Szerző: Dr. Szabó László Feltöltés dátuma: 2017.12.14.

Miért kell mérni a középiskolások vérnyomását?

A serdülőkor nehéz időszak. A nemi hormonok termelődése, a gyors testi növekedés és hízás, a nemi átalakulás a 14–18 éves, középiskolai időszakra esik, amikor a pályaválasztás miatt az iskolai teljesítmény nagyon fontos. Sokan ingerlékenyek, összevesznek a szülőkkel. Az iskolai teljesítmény is romolhat. Mindenki mondja, persze, a hormonális változás megzavarja a fiatalokat, azért ilyenek. Ugyanakkor, ha valakinek magasabb a vérnyomása, akkor ingerlékeny, veszekedős, romlik a teljesítménye… Nagyon hasonlóak a tünetek.

Egy budapesti szűrővizsgálat alapján, amelyen 19 középiskola közel 2200, 14–18 éves tanulója, 1326 leány és 872 fiú vett részt, kiderült, hogy minden harmadik serdülőnek magas volt a vérnyomása. A lányok és a fiúk átlag szisztolés vérnyomása minden életkori csoportban különbözött. A magas szisztolés vérnyomás minden életkori csoportban fiúknál gyakrabban fordult elő, mint leányoknál. A magas diasztolés vérnyomás sokkal ritkább volt, és nem volt nemi különbség egyik életkori csoportban sem.

Más vizsgálatban megfigyelték, hogy a hasonló korú lányok vérnyomása, bár nem jelentősen, de magasabb a fiúkénál. Ezt a korábban induló serdülés hormonális átalakulásával magyarázták. A városi körülmények szorosan összefüggtek az emelkedettebb vérnyomásértékek gyakoriságával. A magasvérnyomás-betegség gyakoribb volt a városi területeken, szemben a vidékkel. Városban kevesebb a fizikai aktivitás és több a szórakozási lehetőség.

A hipertónia korspecifikus határátékei

Korcsoport Hipertónia Súlyos hipertónia
Szisztolés érték (Hgmm) Diasztolés érték (Hgmm) Szisztolés érték (Hgmm) Diasztolés érték (Hgmm)
Csecsemő (<2 év) >74
Gyermekek (3–5 év) >116 >76 >124 >84
Gyermekek (6–9 év) >122 >78 >130 >86
Gyermekek (10–12 év) >126 >82 >134 >90
Serdülők (13–18 év) >136 >86 >144 >92

Az első vérnyomásmérés a gyermekek 20 százalékában mutatott emelkedettebb vérnyomást, s ez az ismételt mérések fontosságára hívja fel a figyelmet. Egy nemzetközi vizsgálat szerint a serdülőknél első alkalommal mért magasabb vérnyomásúak közül – bár az 5-5 perc múlva ismételt második és harmadik mérésnél a vérnyomások már nem voltak magasak – a fiúk 68, a leányok 43 százalékának lett magas vérnyomása két évvel később.

A gyermekkori hipertónia gyakorisága 2,5–3 százalék, a magas vérnyomást megelőző állapoté (prehipertónia) 9–12 százalék között van ismételt mérésekkel. A gyakoriság általánosan hasonló a különböző országokban. Az emelkedett vérnyomás az egyik legáltalánosabb egészségügyi probléma gyermekkorban, és a primer hipertónia gyermekkorban egyre gyakoribb. Tíz évvel korábbi magyarországi adatokhoz képest a mostani eredmények a magasvérnyomás-betegség előfordulásának növekedését mutatják serdülők között, és a nemzetközi felmérések is ezt támasztják alá.

A budapesti középiskolai szűrővizsgálat magasvérnyomás-esetszámai életkor és nemek szerint

Életkor (év) A viszgálatban részt­vevők Magas vérnyomás esetszáma
Szisztolés Diasztolés
14 79 lány 20 4
70 fiú 31 16
15 387 lány 96 27
287 fiú 132 29
16 520 lány 109 25
367 fiú 176 37
17 268 lány 64 20
121 fiú 52 8
18 72 lány 18 9
27 fiú 8 0
Összes 1326 lány 307 85
872 fiú 399 90

Magyarország az elhízottak országa

A mostani budapesti vizsgálat során a gyermekek 80 százaléka normális testsúlyú volt (fiúk 81,3 százalék, lányok 78,8 százalék). Túlsúlyos volt 13 százalék (fiúk 10,8 százalék, lányok 15 százalék) és kövér 7 százalék (fiúk 6,2 százalék, lányok 7,9 százalék). A 11 éves lányok között volt a leggyakoribb a kövérség. Az elhízás az utóbbi évtizedekben nemcsak a felnőtt lakosságot veszélyeztető probléma, hanem egyre inkább a gyermekeket is érinti. Az elhízás nem csupán esztétikai problémát jelent, gyermekkorban a pszichés következmények is nehezebben kezelhetők, mint felnőttként. A kövérséghez gyakran a lustaságot, a kitartás hiányát társítják az emberek. A gyermekkori elhízás mögött sokszor a szülői aggódás, féltés, a „túletetés” vagy a helytelen jutalmazás áll. Becsült adatok szerint 2006-ban Európában 22 millió túlsúlyos és 5 millió elhízott gyermek élt, és a számuk folyamatosan növekszik. Egy 2012-es felmérés alapján Európában Magyarország az egyik legelhízottabb ország, 15 éves kor felett a lakosság 28,5 százaléka elhízott. A nők esetében ez 30,4 százalék, a férfiaknál pedig 26,3 százalék.

Prehipertónia, hipertónia

A 140/90 Hgmm alatti normál tartományban megkülönböztetjük a „magas-normális” alcsoportot, amelybe a 130/80–139/89 Hgmm-es értéket mutató emberek tartoznak. Ebben az ún. prehipertóniás csoportban magasabb a kockázata annak, hogy a későbbiekben hipertónia alakul ki. Különösen így van ez, ha az ide tartozók elhízottak, dohányoznak, magasabb a vércukorértékük, koleszterinértékük, vagy a családjukban szív- és érrendszeri betegség fordult elő.

A tartósan magas vérnyomás már prehipertóniában is keményebb munkára készteti a szívet, ráadásul az erek belső falán apró sérüléseket hoz létre, emiatt pedig kis vérrögök képződnek, ami egy idő után érszűkülethez vezethet.

A prehipertónia gyógyszeres kezelést még nem igényel, megfelelő, a mozgást, a táplálkozást, a testsúlykontrollt is magában foglaló életmód kialakításával mérsékelhető a vérnyomás, megakadályozható a hipertónia kialakulása.

Elhízás és hipertónia gyermek- és serdülőkorban

A hipertónia gyakoribbá válása gyermekkorban és serdülőkorban összefügg a túlsúllyal és a kövérséggel. A mostani budapesti felmérés is igazolta a túlsúly és a primer (elsődleges) hipertónia előfordulása közötti szoros kapcsolatot. Kimutatták, hogy túlsúlyos és kövér gyermekek között jelentősen több hipertóniás volt, mint a normál testsúlyúak körében.

A hipertónia és a kövérség aránya nagy a vizsgált iskolások között. A kövérség-függő hipertónia nagyon fontos népegészségügyi probléma. A Robert Koch Intézet 2002 és 2012 között felmérte a magas vérnyomás előfordulását gyermekek körében. Az eredmények szerint az elmúlt 10 évben közel 15 százalékra emelkedett azoknak a gyermekkori hipertóniában szenvedő betegeknek a száma, akik túlsúlyosak. Ezen osztrák adatok is azt mutatják, hazánkhoz hasonlóan, hogy a kövérség nagyban hozzájárul a hipertónia kialakulásához.

Egy másik vizsgálatban középiskolások között a hipertónia és prehipertónia gyakoriságát együttesen több mint 30 százaléknak találták kövér fiúknál és 23–30 százalék közötti volt kövér lányoknál. A fejlett országokban, mint az Egyesült Államok, 4 millió gyermeknek van magas vérnyomása, ötszörösére emelkedett az elmúlt 30 évben, és ez a testsúly növekedésével függ össze. De ugyanez figyelhető meg a fejlődő országokban is, mint például Indiában. Hasonlót állapított meg egy houstoni iskolai szűrővizsgálat. A hipertónia gyakorisága 11 százalék volt azon gyerekek között, akik kövérek voltak, míg a normál testsúlyú gyerekeknél a 2–3 százalék. Egy 2017-es közlés szerint, a több mint tizenegyezer gyermek között a hipertónia leggyakoribb rizikótényezője a helytelen életmód (50 százalék), a túlsúly (15,4 százalék), a hasi kövérség (13,7 százalék), a kövérség (11,5 százalék).

A budapesti vizsgálat is igazolta a túlsúly és az elsődleges hipertónia előfordulása közötti szoros kapcsolatot. Kimutatták, hogy túlsúlyos és kövér gyerekek között jelentősen több hipertóniás volt, mint a normál testsúlyúak között. Hasonlóan más vizsgálatokhoz, akik magas hipertónia arányt találtak túlsúlyos és kövér kínai, indiai és mexikói iskolások között, megállapítják, hogy a túlsúly a hipertónia kialakulásának jelentős rizikótényezője. A szisztolés hipertónia gyakorisága 30,7 százalék és 8,4 százalék volt a kövér és a normál testsúlyú gyermekeknél. A gyermekkori eredetű kövérséggel összefüggő magasvérnyomás-betegség jól igazolható volt egy Németországban és Svájcban zajló vizsgálatban, amelyben 260 000 túlsúlyos és kövér gyermek vett részt – a gyermekek 35 százalékának volt hipertóniája.

Átlagvérnyomás megoszlása testtömeg alapján, nemek szerint egy USA-beli vizsgálatban

Testtömegindex (BMI) Szisztolés vérnyomás (Hgmm) Diasztolés vérnyomás (Hgmm)
Leány Normál 118,47 70,62
Túlsúlyos 124,76 72,38
Kövér 127,45 78,26
Fiú Normál 130,64 71,85
Túlsúlyos 137,28 75,89
Kövér 140,00 78,53

Tehetünk ellene!

A krónikus betegségek elkerülésének a legjobb módszere a szűrés és a megfelelő életmódvezetés, s ez különösen igaz a gyermekek magas vérnyomásának megelőzésére. Ezért van szükség a középiskolások szűrő vérnyomásmérésére. A célzott szűrés pedig kiemelten fontos olyankor, amikor kövérség vagy magas vérnyomás a családban előfordult. Számos vizsgálat mutatja, hogy a kövérség jó előrejelzője a hipertóniának.

A serdülők hipertóniája gyakoribbá fog válni, mivel a kövér gyermekek száma is egyértelműen növekszik. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a kövérséggel összefüggő hipertónia jelentős egészségügyi probléma, és fontos szerepet játszik a későbbi szív- és érrendszeri betegségekben. A hipertónia, az elhízás, a megzavart cukor- és zsíranyagcsere, a mozgásszegény életmód a legfontosobb szív-érrendszeri rizikótényezők, s ezek már serdülőkorban is megfigyelhetők.

Ma a fiatalok leggyakoribb egészségügyi problémájának a primer hipertónia látszik. Ha a fennálló fiatalkori hipertónia kezeletlen marad, akkor felnőttkorban már súlyos hipertónia formájában fog jelentkezni. Az időben felismert magas vérnyomás és annak megfelelő diétás, mozgásterápiás és esetleg gyógyszeres kezelése csökkenti a későbbi, felnőttkori szövődményeket. Ezért kell mérni a középiskolások vérnyomását.

szerzo

Dr. Szabó László

Gyermekgyógyász, nefrológus, hipertonológus, egészségügyi menedzser. A Magyar Gyermekorvosok Társasága felügyelőbizottságának, a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségének tagja, a Magyar Kontinencia Társaság elnöke. A Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Családgondozási módszertani tanszékének tanára.

Megjelent a hypertonia2017/2. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!