Véralvadásgátlóval kezelt betegek étrendje
Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 10 százaléka szed valamilyen véralvadásgátló készítményt. Az ország lakosságának öregedésével a véralvadásgátló kezelést igénylők száma is egyre növekszik. Egyes betegségek esetén (mélyvénás trombózis, tüdőembólia, ritmuszavar, leggyakrabban pitvarfibrilláció, ér- és szívbillentyűműtétek után) véralvadásgátló terápia beállítására kerül sor. Egyes véralvadásgátlók, mint például az ún. K-vitamin-antagonisták alkalmazása bizonyos étrendi megszorításokat követel meg.
Vérrögképződés és megelőzése
A véralvadásgátló kezelés csökkenti a szervezetben a vérrögképződés veszélyét. Sok esetben a vérrög kialakulásának van megállapítható oka, például a sokáig tartó fekvés, az elhízás vagy egy korábbi műtét, bizonyos esetekben viszont a vérrög minden szembetűnő ok nélkül alakul ki. Amikor hosszú távú kezelésre van szükség, szájon át szedhető gyógyszereket alkalmaznak. Magyarországon a szájon át szedhető véralvadásgátlók közül a legelterjedtebbek az úgynevezett K-vitamin-antagonisták, a kumarinok. Ezek a gyógyszerek gátolják azoknak a véralvadási faktoroknak a hatását, amelyek működéséhez K-vitamin szükséges, ilyen a II. (protrombin), a VII., a IX. és a X. faktor. A protrombint a máj állítja elő a táplálékkal bevitt és a bélflóra által termelt K-vitamin közreműködésével. A K-vitamin-raktárak kiürüléséhez azonban időre van szükség, vagyis a kumarinok hatása lassan, napok alatt alakul ki. Az alvadásgátlás mérőszáma az INR érték. Egészséges emberben az INR értéke 1, ilyenkor a vér alvadása normális. A véralvadásgátló kezeléssel ezt az értéket növelik meg, azaz késleltetik a véralvadást. A véralvadásgátló kezelésnél a INR kívánatos céltartománya leggyakrabban 2–3. Gyógyszerszedés esetén ilyenkor van egyensúly a véralvadás gátlása és a vérzésveszély között.
Akinek ilyen véralvadásgátlót rendel az orvos, annak nagyon fontos a protombinszint és az INR érték rendszeres ellenőriztetése, a helyes életmód, a megfelelő diéta, a hajlamosító tényezők kiiktatása, például a dohányzás elhagyása.
Röviden a K-vitaminról
A K-vitamin egyike a zsírban oldódó vitaminoknak. Két élettanilag fontos képviselője a K1-vitamin (fillokinon), amely növényekben fordul elő, illetve a bélbaktériumok által termelt K2-vitamin (más néven menakinon). A K2-vitaminnak több fajtája is ismert, az elnevezés végeredményben gyűjtőfogalom.
A K-vitamin viszonylag rövid idő alatt elbomlik, ezért folyamatos bevitelre van szükség. K1-vitaminból a napi szükséglet igen kicsi, amit bőségesen fedez a nyers gyümölcsök és saláták fogyasztása, s termel valamennyit a bélrendszerben a baktériumflóra is, amely innen közvetlenül a vérkeringésbe kerül. A felnőtt ember K-vitamin-szükségletét fele-fele arányban fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt vitamin. Ép bélflóra és vegyes táplálkozás esetén a szervezet K-vitamin-ellátottsága megfelelő.
A K-vitamin élettani szerepe: nélkülözhetetlen a véralvadáshoz, a máj normális működéséhez, a szénhidrátok tárolásához, szerepe van a csontok képződésében és anyagcseréjében, az egészséges fogak kialakulásában.
A K-vitamin-antagonisták hatását befolyásoló élelmiszerek
A K-vitamin-antagonisták alkalmazásakor a fő aggodalmat a táplálék- és gyógyszer-kölcsönhatások jelentik, melyek miatt az alvadásgátlás elégtelenné vagy túlzottá válhat. A véralvadásgátlók hatását leginkább a nagy K-vitamin-tartalmú élelmiszerek befolyásolják. Fontos, hogy a véralvadásgátló gyógyszert szedő beteg étrendje nap mint nap megközelítőleg azonos mennyiségben tartalmazzon K-vitamint.
K-vitamin-antagonista alkalmazása esetén nagyon ügyelni kell arra, hogy a napi étrendben ne legyen túlzott a zöldség- és gyümölcsfélék mennyisége, mert akkor a sok K-vitamin csökkenti a gyógyszer hatását. Amennyiben az adott napon egyáltalán nem fogyasztunk K1-vitamin-tartalmú élelmiszert, akkor viszont felerősödhet a gyógyszer hatása. Ezért véralvadásgátló terápia idején a vitamin kiegyensúlyozott, egyenletes elosztására kell törekedni. Az étrend K-vitamin-tartalmának változásával változik a véralvadásgátló-szükséglet is. Fontos, hogy a napi összes K-vitamin-fogyasztás ne haladja meg a 80 mikrogrammot! A különböző élelmiszerek 3 csoportra oszthatók aszerint, hogy K-vitamin-tartalmuk milyen mértékben befolyásolja a gyógyszer hatását.
1. Az alacsony K-vitamin-tartalmú (maximum 10 mikrogramm/100 g) élelmiszerek a gyógyszer hatását nem vagy csak alig befolyásolják, szabadon fogyaszthatók: halak, kenyér, tésztafélék, pékáruk, tej, tejtermékek (kivéve a sajtok!), rizs, burgonya, kukorica, gombafélék, alma, körte, málna, eper, barackfélék, cseresznye, meggy, szilva, narancs, mandarin, banán, olajbogyó (zöld és érett egyaránt), cékla, padlizsán, retekfélék (fekete, jégcsap, hónapos), tökfélék (patisszon, cukkíni, főzőtök, sütőtök), érett paradicsom, paprika, vöröshagyma, lila hagyma, fokhagyma, napraforgóolaj, mogyoróolaj, dió és mogyorófélék, mák, csokoládé.
2. Közepes K-vitamin-tartalmú (10–100 mikrogramm/100 g) élelmiszerek a szokásos mennyiségben fogyaszthatók: margarin, szezámolaj, olívaolaj, zöldborsó, zöldbab, uborka, póréhagyma, spárga, zöld paradicsom, gyökérzöldségek, pl. sárgarépa, fehérrépa, zellergumó, húsfélék, máj, belsőségek, tojás, sajtok, szőlő, kivi gyümölcs, kesudió, fenyőmag.
3. Magas K-vitamin-tartalmú (100–600 mikrogramm/100 g) élelmiszerek fogyasztása korlátozott mennyiségben ajánlott, a napi mennyiségük a 10 dkg-ot ne haladja meg: spenót, brokkoli, kelbimbó, fejes káposzta, savanyú káposzta, fejes saláta, avokádó, (mély) zöld színű leveles zöldségfélék, petrezselyemzöld, snidling, újhagyma, friss bazsalikom, korianderlevél, szójaolaj, erjesztett szójatermékek, repceolaj.
Nem tilos a magas K-vitamin-tartalmú zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, de arra nagyon kell ügyelni, hogy ezek mennyisége lehetőleg egyenletes legyen. Óvatosság ajánlott a nyári szezon elején, a friss primőrök megjelenésekor. Fontos tudni, hogy a vitamin felszívódását nagyban befolyásolja az étrend zsírtartalma. A zsírszegény táplálkozás, például egy szigorú fogyókúrás étrend, a felszívódási zavarral járó betegségek, illetve a májműködési zavar jelentősen csökkenti a K-vitamin felszívódását. Az alkohol fogyasztása nagymértékben befolyásolja a véralvadásgátló készítmény hatását, ezért kezelt beteg ne fogyasszon szeszes italt!
Gyógyszerek, táplálékkiegészítők és a véralvadásgátlás
A véralvadásgátlóval együtt szedett gyógyszerek, táplálékkiegészítők is befolyásolhatják a hatás mértékét – egyesek fokozhatják, mások csökkenthetik. Nagyon fontos, hogy az új gyógyszer szedése előtt kérje ki kezelőorvosa tanácsát!
A K-vitamin-antagonista készítmény hatását erősítik a tőzegáfonyából, fokhagymából, gingkóból és fűrészpálmából készült termékek, és minden olyan multivitamin, amely K-vitamint is tartalmaz.
A táplálék-kiegészítők szedésének megkezdése előtt fontos konzultálni a kezelőorvossal!
Nagy Gyuláné Tajti Éva
A Semmelweis Egyetem Ápolásvezetés vezető dietetikusa. Szakterületei: nefrológia, hipertónia, diabetológia. A Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium tagja.