Szerző: Dr. Benczúr Béla Feltöltés dátuma: 2017.12.14.

Mikor? Kinek?

Mennyi legyen az elérendő vérnyomás?

A vérnyomáshoz mindenki ért, a vérnyomás hálás téma az emberek között nemcsak az orvosi rendelők várótermeiben, de a családtagok, barátok körében is. A vérnyomás célértékét, vagyis azt az értéket, amelyet a kezeléssel el szeretnénk érni, nem is olyan könnyű meghatározni, nem annyira egzakt tudomány, mint azt elsőre gondolnánk.

A 30-as években még szakmai körökben is tartotta magát az a nézet, miszerint „a magas vérnyomás legnagyobb veszélye, ha felfedezik, mert biztos akad valaki őrült, aki elkezdi kezelni”.

Később sokáig érvényben volt az a „szabály”, miszerint a normál vérnyomás életkorfüggő, vagyis éveink számát 100-hoz hozzáadva kapjuk meg a célértéket, pl. egy 60 éves ember esetében 100 + 60 = 160 Hgmm. Ezt azzal magyarázták, hogy az életkor előrehaladtával meszesedő, szűkülő erekben egyre nagyobb nyomásra van szükség ahhoz, hogy a szervek megfelelő vérellátáshoz jussanak, így azt időskorban kevésbé kell csökkenteni.

Magas vérnyomás → szív-érrendszeri katasztrófák

Később beigazolódott, hogy a legsúlyosabb szív-érrendszeri katasztrófák (szívroham, hirtelen halál, szélütés) szorosan összefüggnek a magas vérnyomással, vagyis azt csökkenteni kell bármely életkorban. És mivel ezek a betegségek az idősekben a leggyakoribbak, az idősek vérnyomását is kezelni kell. Egészséges emberben az életkor előrehaladtával párhuzamosan a vérnyomás emelkedik. Ismert, hogy menopauzáig a nők vérnyomása átlagosan 10 Hgmm-rel alacsonyabb, mint a férfiaké, majd menopauza után ez a különbség megszűnik.

A normális és kóros rendelői vérnyomás

Kategória Szisztolés vérnyomás (Hgmm) Diasztolés vérnyomás (Hgmm)
Optimális vérnyomás <120 és <80
Normális vérnyomás 120–129 és 80–84
Emelkedett-normális vérnyomás 130–139 és/vagy 85–89
Kóros vérnyomás – hipertónia
I. fokozat
II. fokozat
III. fokozat
140–159
160–179
>180
és/vagy
és/vagy
és/vagy
90–99
100–109
>110
Izolált diasztolés hipertónia (IDH) <140 és >89
Izolált szisztolés hipertónia (ISH) ≥140 és <90

Minden (Hg)mm számít

Az elérendő vérnyomásérték meglehetősen ellentmondásos. Valójában nem lehet egy precíz határértéket meghúzni, hiszen 110-120 Hgmm-es értéktől felfelé a vérnyomás emelkedésével párhuzamosan emelkedik a szív-érrendszeri szövődmények kockázata. Mégis a normális vérnyomás felső határát ott szokás meghúzni, amely felett a gyógyszeres kezelés megkezdése már több előnyt jelent, mint a kezelés elmaradásából eredő kockázat.

Néhány évvel ezelőtt életkortól függetlenül 140/90 Hgmm-ben határozták meg ezt a határt. Cukorbetegségben, vesebetegségben és bizonyos szív-érrendszeri betegségeket követően alacsonyabb érték, 130/80 Hgmm volt a cél. Nem mindegy ugyanis, hogy az emelkedett vérnyomást kíséri-e egyéb kockázati tényező vagy már kialakult betegség (pl. cukorbetegség). A vérnyomáskezeléssel a vérnyomásértékből származó kockázatot akarjuk csökkenteni.

Fontos tudni…

…hogy a magas vérnyomást minden életkorban kezelni kell!

…hogy az otthoni rendszeres vérnyomásmérés a megelőzés és a kezelésbeállítás kulcsa!

…hogy higanyos vérnyomásmérővel az EU országaiban már nem szabad a betegek vérnyomását mérni, helyette hitelesített manométeres vagy félautomata/automata műszereket kell használni!

Az elmúlt években ismét változtak a szakmai ajánlások, mind a tengerentúlon, mind Európában. Úgy gondolták, nem biztos, hogy előnyös a vérnyomás túlzott csökkentése, pl. lezajlott szívroham, koszorúérbetegség után, hiszen elsősorban a diasztolés vérnyomás (vagyis a szív elernyedésekor észlelhető érték, amely a méréskor az ún. második érték) nagyfokú csökkentése kedvezőtlen a szív koszorúereinek vérellátása szempontjából. Egyfajta J görbe létezését igazolták, amely azt jelenti, hogy a vérnyomás csökkentése egy bizonyos mértékig csökkenti a szövődmények kockázatát, majd egy adott érték alá csökkenés esetén ismét fokozódik a szív-érrendszeri események rizikója. Emiatt eltörölték ezen betegek 130/80 Hgmm-es célértékét a legfrissebb szakmai útmutatók, egységesen 140/90 Hgmm lett a célérték, egyedül a cukorbetegekben céloztak meg egy kissé alacsonyabb, 140/85 Hgmm-es értéket. Idősekben még óvatosabbak az elvek: az Egyesült Államokban 60 év felett mindössze 150 Hgmm-ig javasolták a vérnyomás csökkentését, míg az európai ajánlás a 80 év felettiekben javasolja a 140–150 Hgmm közötti cél elérését, az ennél alacsonyabb értékre törekvő vérnyomáscsökkentést nem tartják előnyösnek.

A közvéleményt aztán alaposan felborzolták alig két évvel ezelőtt a SPRINT vizsgálat eredményei, melyek az eddigiekkel szemben azt bizonyították be, hogy mindenki, az idősek is jobban járnak, tovább élnek, ha az eddigieknél jóval intenzívebb mértékben, 120 Hgmm-re lecsökkentjük a vérnyomásukat. A SPRINT eredményeit azonban a mai napig sok vita övezi, hiszen cukorbetegek és agyi történésen, szélütésen átesett betegek nem vettek részt ebben a vizsgálatban, ráadásul sokkal több mellékhatást, ájulást, a veseműködés romlását figyelték meg az intenzívebben kezelt csoportban. De a legnagyobb kritika a vérnyomásmérés módját érte, ugyanis nem az orvosi rendelőben, az egészségügyi személyzet jelenlétében történt a mérés, hanem a betegek önmaguk mérték, „magukra hagyva” a rendelőkben a vérnyomásukat.

Rendelőben mért, rendelőn kívüli vérnyomás

Érdemes ennek kapcsán kitérni arra, hogy milyen módon lehet/kell a vérnyomást mérni? Melyik vérnyomásnak a célértékeiről beszélünk egyáltalán? A vérnyomásmérés hosszú ideje elterjedt módja a rendelői, eseti vérnyomásmérés, amikor a páciens vérnyomását az orvos vagy a nővér méri meg. A legtöbb adat ezzel kapcsolatban áll rendelkezésre, ugyanakkor érdemes ismerni ennek a korlátait, még akkor is, ha az előírtaknak megfelelően történik a mérés kivitelezése: 5 perc nyugalom után, ülő testhelyzetben 1-2 perc különbséggel elvégzett 2-3 mérésről van szó. Azonban az orvosi jelenlét nagymértékben befolyásolhatja a mért értéket. Jól ismert ugyanis az ún. fehérköpeny-jelenség, vagyis a páciens valódi vérnyomásánál akár 20-30 Hgmm-rel magasabb értéket is mérhetünk az orvosi rendelőben. Emiatt kizárólag a rendelőben, egy alkalommal mért vérnyomás alapján nem szabad a hipertónia diagnózisát felállítani, vagy a terápia hatékonyságát megítélni. Éppen ezért van nagy jelentősége a rendelőn kívüli vagy otthoni vérnyomásértékeknek. Ez egyrészt a betegek által – megfelelő edukáció után – otthon megmért és rögzített vérnyomásértékeket jelenti, másrészt az ambuláns vérnyomás-monitorozást. Az ambuláns vérnyomás-monitorozás során egy automata, hordozható vérnyomásmérő az előre beprogramozott időpontokban 24 órán keresztül megméri a beteg vérnyomását, majd a 24 óra leteltével a készülékből a mért adatok kiolvashatók és feldolgozhatók. Mindkét módszer segítségével pontosabban fel lehet állítani a hipertónia diagnózisát, fel lehet mérni a kezelés hatását a rendelői, eseti mérésekhez képest.

Tekintettel arra, hogy a rendelőn kívüli vérnyomásértékeket nem befolyásolja az egészségügyi személyzet jelenléte, nem érvényesül fehérköpeny-hatás, emiatt alacsonyabbak az így mért vérnyomás normálértékei. Az otthoni, beteg által mért vérnyomásra 130–135/85 Hgmm a célérték, míg a 24 órás ambuláns vérnyomásra 125–130/80 Hgmm.

szerzo

Dr. Benczúr Béla

Belgyógyász, kardiológus, klinikai farmakológus szakorvos, hipertonológus, lipidológus, obezitológus és diabetológus licenccel rendelkezik. A szegedi I. Belgyógyászati Klinika c. egyetemi docense. 2017-től a Tolna Megyei Balassa János Kórház Kardiológiai-Nefrológiai osztályát vezeti. Feladatának tekinti egy olyan kardiológiai profil megteremtését, amelynek a neminvazív kardiológiai ellátás teljes spektrumát le kell fednie a rizikófaktorok szűrésétől, a prevenciótól az akut ellátáson át a rehabilitációig terjedő ív mentén. Ezt szolgálja a Hipertónia-Lipid Decentrum létrehozása is. Legfőbb érdeklődési területe a hipertónia-gondozás, a szív-érrendszeri megelőzés, a családi halmozódást mutató magas koleszterinszintek felismerése, valamint a tünetmentes nagy kockázatú egyének korai szűrése.


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!