Gyakorta felmerülő kérdések

Hipertónia cukorbetegségben

A cukorbetegséghez gyakran társul hipertónia. A fiatalkorban kezdődő, inzulinkezelést szükségessé tévő 1-es típusú cukorbetegségben vérnyomás-emelkedést elsősorban akkor látunk, ha veseszövődmény kezd kialakulni. Ebben a betegségtípusban a vesekárosodást a vérnyomás emelkedése, a vizeletben a fehérjeürítés fokozódása és a vesefunkciót jelző laboratóriumi paraméterek romlása jelzi. Szerencsére ez a szövődmény az 1-es típusú cukorbetegeknek csak kis hányadát érinti, a kialakulásra hosszabb betegségtartam és nem megfelelő kezelés esetén számíthatunk. Ezzel ellentétben a felnőtt- és időskorban kezdődő 2-es típusú cukorbetegségben a hipertónia a betegek kb. 80–90%-ában megjelenik, az már a cukorbetegség felismerésekor, sőt, annak kórmegelőző állapotaiban is észlelhető. A vérnyomás emelkedését (a cukorbetegség kialakulásával együtt) az elhízás, a stressz, gyakran a feszített munka, a rendszertelen életvitel, a váltott műszakban való dolgozás elősegíti. Ugyanakkor 2-es típusú diabéteszben is kialakulhat a cukorbetegség veseszövődménye, amelynek egyik kísérő jelensége a hipertónia lehet.

Hazánkban a cukorbetegek száma meglehetősen magas. A Magyar Diabetes Társaság egyik legújabb vizsgálata szerint a nyilvántartott, gyógyszeres kezelésben részesülő cukorbetegek száma 2014-ben 772 000 volt. A gyakoriság az életkor előrehaladtával nő, a 60 év feletti lakosság körében az ismert cukorbetegek részaránya 20%, ami azt jelenti, hogy ebben az életkori tartományban minden ötödik hazai lakos cukorbetegségben szenved. Ebből adódik, hogy a magas vérnyomással kísért cukorbetegség nem számít ritkaságnak, az ilyen betegek ellátása a háziorvosi rendszer, a diabetológiai és hipertónia szakrendelések egyik alapvető gondozási feladatát jelenti.

A hipertóniával is kezelt cukorbetegek gyakorta tesznek fel olyan kérdéseket, amelyek foglalkoztatják őket, érdemes ezért ezeket a rá adott válaszokkal együtt röviden áttekinteni.

Mikor jó a hipertóniás cukorbeteg vérnyomása, mi a kezelés célértéke?

A vérnyomáscsökkentő kezelés célját, az elérni kívánt vérnyomásértékeket nemzetközi és hazai szakmai irányelvek rögzítik. Általánosságban a 140/85 Hgmm-nél kisebb vérnyomás elérését tűzzük ki célul. Veseszövődményben szenvedő cukorbetegek esetében, főleg kóros fehérjeürítés ismételt kimutatásakor a kezelés célja kicsit szigorúbb, ilyenkor a 130/80 Hgmm alatti értékekre törekszünk. Természetesen a kezelés nem okozhat a betegnek panaszt (szédülést, megtántorodást), mert az a napi életvitelben zavarná. Orvosi kérdés, hogy egy adott beteg esetében milyen vérnyomáscsökkentő kezeléssel, milyen vérnyomást kell elérnünk.

Indokolt-e a cukorbetegek vérnyomását álló helyzetben is megmérni?

A cukorbetegséghez idegrendszeri szövődmények is társulhatnak. Ez utóbbiak révén előfordulhat, hogy felálláskor, különösen reggel az ágyból felkeléskor a vérnyomás leesik, a beteg megszédül, esetleg megtántorodik, súlyosabb esetben akár el is eshet. A felállásra bekövetkező vérnyomásesést fel kell ismerni, ezért a betegek vérnyomását álló helyzetben is indokolt megmérni. A túlzott mértékű vérnyomásesés álló helyzetben utalhat arra is, hogy a vérnyomáscsökkentő kezelés kicsit túlméretezett, az orvosnak a gyógyszerek dozírozását érdemes ilyen esetben átgondolni.

Indokolt-e, hogy cukorbetegségben ABPM-vizsgálatra kerüljön sor?

Igen, erre meglehetősen gyakran szükség van, s ennek két indoka is van. Egyrészt a cukorbetegek vérnyomását néha nehezen tudjuk kontrollálni, s ilyenkor fontos információ várható a 24 órás ABPM-vizsgálattól. Különösen a hajnali-reggeli vérnyomás-emelkedést kell felismerni (és kezelni), mert ebben a napszakban halmozódnak az érrendszeri események. Másrészt a cukorbetegség már említett idegrendszeri szövődménye hozzájárulhat ahhoz, hogy az élettani körülmények között normális éjszakai, alvás alatti vérnyomásesés elmaradjon, esetleg a napszaki vérnyomás-ritmus megforduljon. Ezt 24 órás ABPM-vizsgálattal lehet felismerni.

Lehet-e, hogy nyáron a vérnyomásértékek változatlan gyógyszeres kezelés mellett jobbak, mint télen?

Igen, lehet, elég gyakran a betegek saját maguk észreveszik ezt a jelenséget. A magyarázat abban rejlik, hogy nagy melegben izzadunk, folyadékot veszítünk, ami csökkenti a keringő vér mennyiségét, és ez önmagában csökkenti a vérnyomást. Kicsit hasonló a jelenség ahhoz, amikor vérnyomáscsökkentő célzattal a betegeknek vizelethajtó készítményt írunk fel, s ezzel idézzük elő a keringő vér térfogatának mérsékelt csökkenését. Nem véletlen, hogy a nyári időszakban a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisának mérséklésére meglehetősen gyakran szükség van.

Mi indokolja, hogy cukorbetegek esetén általában kombinált vérnyomáscsökkentő kezelés válik szükségessé?

A cukorbetegségben észlelhető hipertónia kezelésének jellegzetessége, hogy monoterápiával (egy vérnyomáscsökkentő szerrel) csak rövid ideig, mérsékelt vérnyomás-növekedés esetén, s csak az esetek kis hányadában lehet sikert elérni. Általánosságban véve igaz az, hogy e betegcsoportban a kórlefolyás során a kombinált kezelés a célravezető, ezért a kombináció már indokolt lehet a kezelés első lépcsőjében is. A vérnyomáscsökkentő szerek alacsony dózisú kombinációja esetén az adott szerek vérnyomáscsökkentő hatása összegződik, a mellékhatások gyakorisága azonban matematikailag nem adódik össze. Így a kezelés sikeres és jól tolerálható lesz. Ezért van az, hogy az utóbbi években számos fix kombinációjú vérnyomáscsökkentő szer vált elérhetővé hazánkban is. Ez fontos lehet a diabétesz miatt általában több tablettát szedő cukorbetegek számára, mert a naponta beveendő tabletták száma ily módon csökkenthető.

Van-e a vércukorcsökkentő gyógyszereknek vérnyomáscsökkentő hatása?

Az utóbbi években a 2-es típusú diabétesz kezelésére újabb gyógyszerek jelentek meg, ezek egy része tablettás kiszerelésű, másik részük azonban injektábilis készítmény, amit az inzulinhoz hasonlóan kis szúrással kell a bőr alá bevinni (naponta egyszer, vagy olykor hetente egyszer). Két új hatástani csoport is felkerült a cukorbetegség kezelési palettájára, amelyekről dokumentált, hogy a vércukorcsökkentő tulajdonságon túlmenően kismértékben csökkentik a szisztolés vérnyomást és a testsúlyt is. Sőt, két készítményről azt is igazolták, hogy alkalmazásukkor várható a szív- és érrendszeri események csökkenése. Ebből fakad, hogy ezek a készítmények a napi cukorbeteg-gondozás gyakorlatában egyre inkább az előtérbe kerülnek. Fontos azonban tudni, hogy ha az orvos ilyen vércukorcsökkentőt választ, a betegnek a vérnyomáscsökkentő gyógyszereit tovább kell szednie, de kisebb dóziskorrekcióra sor kerülhet.

Prof. Dr. Jermendy György

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház tudományos igazgatója, korábban a III. Belosztály osztályvezető főorvosa. Az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem (Budapest) és a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára.