Feltöltés dátuma: 2015.08.28.

Dialíziskezelés Magyarországon

A végállapotú vesebetegek száma az egész világon folyamatosan nő, ennek fő oka a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az elhízás és a lakosság idősödése – és nem az elsődleges vesebetegségek gyakoriságának növekedése. A felsorolt „népbetegségek” és állapotok ugyanis idült vesebetegséghez vezetnek, amely ma a lakosság közel 10 százalékát fenyegeti.

Illusztráció

A végstádiumú veseelégtelenségben az emberi életet a dialíziskezelés és a veseátültetés mentheti, illetve hosszabbíthatja meg. Bár a dialíziskezelés kivitelezésének is vannak korlátai, ma Magyarországon általában elmondható, hogy akinek erre van szüksége és alkalmas rá (mindazok kivételével, akik ezt elutasítják), a legkorszerűbb dialízisellátásban részesülhet. A veseátültetés – bár teljesebb életet biztosít – szigorúbb feltételekhez kötött, és jelenleg a dializált betegek kb. 15-20 százaléka alkalmas transzplantációra.

2013-ban a világban 678 000 ember élt átültetett vesével, a dializáltak száma 2 250 000 volt. A legtöbb embernél hemodialíziskezelés történt, 272 000 pedig úgynevezett peritoneális (hasi) dialíziskezelésben részesült. Ez utóbbinak óriási előnye, hogy a páciens megtanulja, és otthonában önmagát kezeli.

A dializált betegek számának alakulása Magyarországon
A dializált betegek számának alakulása Magyarországon

A dializált betegek száma hazánkban évről évre emelkedik. 2013-ban összesen 12 011-en részesültek ilyen kezelésben. A betegek közel fele ebben az évben kezdte a dialízist, akiknek nagyobb része heveny veseelégtelenség miatt igényelte a terápiát. Az utóbbi években – főleg az idős páciensek között – egyre gyakoribb a heveny veseelégtelenség, amely dialíziskezelés ellenére is életveszélyes állapot (a halálozás aránya ilyen esetekben 40-50 százalék).

A 90-es években a hazai dialíziskezelésben privát szolgáltatók vállaltak szerepet, aminek eredményeként az országban mindenütt korszerűen felszerelt, új dialízisközpontok létesültek, így e tekintetben Európa legfejlettebb országai közé kerülhettünk.

Az elmúlt évtizedben jelentős fejlődést mutatott a hazai peritoneális dialízisprogram, jelezve, hogy egyre több páciens választotta ezt az otthoni, önellátó kezelési módot.

A dializált betegek több mint fele 65 év feletti, és többségük számos egyéb betegségben is szenved, amelyek külön-külön is veszélyeztetik életüket: 80 százalékuk szenved magas vérnyomásban, kb. 40-45 százalékuk szívbeteg, közel 40 százalék cukorbeteg. Az idült veseelégtelenség ráadásul vérszegénységgel, valamint ásványi- és csontanyagcsere-zavarral is jár – ezen szövődményeket gyógyszeresen kezeljük.

Mit tehetünk a heveny veseelégtelenség elkerüléséért?

Különösen azok veszélyeztetettek, akik idősek, cukorbetegségben, magas vérnyomásban, érelmeszesedésben szenvednek. Nagyon fontos a kellő folyadékbevitel biztosítása, óvjuk szervezetünket a kiszáradástól, figyelni kell arra, hogy bizonyos gyógyszerek (pl. rendszeresen szedett fájdalomcsillapítók, csontritkulásra kapott gyógyszerek, egyes antibiotikumok, kemoterápiás szerek) vesekárosító hatásúak, illetve eleve beszűkült vesefunkció esetén nem vagy csökkentett dózisban használhatók. A CT- és érfestéses vizsgálatok során adott kontrasztanyagok is ronthatják a veseműködést.

Idült vesebetegség esetén rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges, mégpedig a nefrológus (vesegyógyász szakorvos) iránymutatásai alapján. Ha a veseműködés romlása előrehaladott, nefrológiai gondozás ajánlott. Nagyon fontos ez, mivel a korai stádiumokban a betegnek semmiféle fájdalma, panasza, tünete nincs (legfeljebb a laborvizsgálatok utalnak visszafordíthatatlan bajra).

A veseműködés pótlása – művesekezelés

A szervezetben jelen lévő folyadékterek nagyságát és összetételét a vesék szabályozzák, emellett hormonokat és vitaminokat (pl. D-vitamin) is termelnek, így számos szerv sejtjeinek működését befolyásolják. A renin nevű hormon például a vérnyomás szabályozásában vesz részt. Ha a vesék működése nem megfelelő, a salakanyagok és a felesleges folyadék felhalmozódik a szervezetben, ami akár életveszélyes állapothoz is vezethet.

Ha a vesék visszafordíthatatlanul károsodtak, és már nem képesek a felesleges vizet és a salakanyagokat megfelelően eltávolítani, krónikus művesekezelésre (dialízis) lesz szükség.

A művesekezelés egyik formája a hemodialízis: a testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, amely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. A kezelés időtartam 4-8 óra, általában hetente három alkalommal.

A pertitoneális (hashártyán keresztüli) dialízis során a hashártyával igyekeznek a veséket helyettesíttetni. A hasfalon keresztül bevezetett és rögzített katéteren át megfelelő mennyiségű és összetételű folyadékot juttatnak a hasüregbe, várnak 2-3 órát, majd a folyadékot lebocsátják. A folyamatot napi 4-5 alkalommal szükséges ismételni.

Jó tudni: A dialízisre kerülők döntő többsége a magas vérnyomás vagy cukorbetegség okozta veseelégtelenség miatt szorul ellátásra.

Tervezett dialízis – hosszabb élet

Ha a nefrológus felveti, hogy fel kell készülni a dialízisre, akkor ezt a tanácsot el kell fogadni! A felkészülés mindkét dialízismód esetén hónapokat vehet igénybe. Gyakori, hogy ilyenkor a betegek időt húznak, elutasítóak. Pedig a sorsuk jórészt eldől akkor, amikor ezt a felkészülést elutasítják.

Hemodialízis
Hemodialízis

Ha a dialízisprogram tervezetten indul, a túlélés esélyei lényegesen jobbak. Ha sürgőséggel kell elkezdeni a dialízist (amit csak egy nyaki nagyvénába helyezett ideiglenes kanülön át lehet), akkor a szövődmények sokaságával (vérzés, fertőzés, a kanül trombózisa), jó esetben hosszas kórházi ápolással kell számolni. Sajnos így kezdett dialízis esetén a betegek 60-70 százalékát elveszítjük 3-4 hónapon belül! Fontosnak tartom e jelenséget hangsúlyozni, mert világszerte (Magyarországon is) fokozatosan nő a sürgőséggel kezdett dialízisek aránya.

Hemodialízis esetén a legjobb érösszeköttetés a fisztula (érműtéttel összekötnek egy vénát és egy artériát a karon). 2006-ban a hemodialíziskezelések 19,2 százaléka indult érett fisztula szúrásával, míg 2013-ban már csupán a betegek 9,9 százalékánál!

A legtöbb betegnek előszeretettel ajánlom a hasi (peritoneális) dialízist (vannak persze kizáró okok itt is), ami a beteg otthonában egy hasba ültetett, szövetbarát kanülön át történik. A módszert a beteg vagy egy segítője sajátítja el. Előnye, hogy a beteg saját maga rendelkezik idejével, nem kell utaznia, várakoznia, zsúfolt dialízisközpontban átélnie betegtársai megnyilvánulásait. A módszer szakmai haszna, hogy folyamatos méregtelenítést nyújt (mint az ép vese), nem csupán hetente 3×4 órát. Tovább megmarad a saját vesefunkció (a vizelet), és kevésbé megviselő. Ha gondja van, bármikor telefonon felhívhatja a kezelőnővérét és orvosát.

Végül néhány szó a veseátültetésről

Jelenleg Magyarországon 1000-nél több (2013 végén 1014) beteg van vesetranszplantációs várólistán. Évente 250-300 között van a veseátültetések száma, közel 3000 honfitársunk él átültetett vesével.

Dr. Kulcsár Imre

Megjelent a hypertonia2014/4. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!