Testmozgás, fizikai aktivitás az egészség megőrzésében
Mozgás: az élet motorja, az egészségmegőrzés alapja, a közérzet támasza… halljuk sokszor. És valóban, egy pillanatra el is játszunk a gondolattal, hogy nekivágunk ennek a biológiailag természetes létformának, amely akár több gyógyszer hatásával is felérő, igazi „bio” gyógymód, de hogy konkrétan mit is tegyünk, ahhoz már ritkán kapunk útmutató jellegű leírást kezdőknek.
A meggyőzés – szerencsére sok tény áll rendelkezésre
A rendszeres, ciklikus jellegű testmozgás számos szervi betegség megelőzésében, kezelésében játszik fontos szerepet. Vizsgálatokban is bizonyított hatásai: a szív- és érrendszer erősítése, a vérnyomás normalizálása, a pulzusszám csökkentése, a nagyerek rugalmasságának javítása, a kiserek ellenállásának csökkentése, a szív által percenként kilökött vérmennyiség növelése, a szöveteket oxigénnel, tápanyaggal ellátó, salakanyagokat elszállító hajszálerek sűrűségének növelése, a légzési paraméterek javulása, a légzőizmok erősödése, a tüdőkeringés javulása, a visszeres keringés segítése, az általános állóképesség, fizikai terhelhetőség, közérzet javulása, az anyagcserére kifejtett kedvező hatás (pl. vércukor-, koleszterin-, trigliceridszint normalizálása), a testsúly szabályozása, az öregedési folyamatok lassítása, az Alzheimer-, Parkinson-kór, a csontritkulás megelőzése, a csonttömeg kialakítása, az izomtömeg növelése, az ízületek, szalagrendszerek erősítése, az immunrendszer erősítése, a daganatos betegségek megelőzése (pl. vastagbél-, emlődaganat), a székrekedés-hasmenés, bélmozgás rendezése, a stresszreakciókra adott válasz enyhítése, az alvásminőség javítása, a bőr kondicionálása, a dohányzásról leszokás segítése.
A pszichés hatások is jól ismertek. Ha képesek voltunk időt szánni, megcsinálni egy intenzív edzést, megnő az önbecsülésünk, az agyban termelődő, opioid hatású (endorfin) anyagok által felszabadult (flow) állapotba kerülhetünk. Jobban figyelünk szervezetünk jelzéseire, saját belső gondolati világunk felé fordulunk, ilyenkor szabadon áramlanak az ötletek, gondolatok, hirtelen minden kitisztul, helyére kerülnek a dolgok, megoldhatatlannak tűnő problémák oldódnak meg. A testmozgás fokozza a szerotoninszintet, ami oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt és a depresszió ellen is véd.
Melyik mozgástípus a legegészségesebb?
Az egyénileg vagy csoportosan is végezhető, megszakítás nélküli, dinamikus-ciklikus mozgások, nagy izomcsoportok ritmusos összehúzódásával kísért formák bizonyítottan kedvezőek a keringés, a vérnyomás, az izomzat, az anyagcsere szempontjából. Kifejezetten ajánlott a szabadban, friss levegőn végzett karlendítéses lendületes séta, nordic walking, gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpározás, evezés; de elfogadható a beltéri tevékenység is: aerobik, fitnesz, kardio edzőtermi gépek, tánc. Ezeket a mozgástípusokat váltogathatjuk is, keresztedzést végezhetünk (pl. triatlon). A mozgás védő szerepe csak addig tart, amíg a rendszeres testmozgás is. Ebből következik, hogy a kampányszerű, átmeneti sport-mozgás nem hozza a fenti kedvező hatásokat, logikusan következtetve: tartósan kell átalakítanunk életstílusunkat. A statikus izomösszehúzódással kísért mozgás nemkívánatos (nagy súlyokkal végzett edzés, erőemelés, súlyemelés), mert az izomtömeget növeli ugyan, de a vérnyomást, a mozgásszerveket kifejezetten terheli.
Az egészséges mozgás intenzitása, időtartama
A szervezet működéséhez alapállapotban is energia szükséges, amihez négy fő energiaforrás áll rendelkezésre:
- A tartalékolt zsírok égetése oxigénigényes folyamat, azonban a legtöbb energiát biztosítja. Oxigénhiányban csökken a jelentősége.
- A májban, izomban tárolt glikogén (keményítő) bontása során keletkező szőlőcukor égetése kb. 1,5 órás tartalékot biztosít. Oxigénhiány esetén felhasználása megnő, de kevesebb energia szabadul fel, mint zsírégetéssel, ilyenkor a melléktermékként keletkező tejsav mennyisége fokozatosan nő, a szervezet elsavasodik, az anyagcserefolyamatok lelassulnak – izomláz, fáradás alakul ki.
- A vázizom fontos energiatároló vegyülete a kreatin-foszfát, bomlása során energia szabadul fel, mely pár percig elegendő. Oxigénhiány esetén is felhasználható vészhelyzeti menekülési tartalék.
- Ha a többi energiaadó raktár kiürül, (izom)fehérjék bontásából kénytelen energiát biztosítani a szervezet (ilyenkor sejtkárosodással, izomsérüléssel számolni kell, a szervezetre kifejezetten káros állapot). Extrém fokozott, tartós energiaigény esetén tapasztalható.
Maratoni fal
A hosszútávfutók többsége találkozik az ún. maratoni fallal, vagyis a táv második felében váratlanul bekövetkező holtponttal, amikor is a leküzdhetetlennek tűnő fáradtság és fájdalom a feladás, a terhelés csökkentésének a vágyával jár. Okának a máj és az izmok glikogénraktárának kimerülését tartják, amitől a futó hirtelen fáradtnak érzi magát, elveszíti az energiáját, sétálni kezd, esetleg meg is áll. Folyamatos szénhidrátpótlással, jól felépített edzéssel, körültekintő futástervvel a holtpont elkerülhető.
Testünk két különböző, aerob és anaerob anyagcserefolyamatokban égeti el az energiaforrásként szolgáló vegyületeket. Az aerob anyagcsereút során szervezetünk az izmok számára szükséges energiát a szénhidrátok és zsírok oxigén jelenlétében történő elégetésével biztosítja. Aerob folyamat játszódik le minden olyan mozgás közben, amely viszonylag csekély vagy közepes erőkifejtést igényel (nincs lihegés vagy kifulladás).
Az anaerob anyagcsereút kerül előtérbe, ha a tápanyagok égetéséhez a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő oxigén. Anaerob folyamat az intenzív erőkifejtést igénylő mozgásokra jellemző (koncentrálnunk kell a légzésünkre, zihálunk vagy kifulladunk). A magas intenzitása miatt az anaerob tartományban történő mozgás rövidebb ideig tartható fenn, amit pihenési szakasz (aerob energiafelhasználás) kell hogy kövessen. E folyamatok az izmokban zajlanak, így izomtömegtől függően intenzívebb az oxigénfelvétel, az energiafelhasználás (zsír-, szénhidrátégetés), a hőtermelés is.
Pulzuskontrollált edzés
A mozgás intenzitásának és/vagy időtartamának növelésével nő az energiaigény és ennek megfelelően aktiválódnak az energiaellátó utak, az oxigénfelvétel az edzettségnek megfelelő maximális szintig fokozódik (aerob állapot kezdetben zsírégetéssel, majd fokozódó glükózfelhasználással). További terhelés során már egészségre káros oxigénhiányos (anaerob) folyamatok indulnak be, majd a szervezet károsodásával kísért fehérjebontás jön létre. Ezen állomásokat jól jelzi a pulzusszám. Táblázatban tüntettük fel a pulzusszám és a mozgás intenzitása közti összefüggést. A maximális pulzusszámot általában csak becsüljük, erre az alábbi képlet jó közelítést ad: maximális pulzusszám (100%) = 220 – életkor (év).
Az egészség szempontjából csak az aerob (elegendő oxigén) intenzitás javasolt. Az aerob zsírégető tartomány a legkedvezőbb alkalmazkodást, anyagcsereváltozást biztosítja a szervezetnek, a keringés szempontjából is az aerob szénhidrátégető tartomány javasolt. Jó hír, hogy az ezen két tartományban végzett edzések biztosítják a legnagyobb fejlődést. Ennél magasabb intenzitású mozgás már nem egészséges; csak évek óta sportolóknak, versenysportolók eredményhajszájához szükséges. Rendszeres, tartós, lépcsőzetesen növelt edzésszámmal, edzésidővel, edzésintenzitással az izomzat (min. 1–2 hét), az érrendszer (min. 0,5–1 év), az anyagcsere (min. 0,5–1 év), a szalag-csontrendszer (több év is) alkalmazkodik, és egyre magasabb terhelésre leszünk képesek egészséges intenzitástartományban maradva is.
| Pulzusszám és edzésintenzitás (maximális pulzus [100%] = 220 − életkor [év]) | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| A maximális pulzus százaléka | Célzóna | Mit érzek? | Elérhető cél | Időtartam | Egészségvédő? |
| 50–60% | Regeneráló zóna | Könnyen megy, normális légvétel, kis terhelés | Segít a bemelegítésnél vagy a levezetésnél és a regenerálódásban, kezdő sportolóknak | 20–40 perc | Igen |
| 60–70% | Aerob zsírégető zóna | Kényelmes, fáradásérzés, fulladás nincs | Fejleszti az alapedzettséget, gyorsítja a regenerálódást és az anyagcserét, segíti a testsúlycsökkentést | 40–80–120 perc | Kifejezetten |
| 70–80% | Aerob kapacitást fejlesztő zóna | Beszéd töredezett, kontrollált, gyors légzés, kissé fárasztó | Szív- és keringési rendszer kapacitásának növelése, rendszeresen sportolók számára optimális edzési szint | 10–40 perc | Igen |
| 80–90% | Anaerob küszöb, az anaerob állóképességet fejlesztő zóna | Fújtató légzés, erőltetett tempó, izmok gyors fáradása, enyhe izomláz | Versenyteljesítmény fejlesztése (anaerob kapacitás, az oxigénhiányos állapotban keletkező tejsav tűrésének fokozása) | 2–10 perc | Káros |
| 90–100% | Maximális zóna | Zihálás, gyors izomfáradás, izomláz | Gyorsasági állóképesség edzése, versenysportolóknak | 5 perc | Káros |
Az ideális edzésterv…
40 év feletti életkor, illetve panaszok esetén orvosi-kardiológiai vizsgálat szükséges a mozgásprogram elkezdése előtt. Ha zöld lámpát kaptunk, akkor jöhet az edzés, az aerob (60–80%-os pulzustartomány), lépcsőzetesen növelt, tartós-életvitelszerű (4 évszakos), kontrollált (pl. pulzusmérő óra), megszakítás nélküli ciklikus mozgás. Heti minimum 3 alkalommal (később 5-6-szor), kezdetben 20 perc tartammal, amely hetek-hónapok-évek alatt növelhető akár 2 órára, ennek üteme egyéni.
Hogy jó úton haladunk-e? Ennek eldöntésre szolgálnak az ún. edzettségi paraméterek, pl.:
- Átlagos ébredési pulzus: 60–70/perc – rendszeres testmozgást végzőknél 50–60/perc; jó állóképesség esetén 50/perc alatti; hosszú távú állóképességi sportolóknál 38–40/perc;
- Pulzusmegnyugvás (a terhelés befejezése után a pulzusszám nyugalmi értékre csökkenéséhez szükséges idő): minél rövidebb, annál jobb az edzettségi szint;
- Szívfrekvencia-variabilitás (a szív alkalmazkodóképességét jelzi), fitneszindex: egyes pulzusmérő órákba épített szoftver méri automatikusan.
A motiváció fenntartása
Hogy tartósan, évekre berendezkedjünk a mozgásra, fenn kell tartani a motivációt a kezdeti lelkesedés alábbhagyása után is. Ehhez segítség: sportnapló vezetése (pl. edzesonline.hu), sportmagazin beszerzése, részvétel amatőr rendezvényeken, belépés helyi közösségbe-klubba, de elég néhány sportbarát, futóbarát, de akár egy kísérő kutyus is megteszi. Az edzéseket illesszük be a napirendbe, mert ha nincs helye, akkor lemorzsolódik, elmarad. Ha kell, rakjuk át másik időpontba, de ne maradjon el! A reggeli, munka előtti mozgás külön élménnyel indítja a napot, felér egy kávéval, de egy esti fejlámpás futás is izgalmas lehet. Kerüljük a sportsérüléseket bemelegítéssel-levezetéssel, a tartós túlterhelés okozta ártalmakat keresztedzésekkel. Ha kell, lépcsőzetesen csökkentsük átmenetileg az intenzitást.
A mozgás testőrei, segédei…
Aki rendszeresen sportol, annak évszaktól függetlenül egész napi bő folyadékfogyasztás, a hidratáltság biztosítása szükséges, valamint minőségi táplálkozás: az ásványi sók, vitaminok, nyomelemek pótlása, értékes fehérjék (aminosavak) fogyasztása, sok zöldség-gyümölcs. A terhelésre bekövetkező válasz (szuperkompenzáció) csak akkor jön létre, ha biztosított a megfelelő alvásmennyiség, pihenő-, regenerációs idő is, különben megtorpan a fejlődés, vagy kifáradásos sérülés jelentkezhet. Keresztsport, nyújtás, a segédizmok erősítése (gerinctorna, fekvőtámasz, felülések) szintén segít a sérülésmentességben. A réteges ruházatot a hőmérséklet, csapadék, szél és a mozgás intenzitásának függvényében javasolt kikísérletezni. Mozgás előtt 1,5 órával már ne együnk, indulás előtt látogassuk meg a toalettet is. Hosszú mozgás esetén frissítés (folyadék- és kalóriapótlás) szükséges az aktivitás közben is, amelynek optimális alkalmazása „külön sportág”.
Ne feledjük: „Egy futás megváltoztathatja a napodat, rendszeres futás pedig az életedet!”
Dr. Várallyay Zoltán
Hipertonológus, belgyógyász, kardiológus főorvos. 1997 óta dolgozik a Karolina Kórházban Mosonmagyaróváron. A belgyógyászati, szív- és érrendszeri betegek ellátása, gondozása mellett a sürgősségi ellátásban is részt vesz. Tagja a Magyar Hypertonia Társaságnak (vezetőségi tag) és a Magyar Kardiológusok Társaságának. Gyakorló apuka és évtizedek óta amatőr futó (maraton: 3:27.30 s). A Mosonmagyaróvári Strucc Futóklub tagjaként részt vesz az évente Mosonmagyaróváron rendezett Szigetköz Félmaraton verseny szervezésében is. A 2020/2021-ben bronzérmes női NB1-ben szereplő Mosonmagyaróvári Kézilabda Klub (MKC) csapatorvosa.
