Szerző: Dr. Simonyi Gábor Feltöltés dátuma: 2019.01.08.

„Zavarok együttállása”

A metabolikus szindróma

Egészséggel, betegségekkel kapcsolatos írásokat olvasva egyre gyakrabban találkozhatunk a metabolikus szindróma kifejezéssel. Nem önálló betegségről van szó, több, párhuzamosan fennálló, a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító anyagcserezavart foglal össze így az orvostudomány. Hasi típusú elhízás, vérzsírrendellenességek (emelkedett trigliceridszint, csökkent HDL-koleszterin-szint), magas vérnyomás, a szénhidrátanyagcsere zavara – ezen öt különböző betegség vagy állapot közül bármelyik három együttes jelenlétéhez kötött a metabolikus szindróma diagnózisa. A metabolikus szindróma elemei önmagukban emelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg ezek együttese már megsokszorozza.

Illusztráció

A metabolikus szindróma „összetevői”

Nem mindegy, hogy a szervezetben felszaporodott zsírmennyiség hol rakódik le. Ebből a szempontból a legveszélyesebb a hasi típusú elhízás, amelynek számos kedvezőtlen anyagcserehatása lehet. Nőknél a 88, míg férfiaknál a 102 cm-nél nagyobb haskörfogat kórjelző.

A metabolikus szindróma szempontjából a „védő” HDL-koleszterin alacsony szintjének (nőkben 1,3, míg férfiakban 1,0 mmol/l alatt) és a magas trigliceridszintnek (1,7 mmol/l felett) van szerepe.

A metabolikus szindróma egy másik eleme a már gyógyszeres kezeléssel járó magasvérnyomás-betegség, illetve az emelkedett vérnyomás, amely legalább 130 Hgmm-es szisztolés és/vagy 85 Hgmm-es diasztolés vérnyomást jelent.

Végül a metabolikus szindróma ötödik eleme a szénhidrát-anyagcsere kezdődő zavara, amikor a reggel, éhgyomorra mért vércukorszint 5,6 mmol/l-es vagy e feletti (emelkedett éhomi vércukor), vagy a már ismert és kezelt kettes típusú cukorbetegség.

Miért veszélyes a metabolikus szindróma?

A metabolikus szindróma fontosságát mutatja, hogy felmérések szerint a fejlett országokban a népesség közel 30 százalékában kimutatható. A tünetegyüttes jelenléte a szakemberek szerint nagy szív- és érrendszeri kockázatot hordoz.

Milyen tényezők növelhetik a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát?

Az életkor növekedésével emelkedik a metabolikus szindróma gyakorisága. Nőknél a változókor után lesz nagyobb az esély ennek kialakulására, mivel a női hormon csökkenő termelődése következtében emelkedik a vérnyomás, hasi típusú elhízás alakulhat ki, továbbá gyakoribbá válik a 2-es típusú cukorbetegség is.

Hazánk sajnos vezető szerepet vívott ki magának ez elhízás európai rangsorában. A nagy haskörfogattal járó elhízás számos kedvezőtlen anyagcserehatást eredményezhet. Csökken a védő koleszterinszint, emelkedik a trigliceridszint, gyakoribb lesz a szénhidrátanyagcsere-zavar, emelkedik a vérnyomás.

A 2-es típusú diabétesz kihatással lehet a zsíranyagcserére is, illetve sok cukorbetegnek magas a vérnyomása is.

Mit tehetünk, ha a metabolikus szindróma egyik eleme már kialakult?

Ha a metabolikus szindróma egyik alkotóeleme már jelen van, akkor sajnos nagy a valószínűsége, hogy idővel a többi összetevő is megjelenik, illetve már jelen van, csak még nem derült ki. Mindenképpen kérjük meg kezelőorvosunkat, hogy a megfelelő vizsgálatok elvégzésével tisztázzuk a helyzetet. Az időben elkezdett kezeléssel megelőzhetők az olyan súlyos betegségek, mint a szívizomelhalás, a stroke vagy az általános érelmeszesedés.

Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma?

Fontos, hogy a metabolikus szindróma már kifejlődött elemeit egyszerre kezeljük. A metabolikus szindróma kezelésében nagy jelentőségű az életmód-változtatás. Amennyiben elhízás is jelen van, akkor már 5–10 százalékos fogyással is jelentős javulás érhető el a különböző zsír- és szénhidrátanyagcsere-jellemzőkben. Nagyon fontos a fizikai aktivitás, amely napi rendszerességgel történjék. Már naponta 30-40 perces sétával is csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A magas trigliceridszintet úgy mérsékelhetjük a legkönnyebben, ha korlátozzuk a cukorfogyasztást, vagy ha ez nem jár kellő eredménnyel, akkor a szénhidrátbevitelt. Kerülni kell az alkoholos italokat, mert az alkohol növeli a trigliceridszintet. Jó hír viszont, hogy főként a tengeri halakban található omega-3 zsírsavak jelentősen csökkentik a trigliceridszintet. A rendszeres testmozgással is eredményesen csökkenthető a trigliceridszint. Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, akkor gyógyszeres kezelésre is szükségünk lehet.

Az alacsony védő (HDL) koleszterin szintjét legjobban a rendszeres testmozgással emelhetjük. Kedvező hatású még a túlsúly csökkentése. Egyes megfigyelések szerint a dohányzás mellőzése is hozzájárulhat a HDL-koleszterin szintjének növekedéséhez.

Ha a metabolikus szindróma része a magasvérnyomás-betegség, akkor ezt is kezelni kell. Az első tennivaló ismét a testtömeg ellenőrzése, mivel a túlsúly csökkentése mérsékeli a vérnyomást. Van egy fontos táplálkozási tényező, ez a konyhasó. Hazánkban a konyhasófogyasztás 3-4-szerese a javasolt napi legfeljebb 5-6 gramm-nak. Mit tegyünk ellene? Kevés hozzáadott sót használjunk az ételek elkészítésekor, a készételeket pedig már ne sózzuk. Rendszerint nagy sótartalmúak a sajtok, a felvágottak, a kenyérfélék és a péksütemények. A rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás vérnyomásnövelő tényező, ezért kerüljük. Sok esetben vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre lesz szükség. Ezeket mindig a kezelőorvos által előírt módon szedjük.

Emelkedett vércukorszint vagy cukorbetegség esetén is a testtömeg ellenőrzésével kezdődnek a tennivalók, majd a táplálkozás és az életmód megváltoztatásával. Kerüljük a hozzáadott cukrot nagyobb mennyiségben tartalmazó ételek és italok fogyasztását. Emellett szükség lesz a szénhidrátbevitel korlátozására is. Ennek mértékét minden esetben a kezelőorvos határozza meg. A szénhidrátanyagcsere-zavarok kezelésében is jelentős szerepe van a rendszeres testmozgásnak.

Hogyan előzzük meg?

A metabolikus szindróma sok esetben a megfelelő életmóddal megelőzhető. Ennek fontos eleme a testsúly kordában tartása, a nagy rosttartalmú, kevés konyhasót, illetve telített zsírokat és cukrot tartalmazó diéta és a rendszeres fizikai aktivitás.

szerzo

Dr. Simonyi Gábor

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság titkára.

Megjelent a hypertonia2018/2. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!