Miért kell mérni a középiskolások vérnyomását?
A serdülőkor nehéz időszak. A nemi hormonok termelődése, a gyors testi növekedés és hízás, a nemi átalakulás a 14–18 éves, középiskolai időszakra esik, amikor a pályaválasztás miatt az iskolai teljesítmény nagyon fontos. Sokan ingerlékenyek, összevesznek a szülőkkel. Az iskolai teljesítmény is romolhat. Mindenki mondja, persze, a hormonális változás megzavarja a fiatalokat, azért ilyenek. Ugyanakkor, ha valakinek magasabb a vérnyomása, akkor ingerlékeny, veszekedős, romlik a teljesítménye… Nagyon hasonlóak a tünetek.
Egy budapesti szűrővizsgálat alapján, amelyen 19 középiskola közel 2200, 14–18 éves tanulója, 1326 leány és 872 fiú vett részt, kiderült, hogy minden harmadik serdülőnek magas volt a vérnyomása. A lányok és a fiúk átlag szisztolés vérnyomása minden életkori csoportban különbözött. A magas szisztolés vérnyomás minden életkori csoportban fiúknál gyakrabban fordult elő, mint leányoknál. A magas diasztolés vérnyomás sokkal ritkább volt, és nem volt nemi különbség egyik életkori csoportban sem.
Más vizsgálatban megfigyelték, hogy a hasonló korú lányok vérnyomása, bár nem jelentősen, de magasabb a fiúkénál. Ezt a korábban induló serdülés hormonális átalakulásával magyarázták. A városi körülmények szorosan összefüggtek az emelkedettebb vérnyomásértékek gyakoriságával. A magasvérnyomás-betegség gyakoribb volt a városi területeken, szemben a vidékkel. Városban kevesebb a fizikai aktivitás és több a szórakozási lehetőség.
A hipertónia korspecifikus határátékei
Korcsoport | Hipertónia | Súlyos hipertónia | ||
Szisztolés érték (Hgmm) | Diasztolés érték (Hgmm) | Szisztolés érték (Hgmm) | Diasztolés érték (Hgmm) | |
Csecsemő (<2 év) | >74 | |||
Gyermekek (3–5 év) | >116 | >76 | >124 | >84 |
Gyermekek (6–9 év) | >122 | >78 | >130 | >86 |
Gyermekek (10–12 év) | >126 | >82 | >134 | >90 |
Serdülők (13–18 év) | >136 | >86 | >144 | >92 |
Az első vérnyomásmérés a gyermekek 20 százalékában mutatott emelkedettebb vérnyomást, s ez az ismételt mérések fontosságára hívja fel a figyelmet. Egy nemzetközi vizsgálat szerint a serdülőknél első alkalommal mért magasabb vérnyomásúak közül – bár az 5-5 perc múlva ismételt második és harmadik mérésnél a vérnyomások már nem voltak magasak – a fiúk 68, a leányok 43 százalékának lett magas vérnyomása két évvel később.
A gyermekkori hipertónia gyakorisága 2,5–3 százalék, a magas vérnyomást megelőző állapoté (prehipertónia) 9–12 százalék között van ismételt mérésekkel. A gyakoriság általánosan hasonló a különböző országokban. Az emelkedett vérnyomás az egyik legáltalánosabb egészségügyi probléma gyermekkorban, és a primer hipertónia gyermekkorban egyre gyakoribb. Tíz évvel korábbi magyarországi adatokhoz képest a mostani eredmények a magasvérnyomás-betegség előfordulásának növekedését mutatják serdülők között, és a nemzetközi felmérések is ezt támasztják alá.
A budapesti középiskolai szűrővizsgálat magasvérnyomás-esetszámai életkor és nemek szerint
Életkor (év) | A viszgálatban résztvevők | Magas vérnyomás esetszáma | |
Szisztolés | Diasztolés | ||
14 | 79 lány | 20 | 4 |
70 fiú | 31 | 16 | |
15 | 387 lány | 96 | 27 |
287 fiú | 132 | 29 | |
16 | 520 lány | 109 | 25 |
367 fiú | 176 | 37 | |
17 | 268 lány | 64 | 20 |
121 fiú | 52 | 8 | |
18 | 72 lány | 18 | 9 |
27 fiú | 8 | 0 | |
Összes | 1326 lány | 307 | 85 |
872 fiú | 399 | 90 |
Magyarország az elhízottak országa
A mostani budapesti vizsgálat során a gyermekek 80 százaléka normális testsúlyú volt (fiúk 81,3 százalék, lányok 78,8 százalék). Túlsúlyos volt 13 százalék (fiúk 10,8 százalék, lányok 15 százalék) és kövér 7 százalék (fiúk 6,2 százalék, lányok 7,9 százalék). A 11 éves lányok között volt a leggyakoribb a kövérség. Az elhízás az utóbbi évtizedekben nemcsak a felnőtt lakosságot veszélyeztető probléma, hanem egyre inkább a gyermekeket is érinti. Az elhízás nem csupán esztétikai problémát jelent, gyermekkorban a pszichés következmények is nehezebben kezelhetők, mint felnőttként. A kövérséghez gyakran a lustaságot, a kitartás hiányát társítják az emberek. A gyermekkori elhízás mögött sokszor a szülői aggódás, féltés, a „túletetés” vagy a helytelen jutalmazás áll. Becsült adatok szerint 2006-ban Európában 22 millió túlsúlyos és 5 millió elhízott gyermek élt, és a számuk folyamatosan növekszik. Egy 2012-es felmérés alapján Európában Magyarország az egyik legelhízottabb ország, 15 éves kor felett a lakosság 28,5 százaléka elhízott. A nők esetében ez 30,4 százalék, a férfiaknál pedig 26,3 százalék.
Prehipertónia, hipertónia
A 140/90 Hgmm alatti normál tartományban megkülönböztetjük a „magas-normális” alcsoportot, amelybe a 130/80–139/89 Hgmm-es értéket mutató emberek tartoznak. Ebben az ún. prehipertóniás csoportban magasabb a kockázata annak, hogy a későbbiekben hipertónia alakul ki. Különösen így van ez, ha az ide tartozók elhízottak, dohányoznak, magasabb a vércukorértékük, koleszterinértékük, vagy a családjukban szív- és érrendszeri betegség fordult elő.
A tartósan magas vérnyomás már prehipertóniában is keményebb munkára készteti a szívet, ráadásul az erek belső falán apró sérüléseket hoz létre, emiatt pedig kis vérrögök képződnek, ami egy idő után érszűkülethez vezethet.
A prehipertónia gyógyszeres kezelést még nem igényel, megfelelő, a mozgást, a táplálkozást, a testsúlykontrollt is magában foglaló életmód kialakításával mérsékelhető a vérnyomás, megakadályozható a hipertónia kialakulása.
Elhízás és hipertónia gyermek- és serdülőkorban
A hipertónia gyakoribbá válása gyermekkorban és serdülőkorban összefügg a túlsúllyal és a kövérséggel. A mostani budapesti felmérés is igazolta a túlsúly és a primer (elsődleges) hipertónia előfordulása közötti szoros kapcsolatot. Kimutatták, hogy túlsúlyos és kövér gyermekek között jelentősen több hipertóniás volt, mint a normál testsúlyúak körében.
A hipertónia és a kövérség aránya nagy a vizsgált iskolások között. A kövérség-függő hipertónia nagyon fontos népegészségügyi probléma. A Robert Koch Intézet 2002 és 2012 között felmérte a magas vérnyomás előfordulását gyermekek körében. Az eredmények szerint az elmúlt 10 évben közel 15 százalékra emelkedett azoknak a gyermekkori hipertóniában szenvedő betegeknek a száma, akik túlsúlyosak. Ezen osztrák adatok is azt mutatják, hazánkhoz hasonlóan, hogy a kövérség nagyban hozzájárul a hipertónia kialakulásához.
Egy másik vizsgálatban középiskolások között a hipertónia és prehipertónia gyakoriságát együttesen több mint 30 százaléknak találták kövér fiúknál és 23–30 százalék közötti volt kövér lányoknál. A fejlett országokban, mint az Egyesült Államok, 4 millió gyermeknek van magas vérnyomása, ötszörösére emelkedett az elmúlt 30 évben, és ez a testsúly növekedésével függ össze. De ugyanez figyelhető meg a fejlődő országokban is, mint például Indiában. Hasonlót állapított meg egy houstoni iskolai szűrővizsgálat. A hipertónia gyakorisága 11 százalék volt azon gyerekek között, akik kövérek voltak, míg a normál testsúlyú gyerekeknél a 2–3 százalék. Egy 2017-es közlés szerint, a több mint tizenegyezer gyermek között a hipertónia leggyakoribb rizikótényezője a helytelen életmód (50 százalék), a túlsúly (15,4 százalék), a hasi kövérség (13,7 százalék), a kövérség (11,5 százalék).
A budapesti vizsgálat is igazolta a túlsúly és az elsődleges hipertónia előfordulása közötti szoros kapcsolatot. Kimutatták, hogy túlsúlyos és kövér gyerekek között jelentősen több hipertóniás volt, mint a normál testsúlyúak között. Hasonlóan más vizsgálatokhoz, akik magas hipertónia arányt találtak túlsúlyos és kövér kínai, indiai és mexikói iskolások között, megállapítják, hogy a túlsúly a hipertónia kialakulásának jelentős rizikótényezője. A szisztolés hipertónia gyakorisága 30,7 százalék és 8,4 százalék volt a kövér és a normál testsúlyú gyermekeknél. A gyermekkori eredetű kövérséggel összefüggő magasvérnyomás-betegség jól igazolható volt egy Németországban és Svájcban zajló vizsgálatban, amelyben 260 000 túlsúlyos és kövér gyermek vett részt – a gyermekek 35 százalékának volt hipertóniája.
Átlagvérnyomás megoszlása testtömeg alapján, nemek szerint egy USA-beli vizsgálatban
Testtömegindex (BMI) | Szisztolés vérnyomás (Hgmm) | Diasztolés vérnyomás (Hgmm) | |
Leány | Normál | 118,47 | 70,62 |
Túlsúlyos | 124,76 | 72,38 | |
Kövér | 127,45 | 78,26 | |
Fiú | Normál | 130,64 | 71,85 |
Túlsúlyos | 137,28 | 75,89 | |
Kövér | 140,00 | 78,53 |
Tehetünk ellene!
A krónikus betegségek elkerülésének a legjobb módszere a szűrés és a megfelelő életmódvezetés, s ez különösen igaz a gyermekek magas vérnyomásának megelőzésére. Ezért van szükség a középiskolások szűrő vérnyomásmérésére. A célzott szűrés pedig kiemelten fontos olyankor, amikor kövérség vagy magas vérnyomás a családban előfordult. Számos vizsgálat mutatja, hogy a kövérség jó előrejelzője a hipertóniának.
A serdülők hipertóniája gyakoribbá fog válni, mivel a kövér gyermekek száma is egyértelműen növekszik. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a kövérséggel összefüggő hipertónia jelentős egészségügyi probléma, és fontos szerepet játszik a későbbi szív- és érrendszeri betegségekben. A hipertónia, az elhízás, a megzavart cukor- és zsíranyagcsere, a mozgásszegény életmód a legfontosobb szív-érrendszeri rizikótényezők, s ezek már serdülőkorban is megfigyelhetők.
Ma a fiatalok leggyakoribb egészségügyi problémájának a primer hipertónia látszik. Ha a fennálló fiatalkori hipertónia kezeletlen marad, akkor felnőttkorban már súlyos hipertónia formájában fog jelentkezni. Az időben felismert magas vérnyomás és annak megfelelő diétás, mozgásterápiás és esetleg gyógyszeres kezelése csökkenti a későbbi, felnőttkori szövődményeket. Ezért kell mérni a középiskolások vérnyomását.
Dr. Szabó László
Gyermekgyógyász, nefrológus, hipertonológus, egészségügyi menedzser. A Magyar Gyermekorvosok Társasága felügyelőbizottságának, a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségének tagja, a Magyar Kontinencia Társaság elnöke. A Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Családgondozási módszertani tanszékének tanára.