A szív és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése
A szív- és érrendszeri betegségek az elmúlt 100 év során világszerte vezetik a halálozási statisztikákat, ami azt jelenti, hogy a legtöbb áldozatot ezek a betegségek követelik. Közülük a legtöbb halálesetért a szívbetegségek a felelősek, míg a stroke (vagyis a szélütés, melynek 85 százaléka érelzáródáson alapuló, úgynevezett lágyulásos stroke, míg csupán 15 százaléka a klasszikus vérzéses stroke, vagyis agyvérzés) a harmadik vezető halálok. Talán kevesebben tudják, de nőkben is ez a két betegségcsoport a legfőbb ellenség, szemben azzal a köztudatban lévő felfogással, miszerint a daganatos betegségek, pl. az emlőrák okozza nők körében a legtöbb halálesetet. Elgondolkodtató, hogy az infarktussal, agyvérzéssel, érszűkülettel kórházba kerülők jó részének kórelőzményében gyakran akár 4-5 kockázati tényező is szerepel.
Az emberek sokat „tesznek azért”, hogy betegekké váljanak
Nemcsak világszerte, hazánkban is igazak ezek a számok, világszerte a negyedik legmagasabb szív-érrendszeri halálozással rendelkezünk. Az elmúlt években a szív-érrendszeri betegségek diagnosztikájában (vagyis felfedezésében) és kezelésében ugrásszerű fejlődés ment végbe, ennek ellenére változatlanul túl nagy azoknak a száma, akik idő előtt esnek áldozatául ezen betegségeknek, akiknek az élete megmenthető lenne, ha meg tudnánk előzni ezeknek a betegségeknek a nagy részét. Nem véletlen ez a fogalmazás, hiszen a szív-érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető lenne, ezek ugyanis „életmód-betegségek”. A legtöbb beteg, aki szívrohamot kap, vagy kiderül, hogy a panaszai hátterében szívelégtelenség igazolható, nem tudja, miért alakult ki a betegsége. Pedig a hozzájuk vezető utat a rizikófaktorok együttes fennállása „kövezte ki”, amelyekből nem ritka, hogy 4-5 tényező is egyszerre van jelen. Más szavakkal az emberek nagyon sokat tesznek azért, hogy szívbetegekké váljanak (vagy éppen nem tesznek, gondoljunk a mozgásszegény életmódra). A klasszikus, jól ismert kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, az egészségtelen étrend, az elhízás és a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás mind-mind az életmódunkkal függ össze, sokat tehetnénk kialakulásuk ellen, és ezáltal még többet annak érdekében, hogy elkerüljük a legfőbb közellenség, a szív-érrendszeri betegségek akár életünket is veszélyeztető kialakulását. Érdemes ezeket a rizikótényezőket részletesen is sorra venni.
Magasvérnyomás-betegség
Napjaink legfőbb rizikótényezője, a magasvérnyomás-betegség évente világszerte 10 millió halálesetet okoz. A legszomorúbb azonban, hogy ezeknek a betegeknek a fele nem is tudott arról, hogy hipertóniás, nem véletlen a „néma gyilkos” kifejezés. Hazánkban a lakosság 35–40 százaléka szenved magasvérnyomás-betegségben, ami több mint 3,5 millió hipertóniás felnőttet jelent. Sajnos csak 40–45 százalékuknak jól beállított (140/90 Hgmm alatt) a vérnyomása. Miután a nemzetközi és a hazai irányelvek az idei évben a legtöbb beteg esetében még ennél is alacsonyabb célértékeket, 130/80 Hgmm alatti elérendő vérnyomást tűztek ki, így még kisebb lesz a jól kontrollált hipertóniás egyének száma.
2-es típusú cukorbetegség
A 2-es típusú cukorbetegség része a 4 fő közellenségnek, azoknak a járványosan terjedő, nem fertőző betegségeknek, amelyek a világ fejlett országaiban a halálozás jelentős hányadát, legalább 60 százalékát okozzák (szívbetegségek, cukorbetegség, krónikus obstruktív tüdőbetegségek, daganatos betegségek). Világszerte ugrásszerűen terjed, évi 5 millió halálesetet okozva, ami 6 másodpercenként egy diabéteszhez köthető halált jelent! Jelenleg mintegy 410 millió cukorbeteggel kell számolnunk, számuk 2040-re várhatóan 640 millióra fog növekedni. Kialakulásában a túlsúly/elhízás, mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás játssza a vezető szerepet, vagyis csupa életmóddal befolyásolható, megelőzhető állapot!
Magas koleszterinszint
| A vér lipidszintjének normálértékei | |
|---|---|
| Összkoleszteri | <5,0 mmol/l |
| LDL-koleszterin | <3,0 mmol/l |
| Összkoleszterin ismert érrendszeri betegségben | <3,5 mmol/l |
| LDL-koleszterin ismert érrendszeri betegségben | <1,8 mmol/l |
| HDL-koleszterin | nő >1,3 mmol/l férfi >1,0 mmol/l |
| Triglicerid | <1,7 mmol/l |
A magas koleszterinszint az érelmeszesedés, a szív-érrendszeri betegségekhez vezető kórélettani folyamatok legfőbb kiváltó oka. Magas koleszterinszint alatt az emelkedett összkoleszterin- és LDL-koleszterinszintet értjük, utóbbi számít az ártó koleszterinnek. Előbbi ideális esetben egy egészséges felnőttben nem haladja meg az 5 mmol/l-t, míg az ártó koleszterin a 3 mmol/l-t. Ugyanakkor kialakult érbetegség, pl. lezajlott szívizom-infarktus vagy szélütés, ismert érszűkület esetén az összkoleszterinnek 3,5, míg az LDL-nek 1,8 mmol/l alatt kellene lennie. A koleszterinnek van védő funkciójú változata is, a HDL-koleszterin, amelynek célértéke 1,0 (férfiaknál), illetve 1,3 mmol/l (nőknél) feletti. Ráadásul elterjedőben vannak azok a szélsőséges, minden tudományos alapot nélkülöző diéták is, amelyek a szénhidrátok teljes kiiktatását, helyettük a telítetlen zsírok mértéktelen fogyasztását hirdetik (ún. ketogén diéta), amelyet mind a prevencióval foglalkozó szakorvosok, mind a dietetikusok elutasítanak.
Tévhitek a koleszterinről
Sajnos a koleszterinnek az érelmeszesedés folyamatában betöltött, bizonyított és megkérdőjelezhetetlen szerepét egyre több híresztelés és vélemény vonta kétségbe, amelyek egy része nemcsak hozzá nem értő laikusoktól, hanem egészségügyi szakembereknek tartott egyénektől származik. Ezek a tanok nemcsak a koleszterinnek a szívbetegségek kialakulásában betöltött kedvezőtlen szerepét vonják kétségbe, de a leghatékonyabb koleszterincsökkentő gyógyszerek, a sztatinok hasznát és biztonságosságát is tagadják. Emiatt rendkívül sok, sajnálatos módon félretájékoztatott ember hallgat rájuk, köztük olyanok is, akiknek indokolt és életfontosságú lenne a minél alacsonyabb koleszterinszint elérése, a sztatinok folyamatos szedése. Ezek elhagyása esetén életveszélybe kerülhetnek, bizonyítottan növekedni fog körükben a szívbetegségek okozta halálozás!
Egészségtelen étrend
Az egészségtelen étrendet részben már érintettük, vele együtt a mozgáshiány egyértelműen hozzájárul a túlsúly és elhízás járványszerű terjedéséhez, amely napjainkban a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint legfőbb oka (együtt ezt a négy tényezőt metabolikus szindrómának, komplex anyagcserezavarnak nevezzük). Hazánkban ez még nagyobb probléma, hiszen Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának többéves tapasztalatai, valamint az európai statisztikai adatok alapján a felnőtt lakosság 62,3, illetve 48,9 százalékának (férfiak, illetve nők) nem ideális a testsúlya, közülük 22, illetve 20 százalék számít elhízottnak, amivel Európa legkövérebb nemzetei közé tartozunk. Sajnos ez nemcsak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is jellemző, hiszen minden harmadik tinédzser legalább túlsúlyos. Ha ez a tendencia így marad, és belőlük túlsúlyos felnőttek válnak, a mai tizenévesek rövidebb ideig fognak élni, mint a szüleik korosztálya! Az egészségtelen étrend legkedvezőtlenebb ismérvei közé tartozik a túlzott sófogyasztás, a telített zsírok és transz-zsírsavak fogyasztása, ezek mindegyike a gyorséttermek és tartósított élelmiszerek jellemzői. Említést kell tenni ugyanakkor a mértéktelen alkoholfogyasztásról, a finomított szénhidrátokról és cukros üdítőkről is.
Dohányzás
Hazánkban a lakosság 33 százaléka dohányzik napi rendszerességgel, a férfiak 41, míg a nők 26 százaléka! Ugyanakkor van egy-két korosztály, ahol nagyobb a dohányos nők aránya a férfiakéhoz képest, elsősorban a tizen-, huszonéves korosztályban. Magyarországon minden ötödik haláleset a dohányzáshoz köthető, ez évi 30–35 000 halált jelent, vagyis évente egy kisvárosnyi (éppen ennyi Tata vagy Szekszárd lakossága!) embert pusztít el a cigaretta! A szívbetegségek, az infarktus, a stroke és a végtagi érszűkület legfőbb kiváltó tényezői közé tartozik a dohányzás, és átlagosan 21 évet vesz el a dohányos ember életéből!
Egészségünk a legfőbb érték
Ha ennyire egyértelmű ezeknek a „civilizációs ártalmaknak” a szerepe a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában, mit kellene tenni? Az egészségügyi szakemberek száma és ideje nem elegendő arra, hogy minden emberhez egyénileg eljussanak a legfőbb üzenetek. Meg kellene mindenkinek értenie, hogy az egészsége a legfőbb érték, és a kialakuló szív-érrendszeri betegségek miatt felelősséggel tartozik magának, a családjának és a társadalomnak. Mindenkinek felelősségteljesen kellene élnie és megvalósítani a megelőzés, a prevenció legfontosabb elemeit. Ennek során az egészségügyi szakemberek információval, figyelemfelhívással, tanáccsal, megfelelő eszközökkel és végső soron gyógyszerekkel tudnak segíteni, de a legfőbb teendő mégis az egyénre hárul.
Életmódját felülvizsgálva az alábbi felsorolás alapján mindenki eldöntheti, mit tehet szíve és érrendszere védelmében:
- Fontos az egyes rizikófaktorok, vagy már kialakult betegségek, így a vérnyomás, a vércukor és a koleszterin megfelelő kontrollja, ideértve az étrendre, életmódra vonatkozó korlátozásokat, a rendszeres mérést, ellenőrzést, amennyiben szükséges, a megfelelő gyógyszerek hűséges, szünet nélküli szedését.
- Szívbarát étrend kialakítása (alább részletezve).
- Rendszeres testmozgás, heti 5×30 perc legalább közepes intenzitású, dinamikus fizikai aktivitás, ennek segítségével a megfelelő testsúlycsökkentés elérése.
- A sófogyasztás mérséklése.
- A túlzott alkoholfogyasztás mérséklése.
- A dohányzás elhagyása.
- A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.
- Megfelelő gyógyszerhűség az orvos által szükségesnek gondolt gyógyszerek, pl. sztatinok, vérnyomáscsökkentők, vérlemezke- és véralvadásgátlók iránt.
Ezek betartásával 2025-re évi 11,4 millió haláleset lenne elkerülhető a 35–69 évesek között világszerte, míg 15,9 millió a 70 év feletti korosztályban.
Szívbarát étrend
Végül az általános tanácsok után álljon itt az európai orvosszakmai társaságok legfrissebb, étrendre vonatkozó javaslata, ajánlása:
- A telített zsírsavak aránya a teljes energiabevitel 10 százalékát ne érje el, helyette többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása javasolt. Utóbbiak a tengeri halak húsában, az olajos magvakban (dió, mogyoró, mandula), a növényi zsírok nagyrészében (olíva, szőlőmagolaj, tökmagolaj, de vigyázzunk: a pálma- és kókuszolaj kedvezőtlen, vagyis telített zsírsavakat tartalmaz, emiatt kerülendőek!).
- A transz-zsírsavak fogyasztását le kell szorítani a lehető legkisebb mértékre: feldolgozott élelmiszerekből származó (főleg a növényi olajok részleges hidrogénezése vagy az olajok finomítása során keletkező) transz-zsírsavakat lehetőség szerint egyáltalán ne fogyasszunk, és természetes forrásból (a kérődzők húsa és a tejtermékek tartalmazhatnak transz-zsírsavakat) is csak a teljes energiafogyasztás 1 százalékánál kevesebbet.
- A sófogyasztást csökkentsük 5 g/nap alá!
- A napi javasolt rostfogyasztás 30–45 g, főleg teljes kiőrlésű gabonafélékből, zöldségekből, gyümölcsből fedezzük!
- Fogyasszunk napi 200-200 g zöldséget és gyümölcsöt 2-3 alkalomra elosztva!
- Hetente kétszer fogyasszunk halat, ebből az egyik alkalommal olajos halat!
- Az alkoholfogyasztás korlátozása javasolt: férfiaknak naponta 2 pohár (20 g/nap), illetve nőknek naponta 1 pohár (10 g/nap) a megengedett.
Dr. Benczúr Béla
Belgyógyász, kardiológus, klinikai farmakológus szakorvos, hypertonia- és lipid-specialista, obezitológus és diabetológus. Egyetemi docens, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Kardiológiai-Nefrológiai osztályát vezeti. Legfőbb feladatának egy olyan kardiológiai profil megteremtését tekinti, amely a noninvazív kardiológiai ellátás teljes spektrumát lefedi a rizikófaktorok szűrésétől, a prevenciótól az akut ellátáson át a rehabilitációig terjedő ív mentén. Ennek érdekében egy Hipertónia-Lipid Decentrumot hozott létre.
