Hyper Tóni
Az ötéves okos fiúunokám nagyon megijesztett – mesélte Antal, amikor felkeresett a teremben –, azt kérdezte az egyik nap, hogy: Papa, mondd te is nemsokára olyan flúgos leszel, mint a Józsi bácsi? – Miért? – kérdeztem szegény Józsi bácsira gondolva, aki nemrég kapott agyvérzést. – Mert te is sok vacakságot iszol. A Mami mondta, hogy aki sok vacakságot iszik, az kövér lesz, és akkor magas lesz a nyomása és flúgos lesz, mint a Józsi bácsi, mert neki az agyára ment a sok kóla, meg kávé, meg a cigi. És te is sokat iszol ilyeneket, és kövéredsz is, papa! – Hát ez volt az a pont, amikor Antal fogta magát, felkereste a háziorvosát, és egy teljes kivizsgálást kért. A kontrollok után elhatározta, hogy 60 évesen, magas vérnyomással, plusz 15 kilóval olyan személyi edzőt keres magának, akivel egy slank és „flúgtalan” nagypapát tudnak varázsolni pár hónap alatt.

Vezető halálozási ok
Magyarországon a halálozási okok közt vezető helyen szerepelnek a szív- és érrendszeri megbetegedések. Komoly rizikótényezőt jelent a magas vérnyomás (hipertónia), a túlsúly és az elhízás. Hiszen a túlsúly növeli a magas vérnyomás kockázatát, míg a magas vérnyomás következményei okozhatnak akár szívrohamot vagy agyvérzést is. Hazánkban 8,3 millió felnőttből 3,5 millióan (!) szenvednek hipertóniában. Világszerte sem jobbak az eredmények. Az elmúlt 40 évben kétszeresére nőtt a magas vérnyomásban szenvedők száma, azaz 1,1 milliárd ember él már a földön 140/90 Hgmm vérnyomásérték fölött. Antalnak is magasak voltak a vérnyomásértékei, amit a háziorvosa segítségével gyógyszeresen kezeltek. Az életkor előrehaladtával csökken az érfalak rugalmassága, gyakoribb az érelmeszesedés, csökken a fizikai aktivitás, ezzel egyenes arányban nő a túlsúly és a magas vérnyomás. A nyugdíjasok több mint 60 százaléka szenved hipertóniában, ennek ellenére heti rendszerességgel csak 12 százalékuk sportol. Ide a könnyű fizikai aktivitást is beszámították a hazai statisztikát készítők, valamint a kerti munkát és a rendszeres sétát. A WHO napi félórás aktív kardiomozgást javasol az 50–65 év közötti korosztálynak. A magyar valóság szerint csak kevesen veszik rá magukat, hogy legalább a legközelebbi parkban tegyenek egy sétát, vagy az otthonukban tornázzanak a televízió előtt napi fél órát.
Egyéni mozgásprogram
Antalnak – illetve ahogy néhány alkalom után szólítottuk: Tóninak is szépen fokozatosan kellett hozzászoktatni a szervezetét a mozgáshoz. Úgy alakítottuk a mozgásprogramját, hogy figyelembe vegyük az ízületi terhelhetőségét, a szívének és érrendszerének állapotát, és nem feledkeztünk meg a pszichikai terhelhetőségéről sem. Tóni a motivációnak szerencsére nem volt híján, hiszen egy ötéves virgonc unoka, Dávid felügyelte a mindennapi mozgástevékenységét. Fontos volt, hogy bárhol bármikor elvégezhesse a gyakorlatait, és ha lehet, akkor a szabad levegőn tudja a szívét és érrendszerét edzeni. Az úgynevezett kardiomunkát az előre kiszámított pulzusszámon kellett végeznie. Ezért Tóni vásárolt magának egy pulzusmérőt, amelyet a sportolás ideje alatt viselt, hogy a célpulzust követve tudjon sétálni. Meglepődött, hogy kezdetben az edzetlenség miatt milyen gyorsan felment a pulzusa, és hogy liheg, ami persze a hetek haladtával elmúlt, és a kondija egyre jobb lett. Az izmai erősödtek, a szíve egyre hatékonyabban tudta pumpálni a vért a testben, a tüdőkapacitása is sokat javult. Egyre jobban bírta a hosszú sétákat a nordic walking bot, azaz egy túrabot segítségével. A gyalogláshoz fontos volt, hogy kényelmes sportcipőt és jól szellőző ruhát vegyen, legyen nálunk víz a folyadékpótlás miatt, védve legyen a feje a napsütés ellen, de azért túl nehéz dolgokat se cipeljünk. Nem kell magunkkal vinni egy 25 kilogrammot nyomó tengerészgyalogos túlélőfelszerelést, főleg ha társsal együtt gyalogolunk. Kezdetben sík terepet választottunk, és a gyaloglótempót növeltük (először 4, majd 4,5, majd 5 km/h-val gyalogoltunk), később azonban, ahogy Tóni erősödött és fejlődött, úgy tudtunk egyre hosszabban és egyre meredekebb terepen sétálni. Figyelnünk kellett arra is, hogy túl meredek se legyen a terep, hiszen az nagy megterhelést jelent a szívnek és az érrendszernek, valamint az alsó végtag ízületeinek. A meredekebb terep előtt funkcionális tréninggel és gimnasztika jellegű tornával erősítettük az izmokat. Később gumiszalagot, fitball labdát és kisebb súlyokat is használtunk, hogy ne az ízületek kapják a terhelést. Szívesen megismerkedett az instabil eszközökkel is, előkerült a BOSU és a TRX is az erősítő edzéseken. Tóni kezdetben térdszorítót hordott a sportolás ideje alatt és kineziotape szalaggal stabilizáltuk a térdeit, hogy elkerüljük az ízületi túlterhelést.
„Egy kis mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel!”
A séták és erősítések mellett Tóni törzserősítő gyógytornagyakorlatokat végzett, elsajátította a helyes testtartást és a helyes járást is. Ahogy egyre jobban fejlődött, úgy jött meg egyre inkább a kedve ahhoz, hogy más mozgásformákkal is megismerkedjen. Újra beiratkozott a kerületi uszodába, és meglepődött, hogy az úszást tényleg nem lehet elfelejteni. „Azt mondják, az úszás olyan, mint a biciklizés”– nevetett, amikor elmesélte, hogy kölcsönkérte a veje bringáját, és a megszerzett jó kondijával és a kisunokájával együtt boldogan eltekertek a nem éppen közeli piacra. Más kérdés, hogy vásárolni ugyan nem tudtak, mert a kerékpárzárat otthon hagyta, de a jókedvét nem. „Mégiscsak flúgos a nagypapa ugye, Dávidka?” „Neeem, papa – nevetett a gyermek –, te már szupermenes vagy!”

Ambrus Zsófia
Személyi edző, gerinctréner és mozgásterapeuta. Több mint 20 éve dolgozik fitness-wellness területen. A preventív célú csoportos mozgásoktatás mellett gyógytornászokkal és dietetikusokkal karöltve végzi rehabilitációs munkáját fővárosi fitness-klubokban. Kinesio-taping terápia és flossing-terápia együttes alkalmazásával sérült versenyzők edzésével is foglalkozik, hogy a sportolók minél előbb újra pályára léphessenek.