Harcművészet az egészség védelmében
A magasvérnyomás-betegség kiváltó oka legtöbbször ismeretlen, vagyis nincs egyetlen jól meghatározható ok, amelyet a betegségért felelőssé tehetnénk. Ez a tény azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hipertónia kialakulásában, fennmaradásában és kimenetelében szerepet játszó folyamatokról ne lennének nagyon is pontos ismereteink. A kutatások eredményei azt a mindennapos tapasztalatot igazolják, hogy a hipertónia sikeres kezelésében, a szövődmények kivédésében két tényező játszik kiemelt szerepet: a betegek pszichés állapota és az életvitel.
A „nyugati” típusú életvitellel való szoros kapcsolata miatt szokták civilizációs betegségként is említeni a hipertóniát. Sok stressz és kevés testmozgás – ez a „modern” életvitel két legfontosabb következménye, és ezek a hipertónia jelentős rizikófaktorai is, azt is tekintetbe véve, hogy e kettő együtt szinte biztosan elhízáshoz vezet. Nem csoda hát, hogy a gyógyító szakemberek nagy erőkkel keresnek olyan módszereket, amelyek megkönnyítik a gyógyításhoz szükséges egészséges életmód kialakítását. Ha sikerül olyan egészséges tevékenységeket találni, amelyeket a betegek meg tudnak tanulni, nem drágák és könnyen elérhetőek, akkor feltehetően ezt a tevékenységet rendszeresen csinálni is fogják, így egy fontos lépést tettünk az egészséges életmód kialakítása felé.
Tajcsicsuan – a „belső” harcművészet
Egyik ilyen, hazánkban még csak kevéssé ismert módszer lehet a tajcsicsuan (taijiquan, tai chi chuan) és a vele szoros kapcsolatban álló csikung (qi gong, chikung v. chi kung) gyakorlatok rendszere. A „tajcsi” Kínából származik, ahol – sőt, az egész Távol-Keleten – egészségük megőrzése céljából emberek tízmilliói végzik napi rendszerességgel azokat a gyakorlatokat, amelyek a kínai orvoslásnak is szerves részét képezik. Kevesen tudják itt Európában, hogy a tajcsicsuan eredetileg az egyik legnagyobb becsben tartott, úgynevezett „belső stílusú” harcművészet, amelyet általában „Nagy Végső Ököl”-nek szoktak magyarra fordítani. Az első, megbízható írásos emlékek a tajcsicsuan eredetét a Ming-időszak végén élt, a Csen család kilencedik generációját képviselő Csen Vang-ting (Chen Wangting) (1600–1680) nevéhez kötik, de valódi eredete a múlt homályába vész. A „belső” harcművészeti irányzatok szerinti gyakorlás nem a nyers izomerőre és a kivételes testi adottságokra építkezik, hanem a lélektani készségek kimunkálásával kezdődik, így „belülről” kiindulva jut el a „külső”, a testi készségek kifejlesztéséhez. A belső stílusoknak ez a sajátossága a nyugati világ előtt elfedheti harcművészet jellegüket, és valóban: a tajcsi lágyan hullámzó mozdulatsorait egyfajta lágy gimnasztikaként gyakorolva lett egyre népszerűbb az Egyesült Államokban és Európa sok országában.
Gyorstalpaló „kínai”
A kínai nevek és szavak latin betűs átírására többféle módszer létezik.
Az egyik a Kína által elfogadott és előírt pinjin átírás, más néven kínai fonetikus ábécé, a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
A Magyar Tudományos Akadémia ún. népszerű magyar átírását a pinjin írású alak átbetűzésével kapjuk meg, a szótárak ehhez táblázatba foglalt segédletet tartamaznak.
Gyakran találkozunk a kínainak az angol nyelvterületen keletkezett, ma, az internet korában igen elterjedt átírásával is, sok szótár ehhez is tartalmaz segédletet (ún. Wade–Giles-féle átírás).
Összefoglalva: mandarin: 太極拳; pinjin: taijiquan; népszerű magyar: tajcsicsuan, Wade–Giles: tai chi chuan.
Cikkünkben az ún. népszerű magyar átírást használjuk, mert a kínai szavak és nevek kiejtését a magyar olvasó számára ez közelíti meg a legjobban, de a tájékozódás segítéséhez az első megjelenésnél zárójelben megadjuk a pinjin és a közhasználatos angolos írásmódot is.
Miért válasszam a tajcsicsuant?
Amiért a belső stílusú harcművészetek nagyon fontosak lehetnek számunkra, az a gyakorlásuk módjában keresendő. Az ebben a szemléletben való gyakorlás megkezdése nem kíván meg különös testi adottságokat, és – megfelelő módon végezve – életkortól függetlenül, szinte bármilyen testi kondícióban elkezdhető! Nyugati fogalmaink szerint kezdettől fogva egyfajta meditatív „mindfulness”-rendszerről van szó, amely a mozgásra épít, a minden akrobatikusságot és durvaságot nélkülöző, lassú, lágy mozdulatokból álló gyakorlatait egészen szelíden, finoman, de nagy figyelem-összpontosítással kell végrehajtani. A gyakorlatok összetett, „lépéseknek” nevezett mozgássorozattá állnak össze, amelyeket a lépések száma alapján formagyakorlatoknak hívunk.
Mit várhatok a tajcsicsuantól?
Foglaljuk össze röviden, milyen eredményeket várhatunk a tajcsicsuan gyakorlásától:
- Javítja a hajlékonyságot, rugalmasságot, mozgáskészséget. A hajlékonyság elsősorban az ízületek mozgathatóságától, míg a rugalmasság az izmok, még inkább az inak állapotától függ. Az életkor előrehaladtával főként a rugalmasság csökken, ami kitartó gyakorlással megelőzhető, lassítható.
- Javítja az egyensúlyozó képességet, aminek főként az elesések megelőzésében van kitüntetett szerepe.
- Fejleszti és karbantartja a mozgások koordinációját, összehangolását. Sok „keresztezett” mozgást végez a gyakorló, vagyis mást csinál a jobb és a bal kezével, miközben akár lép is... A bonyolult mozdulatok jelentős idegrendszeri „tornának” felelnek meg, és összességében harmonikusabb, természetesebb mozgást alakítanak ki.
- Relaxáló, antistressz és hangulatjavító hatás. A gyakorlás során nyugodt, pihentető állapot jön létre. Ez az úgynevezett paraszimpatikus tónus elősegíti a szív- és keringési rendszer, a zsigerek regenerálódását, segít a stresszhatások következményeinek leküzdésében, megnyugtat, pihentet.
- A szív- és keringési rendszer stabilizálása részben a fenti, vegetatív idegrendszeri és pszichés hatásból adódik. Részben viszont abból is, hogy a harmonikus, nyugodt mozgás javítja az egész test keringését, természetessé és elmélyültebbé teszi a légzést, így az egész test oxigénellátása javul, a salakanyagok kiválasztása fokozódik.
- Koncentráció, a memória fejlesztése. A „lépések” bonyolultak, valóságos memóriatréninget jelentenek. Ezzel viszont karbantartják az agy azon pályáit, amelyek a különböző agyi területeket – pl. emlékek tárolása, felidézése, felhasználása – összekötik egymással. A figyelem fenntartása is komoly tréning, és segíti a megjegyző funkciók fenntartását, vagyis a feledékenység ellen hat.
- Jellemformálás. Minden tajcsicsuan gyakorlónak tisztában kell lennie azzal, hogy csak a kitartó, rendszeres gyakorlás hozza meg a kívánt eredményeket. Az állhatatosság, a frusztrációtűrés, a céltudatosság – ezek mind olyan lélektani tényezők, amelyek „edzése” egy krónikus betegséggel, a hipertóniával való megküzdést is hatékonyabbá teszik.
Csikung – gyógyító célú mozdulatok, meditációk
A tajcsicsuan mellett, pontosabban azzal szorosan összefonódva gyakorolják a csikung néven összefoglalt, gyógyító célú mozdulatokat, meditációkat. Ezek a tajcsihoz képest lényegesen egyszerűbb mozgásokból állnak, de itt is alapvető szerepe van a koncentrációnak, az elmélyülésnek. A távol-keleti orvoslásban a csi (qi, chi) központi szerepet játszik. Csikung: a csivel, ezzel az energiával való munkát, munkálkodást jelent. Ez a sokszor rejtélyesnek tűnő energia, a kínaiak szerint, a testben egy rendkívül bonyolult csatornahálózaton kering, és táplálja a szervezetet. Talán a mi „életerő, életenergia” kifejezésünkkel érthető meg a legjobban. A gyakorlatok lassan, figyelmesen végzett kíméletes, szelíd gimnasztikához hasonlíthatók, és a rendszeres gyakorlás eredményei a tajcsivel kapcsolatban írtakkal megegyezők.
A múlt század második felében Kína egyre határozottabban nyitott a nyugati világ felé, és ekkor az ősi gyógymódokat (és harcművészeteket is, lásd kungfu filmek divatja) elérhetővé tették a nyugati, modern orvostudomány számára. Szinte nincsen olyan betegség, amely gyógykezelésében a modern tudományosság igényességével ne vizsgálták volna meg a kínai gyógyeljárások hatékonyságát.
Tudományos bizonyítékok
A nemzetközi szakirodalomban számos vizsgálatban igazolták a tajcsicsuan vérnyomáscsökkentő hatását. Ezen túl igen széles azon egyéb betegségek köre, amelyekben az alkalmazott orvosi kezelés hatékony kiegészítőjének bizonyult (mozgásszervi betegségek, idegrendszeri betegségek, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, demenciák, légzőszervi betegségek, szív- és érrendszeri, anyagcserebetegségek, geriátriai állapotok, pszichés zavarok stb.). Fontos tudnunk, hogy a tajcsi és a csikung gyakorlatok nem helyettesítik pl. a gyógyszeres kezelést, de ez egyébként igaz a távol-keleti gyógymódokra is, ahol az akupunktúrát, a csikung és tajcsi gyakorlatokat, a különböző masszázstechnikákat egyaránt használják – a természetgyógyászati szerekkel végzett kezelésekkel párhuzamosan.
Dr. Ormay István
Belgyógyász, pszichiáter, aktív-analitikus kiképző szakpszichoterapeuta. 10 éves László kórházi munkát követően a Kútvölgyi Klinikai Tömb pszichiátriai osztályán dolgozott, majd kialakította a Szent László Kórház Pszichiátriai Ambulanciáját. 2000 óta csak pszichiátriai és pszichoterápiás magánpraxisában dolgozik, és a Konzultáció Műhely szakmai vezetője. Pályája kezdetén az orvos–beteg kapcsolat területén és a hagyományos pszichoszomatika elméletében, majd a konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlatában mélyedt el. Szemléletében holisztikus, gyakorlatában integratív. 2002 óta tradicionális csen stílusú tajcsicsuan gyakorló, és e tapasztalatait szeretné a személyiség fejlesztésében és a gyógyításban is hasznosítani.
