Szív- és érrendszeri betegségek csökkentése – tények a statinokról
A szív- és érrendszeri eredetű halálozás elsődleges kockázati tényezője a túlsúlyosság, a zsíranyagcsere-zavar (a vér triglicerid- és koleszterinszintjének emelkedése tükrözi), az emelkedett vérnyomás, együttesen a metabolikus szindróma. Magyarországon 3–3,5 millió hipertóniás egyén él, a felnőtt magyar nők és férfiak több mint 40 százaléka túlsúlyos (BMI: 25–29,9 kg/m2), 20 százaléka elhízott (BMI >30 kg/m2). Az extrém elhízásban szenvedők (BMI >40 kg/m2) száma mintegy 200 000 főre tehető (esélyük a hirtelen szívhalálra 40-szeres). A vérnyomás és a koleszterinszint optimális értéken tartása meghatározó jelentőségű. Az emelkedett koleszterinnel élők száma hazánkban egy hazai felmérés alapján 1,8 millió. A magas koleszterinszint leggyakoribb oka az elhízás, a cukorbetegség és az alkoholfogyasztás.
Mi az a koleszterin?!
A koleszterin a vérben található zsiradékok, más néven lipidek egyike. A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható. Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga. A koleszterint kisebb részben a táplálékkal vesszük magunkhoz, nagyobb hányada a májban képződik.
A koleszterin gyűjtőfogalom, több frakcióból álló csoportot jelöl. Az őket a vérpályában szállító lipoproteinek szerint különíthetők el: kis sűrűségű lipoprotein (LDL) és nagy sűrűségű lipoprotein (HDL). Az LDL szállítja a koleszterint az erekben a felhasználás helyére, míg a HDL a felesleges koleszterint visszaszállítja a májba. Tehát a szervezet számára mind az LDL-, mind a HDL-koleszterin fontos. Gondot az arányuk eltolódása okoz. A normálisnál magasabb LDL-szintnél a felesleges koleszterin az erek falában érelmeszesedéskor kialakuló, mészből, szöveti rostokból és más anyagokból álló plakkokba rakódik le. Vagyis az érelmeszesedés okozta érszűkület fokozódásához járul hozzá. Ennek következménye lehet többek közt a stroke, az infarktus, a végtagok érszűkülete. Ezzel ellentétesen hat, vagyis védő szerepű a HDL, mert eltávolítja a vérből a koleszterint, csökkentve a plakknövekedés esélyét.
Az érelmeszesedés megelőzésében és lassításában alapvető tehát a vér magas LDL-koleszterin-szintjének csökkentése, az LDL- és HDL-koleszterin arányának optimális értéken tartása a szív- és érrendszeri betegségekre nagy kockázatú egyénekben.
Koleszterincsökkentés
A vér koleszterinszintje nem annyira a táplálkozástól, hanem inkább a szervezet örökölt vagy kialakult koleszterinszintézisétől függ. A diétától csak 5–10 százalékos koleszterinszint-csökkenés várható, ezért gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Az emelkedett koleszterinérték, ezen belül az LDL-koleszterin csökkentésére az amerikai, az európai és természetesen a magyar orvosi ajánlás első választásként a statinokat ajánlja. Hatásuk a máj koleszterinszintézisének gátlásán alapul. A máj a koleszetrinhiányt úgy enyhíti, hogy a vérből kivonja, csökkentve ezzel az összkoleszterin és az LDL-koleszterin szintjét. A statinok az LDL-koleszterint átlagosan 40–50 százalékkal, az összkoleszterint pedig 25–30 százalékkal csökkentik. A statinkezelés során a legnagyobb tolerálhatósági dózis alkalmazása javasolt. A statinok általában csak négy-hat heti szedés után fejtik ki teljes hatásukat.
| A vér lipidszintjének normálértékei | |
|---|---|
| Összkoleszterin | <4,5 mmol/l |
| LDL-koleszterin | <2,5 mmol/l |
| Összkoleszterin ismert érrendszeri betegségben | <3,5 mmol/l |
| LDL-koleszterin ismert érrendszeri betegségben | <1,8 mmol/l |
| HDL-koleszterin | nő >1,2 mmol/l férfi >1,0 mmol/l |
| Triglicerid | <1,7 mmol/l |
Az elmúlt évek nagy vizsgálatai egyértelműen igazolták a statinkezelés során a szív- és érrendszeri kockázat csökkenését. Az Amerikai Szív Társaság 2015-ben megfogalmazott ajánlásában minden 75 év alatti emelkedett LDL-koleszterin-értékű (4,94 mmol/l-nél magasabb), vagy nagy kockázatú betegek körében atorvastatin 40–80 mg/nap vagy rosuvastatin 20–40 mg/nap adását javasolja, hogy az LDL-koleszterin értéke legalább 50 százalékot csökkenjen. 75 éves kor felett vagy cukorbetegségben az LDL-koleszterin 30–50 százalékos csökkentése is elfogadható.
A statinterápia indításakor a megfelelő dózist a beteg szív és érrendszeri rizikóállapota és a kiindulási koleszterinérték, valamint az elérendő célérték figyelembevételével célszerű meghatározni. A statinterápiát az átlagdózissal javasolt kezdeni, és a maximális vagy a maximálisan tolerálható dózisig feltitrálni.
…és még
A koleszterinszint-csökkentés csak egy a statinokat jellemző számos egyéb hatás között. Az ér belhártyájának erősítését, a gyulladáscsökkentést, a vérrögképződés gátlását, a plakkstabilizálás elősegítését és az oxidatív stressz csökkentését soroljuk ide. Ha a statinok szerepét csak igen röviden akarjuk összefoglalni, akkor a koleszterinszint csökkentése mellett mindenekelőtt az érbelhártya elváltozásának kedvező befolyásolását kell említeni.
Számos nemzetközi vizsgálat igazolta azt a tényt, hogy statinkezelés során a lipidszint csökkentésével párhuzamosan ritkul a szív- és érrendszeri megbetegedés (stroke, szívinfarktus, perifériás érbetegség, veseelégtelenség). Ha a nemzetközi vizsgálatok eredményeit értékeljük, joggal fogalmazható meg, hogy kisebb koleszterinértékek esetén a szív- és érrendszeri kockázat is csökken.
A statinok alkalmazása mellett az esetek 5–10 százalékában fordul elő kismértékű mellékhatás (izomfájdalom, vércukor-, esetleg májenzim-emelkedés). Fontos megjegyezni, hogy a mellékhatások ellenőrzéssel elkerülhetők, enyhíthetők, illetve a mellékhatásmentes kezeltek (90–95 százalék) igen nagy arányú életnyeresége ezt messzemenően ellensúlyozza.
Az is biztosan kijelenthető, hogy a statinok rizikót csökkentő hatása fontosabb és előnyösebb, mint az esetleges mellékhatások miatt fellépő többletkockázat.
Hatás és mellékhatás tekintetében különbségek vannak a készítmények között a vízben-zsírban oldhatóságuk és egyéb tulajdonságaik szerint.
Hazai orvosi gyakorlat
Az OEP minden hónapban közzéteszi a gyártói befizetési kötelezettségeket, amelyeket a patikák által elszámolt havi receptforgalomból számolnak ki. Elemeztük a szív- és érrendszerre ható készítmények alkalmazását. A havonta közel 6 millió doboz forgalmának 12 százaléka a lipidszintet csökkentő gyógyszerek. Mint az ábrán is látható, a korábbi évekhez képest egyértelmű a nagy hatékonyságú statinok (rosuvastatin, atorvastatin) nagyobb mértékű alkalmazása.
Az orvostudományban ma széles körben elfogadottak a „tényeken alapuló gyógyítás” alapjául szolgáló nagy nemzetközi vizsgálatok és az ezekből származó analízisek. A több évtizedes tudásunk és eredményes kezelésünk mellett a generikus lipidcsökkentő készítmények (statinok) mindenki számára elérhetők. A statinokról elmondható, hogy az a gyógyszercsoport, amely a szív- és érrendszeri eredetű megbetegedés és halálozás legjelentősebb csökkenéséért felelős.
Az OEP-adatok értelmezése során látható, hogy előbb jönnek a szakmai irányelvek, az evidenciával bíró közlemények, majd a hazai szakvélemények, és ez lassan tükröződik a kialakult hazai orvosi gyakorlatban is.
Dr. Barna István
A Magyar Hypertonia Társaság Vérnyomásmérési Munkacsoportjának vezetője, a Magyar Nephrológiai Társaság vezetőségi tagja, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkoterápiás Klinikájának egyetemi docense, Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának szakmai vezetője.
