Feltöltés dátuma: 2019.08.24.

Sokoldalú szerv számos funkcióval

A vese

Normális esetben minden embernek két veséje van, amelyek hátul, a gerinc két oldalán, a legalsó bordák és a felső két ágyéki csigolya magasságában helyezkednek el. Egy vese kb. 150 gramm súlyú. Mindkét vese egyforma nagyságú és szerkezetű.

Illusztráció.

A vesék elsődleges feladata, hogy a szervezet számára szükségtelen anyagcsere-végtermékeket, a felesleges nátriumot és vizet kiszűrjék a vérből, majd eltávolítsák azokat.

A vese a vért az érgomolyagok parányi kapillárisaiban (hajszálereiben) szűri meg, majd a koncentrálja az úgynevezett „elsődleges vizeletet”, amelyből naponta csaknem 180 liter termelődik. A megszűrt folyadék körülbelül 99 százaléka visszatér a szervezetbe, míg a fennmaradó vizelet (naponta körülbelül 1,5 liter) előbb összegyűlik a húgyhólyagban, majd a húgycsövön keresztül távozik. A vizelet már csak salakanyagokat és vizet tartalmaz. A vizelet mennyisége főleg a megivott folyadéktól és a külső hőmérséklettől függ, általában napi 1-2 liter. Ez a méregtelenítési folyamat létfontosságú az életben maradáshoz. Amikor a vese már nem működik, akkor a mérgezés első tünetei hamar megjelennek.

A vesék a fentieken túl nem csak a szervezet anyagcseréjéhez alapvető fontosságú sav-bázis állandóságot biztosítják a szervezetünk vegyi anyagainak egyensúlyban tartásával, de fontos hormonokat is termelnek: a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó renint, a vörösvérsejtek termelését segítő eritropoetint, a D-vitamin egy aktivált formáját, amely a csontrendszer normális fenntartását támogatja.

Ezekből a létfontosságú funkciókból már sejthető, hogy mi történik, ha a vese nem megfelelően működik. A vesebetegségek soha nem csak magát a vesét érintik, hanem a teljes szervezetet. A veseműködés apróbb korlátozottságai is jelentősen növelik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Ha a veseműködés teljesen leáll és a páciens nem kap orvosi ellátást, akkor meghal.

A krónikus vesebetegség korai felismerése

A krónikus vesebetegség gyakoriságát sokszor alábecsülik. Az öregedés során a vese tömege, vérátáramlása, a működő szűrőegységek száma csökken, funkciója romlik. Ez is oka, hogy az átlagéletkor növekedésével egyre gyakoribb az idősek körében a vesepótló kezelés (dialízis).

Mindazonáltal, ha az erek 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízottság vagy dohányzás hatására károsodnak, a veseműködés már fiatalkorban is elkezdhet romlani.

Illusztráció.

Krónikus vesebetegségben a vese csak lassan és lépésekben veszíti el a működőképességét. A korai szakaszban, amikor a betegség előrehaladását még meg lehetne állítani vagy legalább jelentősen le lehetne lassítani, a vesebetegségek viszonylag tünetmentesek. Ennek egyik következménye, hogy számos krónikus vesebetegségben szenvedő ember csak akkor megy el orvoshoz, amikor már túl késő. A súlyos tünetek (például magas vérnyomás, a lábak és a tüdő vizesedése, csontrendellenességek, izomgyengeség vagy vérszegénység [vörösvérsejtek hiánya]) nem jelentkeznek addig, amíg a betegség előrehaladott állapotba nem jut. Ezért fontos a korai felismerés.

A veseműködés legegyszerűbben vizeletvizsgálattal ellenőrizhető. Például egy tesztcsík segítségével kimutatható a fehérje a vizeletben, ami az első jelzése lehet egy vesebetegségnek. Az egészséges vesében a szűrőszövet olyan sűrű, hogy a vizeletbe naponta legfeljebb 20 mg fehérje ürül. Ha a vizelet ennél többet tartalmaz, az egyértelműen vesekárosodásra utal.

A vizeletvizsgálat melletti vérvizsgálattal pontosabban is elemezhető a vesefunkció. A veseműködést például a kreatinin és a karbamid szintje jelzi a vérben. Ezek szintje fordítottan arányos a veseműködéssel – vagyis minél magasabb a kreatinin és/vagy a karbamid szintje a vérben, annál gyengébb a vese szűrési funkciója.

35 éves kortól ajánlott kétévente legalább egyszer vizeletvizsgálatot végeztetni, míg a magas kockázatú páciensek (cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban szenvedőknél, valamint elhízottaknál) évente legalább egyszer ellenőriztessék a veseműködésüket.

Kockázati tényezők

Magas vérnyomás

Becslések szerint hazánkban az 50 év feletti korosztályban minden harmadik, míg a 60 év felettiek körében minden második embert érint a magas vérnyomás. Sokan észre sem veszik, hogy a vérnyomásuk túl magas, sokan pedig tudnak erről a betegségről, de nem veszik komolyan. Nem mennek el az orvoshoz, vagy nem veszik be vérnyomáscsökkentő gyógyszereiket, mert a magas vérnyomást egyszerűen „rossz közérzetnek” gondolják. Pedig a hipertónia súlyos betegség, amelynek komoly következményei lehetnek, például veselégtelenség, szívroham vagy szélütés.

A vesebetegségnek és a magas vérnyomásnak kölcsönös következményei vannak és gyakran egymást erősítik. Így a rendszeres vérnyomásmérés a vesevédelem egy aktív formájának tekinthető. A vérnyomást lehetőség szerint 140/90 Hgmm érték alatt kell tartani. A magas vérnyomás csökkentése fontos a betegség további előrehaladásának és így a dialízis szükségességének a késleltetésében.

Számos vizsgálattal kimutatták, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek nemcsak a vérnyomás csökkentésével, hanem azon túlmenően is óvják a vese működését.

Cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség Európában széles körben elterjedt betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai térségben körülbelül 60 millió cukorbeteg ember él. Egy másik számításuk szerint a 25 évesnél idősebb férfiak 10,3 százaléka, míg a 25 évesnél idősebb nők 9,6 százaléka cukorbeteg. A cukorbetegség az európai régióban az összes korosztályban egyre elterjedtebb, főként a túlsúly, az elhízottság, az egészségtelen étrend és a mozgásszegény életmód miatt. A tartósan emelkedett vércukorszint növeli a krónikus vesebetegség kockázatát. Ezt a kockázatot pedig nem szabad alábecsülni, hiszen minden negyedik dialízises páciens cukorbeteg.

A vesekárosodás mértéke függ a cukorbetegség időtartamától és a vércukorszint kontrolljától. A 2-es típusú cukorbetegség károsítja az érrendszert, permeábilisebbé (áthatolhatóbbá) teszi a veseerek falait, amit fehérje (albumin) megjelenése kísér a vizeletben. Az ürített fehérje mennyisége jól jelzi a károsodás nagyságát.

Elhízottság

Az elhízottság elsősorban a magas vérnyomáson és a cukorbetegségen keresztül befolyásolja a veseműködést. Ezek a betegségek gyakrabban sújtják az elhízott embereket, mint másokat, és különösen akkor károsítják a vesét, ha nem kezelik őket megfelelően. Az elhízottságnak azonban közvetlen hatásai is vannak a veseműködésre: az elhízott emberek szervezetében bizonyos hormonok (például az adiponektin, a leptin és a rezisztin) fokozottabban termelődnek, mint a normális testtömegűekében. A megemelkedett hormonszinthez többek közt gyulladás, rendellenes lipidanyagcsere, valamint fokozott inzulintermelés és inzulinrezisztencia társul. Ezek a különféle hatások patológiás változásokat idéznek elő a vesében.

SzZs

Megjelent a hypertonia2019/1. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!