kategóriában. Félbarna és teljes kiőrlésű kenyérrel nevezett, és a teljes kiőrlésűvel első helyezett lett. 2016-ban a félbarnával nyerte meg az első helyezést, és ekkor a díjjal kapott egy 500 ezer forintos Miele sütőt. Következő lépésként újra padba ült, egy évig járt iskolába, és pék lett.

– Volt kötelező szakmai gyakorlat, amit én egy brókerből pékké avanzsált mesternél töltöttem. Nála tanultam meg azokat az alapokat, amelyekre a mai napig építhetek. Onnantól, hogy a kezemben volt a papír, nem mehettem amatőr versenyre. Egyre többen kezdték el mondogatni, hogy nyissak egy pékséget. Két évvel ezelőtt kezdtem el építeni ezt a helyet, fent az utcaszinten van az üzlet, lent a pincében a műhely, és lift köti össze a kettőt. 2019. május 1-jén megnyitottam a pékséget, de akkor még egyedül voltam, mindent én csináltam. Azóta lépésről lépésre haladunk, most ketten dolgoznak fent, és van már pék kollégám.

Utalva a bevezetőben mondottakra, milyen világot is teremtett – nem csak – maga számára dr. Nagy Károly orvos-pék:

– Nekem ezzel az egésszel nem az a célom, hogy extraprofitot termeljek, és hatalmas vagyonra tegyek szert, hanem, hogy jól érezzem magam én is, és azok is, akik ide jönnek dolgozni. 40 éve foglalkozom emberekkel, de ugyanolyan vagyok orvosként, mint pékként vagy vendéglátósként. Fontos, hogy az emberek mosolyogjanak körülöttem, itt nálunk Magyarországon, főleg reggelente ez elég nehezen megy az embereknek. Nekem a formalitás nem kenyerem. Én az orvosi köpenyt már kezdő orvosként is elutasítottam, és beigazolódott, hogy nekem van igazam. 30 éve Nizzában bejártuk a háziorvosi és fogászati rendelők jó részét, és sehol nem volt köpeny. Ugyanakkor itthon meg egy idősebb kardiológus kollégához kellett bemennem egy esetet megbeszélni, és azt mondta, hozzá csak fehér köpenyben lehet belépni. Hát én többet nem léptem be hozzá.

– Hogy van erre a két mesterségre ideje, mikor alszik?

– Ahogy múlnak az évek, az alvásigény egyre kisebb. Nappal orvos, éjjel pék, aludni meg minek, szoktam mondani viccesen. Komolyra fordítva, az én koromban 6-7 óra alvás elég, ezt igyekszem is „beütemezni”.

Guti Nóra