Az első Hipertónia Világnapot 2005 májusában szervezték, s azóta évente megtartják. Célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a magasvérnyomás-betegségre és minden országban ösztönözze a lakosságot a modern járvány, a „néma gyilkos” megelőzésére és ellenőrzésére.
2017-ben 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja, amely 2020-ig mintegy tíz éven keresztül az országot járva vizsgálta és vizsgálja a hazai lakosság egészségügyi állapotát. A program hét év alatt 1315 helyszínen több mint 5 millió vizsgálatot végzett, 400 ezer látogatót fogadott, a kitöltött kérdőívek száma meghaladta a 10 milliót.
A vesevilágnap megrendezésére 2017-ben immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás volt, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.
Ma Magyarországon közel 8000 beteg szenved végstádiumú veseelégtelenségben, ami azt jelenti, hogy számukra az életben maradáshoz a veseműködést úgynevezett vesepótló , azaz művesekezeléssel, illetve veseátültetéssel kell pótolni. A művesekezelés, azaz dialízis lényege, hogy szűrőrendszer segítségével tisztítjuk meg a vért azoktól a salakanyagoktól, amelyek eltávolítását egészségesekben a vese biztosítja. A dialízisnek alapvetően két formája létezik, a hemodialízis és a peritoneális dialízis.
Hazánkban a lakosság 5 százaléka szenved cukorbetegségben és jelentős részük, csaknem 90 százalékuk, 2-es típusú cukorbeteg. Sajnos, míg korábban a 40–50-es korosztályt érintette (régebben időskori diabétesznek is nevezték), mára már nem ritkán észlelhető a 20–30 évesek körében. A folyamat előrehaladása következtében előbb-utóbb gyógyszeres, majd inzulinkezelés válik szükségessé.
Az alsó végtagi, ún. perifériás verőérbetegség („érszűkület”) az általános érelmeszesedés egyik formája. Jól ismertek azok a befolyásolható kockázati tényezők, amelyeknek szerepük van az alsó végtagi verőérbetegség kialakulásában. A négy legfontosabb ezek közül a magasvérnyomás-betegség, a dohányzás, a cukorbetegség és a vér magas koleszterinszintje. Az is egyértelmű, hogy idősekben (a 65 év feletti korosztályban) gyakorisága ugrásszerűen megnő.
Fiatal nők gyakran fordulnak hozzám amiatt, hogy – mint mondják – rettegnek az emlőráktól, de nem tudnak szűrésre járni, mert a szűrőállomások fiatal koruk miatt nem fogadják őket.
Ahhoz, hogy a versenyeken létrejöjjön a csúcsteljesítmény, a sportolónak az edzések során kiváló fizikai állapotba kell kerülnie, de mindez nem elég ahhoz, hogy az adott pillanatban a legjobb legyen. Fel kell készülnie mentálisan is, vagyis fejben ott kell lennie.
László doktor nagyon határozott elképzelésekkel keresett fel egy szép tavaszi napon. Azt szerette volna, hogy legyek a személyi edzője, ő ugyanis ezen a nyáron fecskében, „sixpackkel”, azaz kockahassal szeretné a nyugdíjas hölgyeket meghódítani a strandon…
Évente világszerte 15 millió ember, míg hazánkban mintegy ötvenezer ember kap szélütést. Magyarországon, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A Magyar Stroke Társaság által életre hívott „Stroke-megelőzés éve 2016–2020” kampány eredményei ugyan kiemelkedők, azonban a stroke fenyegetése továbbra sem csökken, így a folyamatos tájékoztatás jelentősége megkérdőjelezhetetlen.
A Jókai! Kell-e bemutatni őt? A nagy mesemondót, gyerekkorom muszáj-kedvencét, olvasni rest kiskamasz-nemzedékek rémét, a par excellence Regényírót? Százkötetes sorozatának vagy két tucat reprintkötete úgy piroslik otthon a polcaimon jópár évtizede már, hogy na, ezeket fogom én szép sorban (újra)olvasni majd, majd, ha egyszer nyugdíjba megyek, és tengernyi lesz az időm… Na jó. De addig is, „orvosos” novellának itt ez a velejéig jókais darab az ő Dekameronjából. „Műtétel”! „Oszlató vagy gyűjtő szerek”! „Pokolvar vagy rákseb”! És szenvedély és halál, lélek és lelkiismeret. A Jókai! – Barna Imre
Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozom olyan hipertóniás betegekkel, akik a sószegény étrend oktatásakor azt kérdezik: ha ő nem sóérzékeny, miben segít az életmódváltás, a sószegény étrend? Ők úgy tudják, vannak sóra érzékeny és sóra nem érzékeny emberek, és ez öröklődik. Ennek a kérdésnek részben örülök, mert ez azt jelenti, a betegek egyre tájékozottabbak, egyre többet akarnak megtudni betegségükről, de egyben elszomorít, hogy a hasznos információknak csak egy részét fogadják meg.
A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
