Szerző: Dr. Vizsy Balázs Feltöltés dátuma: 2014.03.17.

Vaklicit gyógyszerész-szemmel

A 2011-ben bevezetett vaklicit a Széll Kálmán-terv gyógyszerkasszára vonatkozó megtakarításainak egyik fontos eszköze. Az elmúlt két év eredményeit az OEP és az egészségpolitika egyértelműen sikerként könyvelte el.

Illusztráció

Maga a vaklicit a gyógyszerpiaci szereplők (gyártók és forgalmazók) árversenye a generikus (szabadalommal már nem védett) gyógyszerek területén. A verseny különlegessége, hogy a beérkezett árajánlatokat a verseny résztvevői nem ismerik, a kihirdetést követően derül csak ki, hogy melyik szereplő milyen árszínvonalon kínálta generikus termékét. Az azonos készítmények közül a legolcsóbb versenyző (nyertes) lesz az ún. referenciakészítmény, az ennél alig drágább készítmények (+5%-ig) tartoznak a referenciaársávba, ahol a TB-támogatás összege azonos, az ennél drágább készítmények TB-támogatása kevesebb, így a betegek által fizetendő térítési díj magasabb. Az ennél is drágább vagy nem versenyző készítmények a TB-támogatásukat elveszíthetik, így az áruk jóval magasabb lesz a hasonló készítményekénél, ez a termék forgalmának visszaesését, egyértelmű piaci hátrányt jelent.

Az elmúlt másfél-két év tapasztalatai azt mutatták, hogy a rendszer működik, az OEP a vaklicit segítségével jelentős megtakarítást ért el, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy speciális piacról van szó. Itt nemcsak a gyártók és a finanszírozó (OEP) van jelen, hanem a beteg és a gyógyszertárak is.

Ha a vaklicit okait és céljait vizsgáljuk: egyértelmű, hogy lépésekre volt szükség. Az egészségügyi kiadások féken tartása világszerte komoly probléma, különösen igaz ez Magyarországon, ahol az egészségügy folyamatosan forráshiánnyal küzd. Ezenkívül a vaklicit mellett állást foglaló szakértők véleménye szerint a generikus készítményeket Magyarországon általában túlárazták, tehát drágábbak voltak a másolt gyógyszerek, mint Európa más országaiban. Ezt talán igazolhatja az a megdöbbentő árrugalmasság, amely az érintett gyártók termékeinél az elmúlt időszakban tapasztalható volt.

Például egy koleszterinszint-csökkentő generikum teljes ára (teljes ár = térítési díj + TB-támogatás) 2011 júliusában 4340 Ft volt, ugyanez a termék 2013 októberében teljes áron 461 Ft-ba kerül. A különbség óriási, a felírt és a kiváltott gyógyszerek száma bizonyosan nem változott olyan mértékben, ami ezt a csökkenést kompenzálná.

A gyógyszer ára – csak ez számít?

Illusztráció

A vaklicitben érintett gyógyszerek köre jelentős részét teszi ki a hazai gyógyszerkincsnek: a magas vérnyomás kezelésének gyógyszerei, a már említett koleszterinszint-csökkentők, antibiotikumok, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentők, a gyomorfekély és refluxgyógyszerek. Szinte a legtöbb terápiás területen vannak olyan generikumokkal rendelkező készítmények, amelyek részt vesznek az árversenyben. Az árcsökkenés mértéke gyakorlatilag az adott hatóanyagból elérhető másolatok (generikus készítmények) számától függ. Minél többen versenyeznek egy piacon (pl. koleszterinszint-csökkentők), annál nagyobb árrugalmasság volt tapasztalható az elmúlt időszakban. Ebből következik, hogy a vaklicit valóban sikeres lehetett a biztosító szempontjából. A betegeknek az a része is anyagilag jól járt, aki nem idegenkedett attól, hogy az addig megszokott gyógyszereit lecserélje egy olcsóbb másolatra, sőt azt követően nemritkán negyedévente újabb és újabb cserével még olcsóbb generikus készítményt használjon.

Hogy egészsége szempontjából mikor jár jobban a páciens, arra már sokkal nehezebb választ találni. A gyógyszertárnak kötelessége tájékoztatni a beteget, ha létezik az általa szedett készítménynek olcsóbb változata, ez nálunk valóban gyakorlat.

Személyes tapasztalataim nagyon vegyesek: vannak betegeink, akik folyamatosan igénylik és elfogadják az olcsóbb terápiát, örülnek a megtakarításnak. Azonban nagyon sokan számolnak be arról, hogy a készítmény hatásossága elmarad a korábban szedett gyógyszerétől, esetleg hatásfokban nem észlelt különbséget, de mellékhatások jelentek meg az új szer szedésekor. Mivel a gyógyszer bizalmi termék, ilyenkor sokan visszatérnek az eredeti terápiához, sőt számos páciens elutasítja az olcsóbb terápiát, nincs bizalmuk kísérletezni jól bevált készítményeik helyett.

Ennek magyarázata világos, a gyógyszereknek csak a hatóanyagtartalma és a hatáserőssége azonos, az alkalmazott segédanyagok kombinációja eltérő, minden másolat különböző terápiás rendszer. Ez a tény önmagában magyarázhatja, hogy a szervezet másként reagál az új készítményre, arra érzékeny szervezetben allergiás reakciót is okozhat az új segédanyag. Kevésbé közismert, hogy ha két másolt készítmény helyettesíthető egymással, az azt jelenti, hogy a gyógyszerbevételt és a szervezetbeni hatóanyag-felszívódást követően a hatóanyag vérszintje időben hasonlóan alakul, de ez a hasonlóság nem egymáshoz viszonyított! Az eredeti (originális) gyógyszer a viszonyítási alap. A példa kedvéért ennek a gyógyszernek két gyártó két különböző másolatát (generikus készítmény) készítette el. Minden gyártó megfelelt a hasonlóság követelményének, vagyis az eredetihez képest az adott másolat vérszintje kevesebb mint 20%-kal tér el, ez az érték valóban nem számottevő, terápiás értelemben nincsen jelentős különbség a vizsgált eredeti és a másolt készítmény között – a korábban említett allergiát nem számítva.

Illusztráció

Azonban, ha a két másolt készítményt hasonlítjuk össze az eredetihez képest sokkal nagyobb különbségek jelentkezhetnek. A példában a két szélső értékkel érzékeltetve: az első 20%-al alacsonyabb, a második 20%-kal magasabb vérszintet produkált az eredeti készítményhez képest. Ez azt jelenti, hogy az eredetit bármelyik másolatra cserélve terápiás szempontból valószínűleg a beteg nem tapasztal jelentős változást. Ugyanakkor, ha a beteg az első generikumról tér át egy másik – olcsóbb – másolatra, extrém esetben a különbség már számottevő lehet. Fontos megjegyezni, hogy minden generikus készítmény a sajátságainak megfelelő terápiás sávban van, vagyis a hatóanyag hatásai teljesen érvényesülnek, a mellékhatások megjelenésének az esélye relatíve kicsi. Tehát minden készítmény alkalmazása biztonságos, de maga az áttérés valóban okozhat a beteg számára diszkomfortérzést.

Éppen ezért nem osztom azon egészségpolitikusok véleményét, akik a dobozos tejhez hasonlították a másolt készítményeket, illetve az azok közötti váltást. De tudomásul kell venni, hogy megfelelő körültekintéssel ez egy hatékony módja lehet a takarékoskodásnak. Az óvatosság mindenesetre indokolt.

Azoknak a betegeknek, akik számos gyógyszert szednek, én azt szoktam javasolni, hogy ha a meglévő gyógyszereit olcsóbbra kívánja cserélni, azt mindenképpen egyesével, esetleg egyszerre két készítmény cseréjével tegye, az összes gyógyszerét egyidejűleg lehetőleg ne változtassa meg. Így kontrollált a változás, tudatosan követhető melyik másolatra való áttérés volt zökkenőmentes, melyik okozott, okozhatott kellemetlenséget. Ha a beteg bizonytalan, konzultáljon kezelőorvosával, az ő értékes tapasztalatai is segíthetik a pácienst, hogy melyik készítményt cserélheti bátrabban olcsóbb másolatra.

Mellékhatások

Végül meg kell említenem a vaklicitnek a gyógyszertárra gyakorolt gazdasági hatásait is. Készletgazdálkodás – szinte lehetetlen feladat elé állítják a gyógyszertárakat, egy-egy változás hatására rendkívüli módon megváltozik egyes készítmények forgalma. Ami korábban kelendő volt, azt az ára miatt már alig váltják ki, és számos, szinte ismeretlen márkanevű készítmény pillanatok alatt rendkívül kelendő lesz. Megjegyzem ez sokszor a forgalmazót is meglepi, nem ritka, hogy átmeneti hiánycikké válik, ekkor az új, olcsóbb készítmény beszerezhetetlen. Gyakoribb ugyanakkor, hogy az olcsóbb készítmény beszerzésével nincs gond, de a korábbi húzótermék, melynek például megszűnt a TB-támogatása, előbb-utóbb a selejtbe kerül, mert az ára miatt már nem váltja ki senki, vagy sokkal-sokkal kevesebben. Javítja a helyzetet, de nem oldja meg, hogy a gyógyszertárak az érvénybe lépés előtt 10–14 nappal a változásban érintett termékek körét már ismerik, de sajnos ennyi idő alatt nem lehet a készletek összetételét jelentősen változtatni.Még gyakoribb probléma, hogy a vaklicit hatására a készleten lévő gyógyszer teljes ára jelentősen csökken. Például következő hónap elsejével a gyártó a vaklicit keretében termékének árát 20%-kal csökkenti, hogy versenyképes maradjon. Ilyenkor ezt az árcsökkenést a gyógyszertárban a változáskor készleten lévő termékek is ugyanúgy elszenvedik, tehát az a doboz 20%-kal kevesebbet ér, függetlenül attól, hogy azt korábban jóval magasabb áron vásároltuk a nagykereskedőtől. A gyógyszertárak az érvénybe lépés előtt 10–14 nappal a változásban érintett termékek körét már a csökkentett nagykereskedői áron vásárolhatják. Ez azonban csak részben segít, hiszen a vásárlás sokszor hetekkel, sőt hónapokkal korábban történt.A legkomolyabb probléma, hogy Magyarországon a TB-támogatott gyógyszerek esetében degresszív árrésrendszer van érvényben. Ez azt jelenti, hogy 0 és 5500 Ft között 7 sávban változik a gyógyszerek árréstartalma (csökkenő tendenciával 27%-ról 18%-ra), 5500 Ft felett egységesen 990 Ft, függetlenül a gyógyszer árától. (Egy 10000 forintos gyógyszer és egy 1,5 millió Ft értékű készítmény egyaránt 990 Ft hasznot hoz a patikának.) Az 5%-os áfa-tartalom sokszor többszöröse a patikai árrésnek.

2012. augusztus 1-jével hatályos gyógyszertári árrés sávok
Nagykereskedelmi ár (Ft) Árrés (%, Ft) Fogyasztói ár (Ft)
0–500 27% 0–636
501–590 136 Ft 637–726
591–1500 23% 727–1845
1501–1737 345 Ft 1846–2082
1738–3500 20% 2086–4200
3501–3911 700 Ft 4201–4611
3912–5500 18% 4616–6490
5501– 990 Ft 6491-

Ez nem új keletű dolog, régóta küzd a rendszerrel a gyógyszerésztársadalom. A vaklicit rendszere azonban komoly árréscsökkenést eredményezett. Ismét a fenti koleszterincsökkentő példával bemutatva: a rendszerben érintett gyógyszer a 2011-ben 4340 Ft-os teljes árával kb. 700–750 Ft árrést produkált, 2013 októberében ugyanaz a készítmény 461 Ft-os teljes árával kb. 124 Ft-ot. Valamit tompít a helyzet súlyosságán, hogy mindezt kompenzálandó receptdíjat és a vaklicit megtakarításaiból árréskompenzációt kapnak a helyettesítésben aktívabb gyógyszertárak. Tapasztalatból mondom, hogy ennek összege meg sem közelíti az árréstömeg csökkenéséből, a készlet értékének csökkenéséből és a végül eladhatatlan gyógyszerek selejtezéséből származó veszteséget.Szomorú tény, hogy az egészségügy egyes szektorain belül a gyógyszertár a fekvőbeteg- vagy a szakellátáshoz képest még mindig stabilnak mondható terület, ezért változásra rövid távon nem számítok.

szerzo

Dr. Vizsy Balázs

Gyógyszerész-közgazdász, gyógyszertechnológus szakgyógyszerész. A Richter Gedeon Gyógyszergyár Termékfejlesztési Igazgatóságán és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetében dolgozott, majd sales területen egy multinacionális gyógyszercégnél, ahol farmakovigilancia-manager is volt. 2007 óta a budapesti Szent Máté Gyógyszertár vezetője.

Megjelent a hypertonia2013/3. számában

Rendelje meg a Diabetes című betegtájékoztató kiadványt, és féláron adjuk mellé a Diabetes különszámokat és a Hypertonia Magazint!
(Legfeljebb 3 db-ot)

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!