Minden agyban dől el

Péter óriási lelkesedéssel érkezett hozzám személyi edzésre. Lelkesedése elsősorban abból fakadt, hogy tudományos bizonyítékokkal felvértezve indultunk neki a testi-lelki-szellemi változásának. A legújabb agykutatások eredményeit lobogtatta: „Látod? Tényleg minden agyban dől el!…” Húsz kilótól, a magas vérnyomásától és az ezzel járó depressziótól szeretett volna megszabadulni záros határidőn belül. A legújabb agykutatások pedig bizonyították, hogy soha nem késő: tanulni, fejlődni, változni bármilyen korban lehet.

Korábban azt gondolták, hogy már kora gyermekkorban megáll az agy fizikai fejlődése, de agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a homlok mögötti prefrontális kéreg még a harmincas-negyvenes éveinkben is dinamikusan alakul. Márpedig ez az agyi terület határozza meg döntéshozatalainkat, személyiségjegyeinket, valamint szociális interakcióinkat. Az egész agyunk sokkal inkább egy dinamikus hálózathoz, mint egy számítógépes meghajtóhoz hasonlítható. Új ingerek hatására új kapcsolatok jönnek létre, illetve használat hiányában eltűnnek. A legtöbb agyi terület folyamatosan használatban van, nem véletlen, hogy a teljes oxigén- és glükózszükségletünk húsz százalékát használja fel az agyunk.

Kis karácsony, nagy karácsony…

Péter elhatározta, hogy idén nem vár az újévi fogadalmakig. Már karácsonyra fitt és egészséges szeretne lenni, ezért hetekkel előtte felkeresett, hogy sikerre vigye december végéig a terveit. „Azt a meglepetést szánom a páromnak, hogy karcsún és vidáman fogok mellette állni a fa mellett, és nem egy megkeseredett, kövér vénembert kell istápolnia szenteste” – mondta. A terv sikeréhez elszántsága és motiváltsága is kellőképpen megvolt.

Csak lelkesen!

És most térjünk vissza a Péter által is említett kutatáshoz, mert valóban minden változásnak az agyunk a motorja. Az agy akkor fejlődik a legjobban, ha lelkesedéssel, motivációval használjuk. Ez gyerekekre és felnőttekre egyaránt igaz. Dr. Gerald Hüther professzor, a téma kutatója szerint, ha elég izgalmas a tananyag, aktiválódik az agy érzelmi központja, amely elindítja a hatékony tanulás folyamatát. Számos példa bizonyítja, hogy emberfeletti dolgokra vagyunk képesek még 80 évesen is, ha kellőképpen motiváltak vagyunk. Péter „csak” hatvanas, és egy új szerelem miatt szeretett volna egészségesebb életet élni, vonzóbb külsőt, „strapabíróbb fizikumot” szerezni. Célja a teljes életmód-változtatás, amit lépésről lépésre terveztünk meg. A teljes orvosi kivizsgálást egy személyre szabott étrend és mozgásterv elkészítése követte. Fontos volt tudatosítani, hogy a fokozatosság elvét be kell tartanunk, nem szabad gyors csodát várni. Közepes intenzitású gyaloglással kezdtük a szív- és érrendszer fejlesztését napi rendszerességgel. Egy pulzusmérő segítségével végig tudtuk Péter pulzusát (percenkénti szívösszehúzódásait) kontrollálni, és a számára megfelelő pulzusszámon végezni a mozgást. A kardio-munka mellett különböző eszközökkel végeztünk erősítő gyakorlatokat és funkcionális tréninget.

Szupergép

Péter lassan egy szuperszámítógépnek érezte magát. Mindennapjai részévé vált a mozgás. Egyre jobban érezte magát a bőrében, vérnyomása 8 Hgmm-rel csökkent, módosítani is kellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszer mennyiségén. Rendesen betartotta az étkezési előírásokat, szépen-lassan olvadtak le róla a felesleges kilók.

Az utóbbi években egy valódi szuperszámítógép segítségével Okinawában sikerült modellezni az emberi agy egy másodperces tevékenységét. 1,73 milliárd idegsejtet és 10,4 billiárd szinapszist sikerült szimulálni (az emberi agyban kb. 100 milliárd agysejt van), valamint 1,4 millió gigabájt memóriát sikerült a japán kutatóknak létrehozni, ami még mindig csak töredéke a valós emberi agyi kapacitásnak. Péter története is sikerrel zárult, bár szerelme 12 kilóval teltebben is ugyanúgy elfogadta és szerette, most azonban nagyon büszke rá. Karácsonyra – tervei szerint – már diétás káposztát készít, és ajándékba egy tánctanfolyambérletet kap majd párja, aki már nem fél a kihívásoktól, hiszen tudja, hogy az emberi agy és a szeretet ereje bármire képes.

Ambrus Zsófia

Személyi edző, gerinctréner és mozgásterapeuta. Több mint 20 éve dolgozik fitness-wellness területen. A preventív célú csoportos mozgásoktatás mellett gyógytornászokkal és dietetikusokkal karöltve végzi rehabilitációs munkáját fővárosi fitness-klubokban. Kinesio-taping terápia és flossing-terápia együttes alkalmazásával sérült versenyzők edzésével is foglalkozik, hogy a sportolók minél előbb újra pályára léphessenek.