Feltöltés dátuma: 2014.11.28.

Fókuszban a stroke

A stroke (ejtsd: sztrók) az angol neve (ütést, csapást jelent) a magyar köznyelv által gutaütésnek, szélütésnek hívott betegségnek. Agyvérzésnek is nevezik, annak ellenére, hogy csak a betegek mintegy 20 százalékában áll fenn tényleges, az agy állományát roncsoló vérzés. Hátterében az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar áll, mely maradandó károsodásokat, illetve halált okozhat.

A stroke gyakori, súlyos népbetegség

A stroke a fejlett gazdasági országokban a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálok. A betegek száma évről évre nő, Magyarországon évente 42 ezer ember kap stroke-ot, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal az agyi érkatasztrófa következtében.

A túlélők életminősége is rendkívül kedvezőtlen, ez a betegség okozza a legtöbb maradandó rokkantságot. Az érintettek közel 30 százaléka egész életére ágyhoz kötött marad, sokan kerekesszékbe kényszerülnek, mintegy 40 százalékuk részben vagy teljesen mások segítségére szorul, kb. 15 százalék nem vagy csak súlyos nehézségekkel tud beszélni (afázia), csaknem 30 százalékuk pedig depresszióssá válik. További nehézséget jelent, hogy a stroke-ot elszenvedett betegeknek mintegy 15-szörös az esélye az újabb stroke kialakulására.

A stroke leggyakoribb oka az érelmeszesedés, mely csak az artériákat (vivőereket) károsítja. A folyamatban az artériák belső falán kis dudorok, plakkok jelennek meg. A plakkokban gyakran rakódik le zsír és mész. Az erek rugalmassága csökken, beszűkülnek, az egyenetlen érfelszínen gyakori a trombusképződés, mely teljesen el is zárhatja a vér útját.

A stroke típusai

Kiváltó okai alapján a stroke-nak két típusa van:

1. Vérhiányos (iszkémiás) stroke – agyi infarktus

Az összes stroke-eset 80 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Hátterében egy adott agyi területet ellátó ér elzáródása áll. Az elzáródást

2. Vérzéses stroke – agyvérzés

Az összes stroke-eset 20 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Hátterében az agyi vagy az agy körüli erek egyikének a megrepedése áll, melynek következménye az agy állományában történő vagy az agy körüli bevérzés lesz.

A stroke tünetei

A stroke tünetei rendkívül változatosak. Ennek az az oka, hogy minden működésünk (pl. a mozgás, beszéd) központja az agyban, egy jól behatárolt helyen van. Stroke esetén az elzáródott érhez tartozó terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént. Az agyban levő idegsejtek a szervezet összes sejtje közül a legérzékenyebbek az oxigénhiányra, néhány perces oxigénhiány már maradandó sejtpusztulást okozhat. Az adott agyi központ ily módon kialakuló sérülése, működésének a kiesése testünk azon részében is károsodást, funkciókiesést okoz, melyet a sérült agyi terület irányít. Ezért azután a stroke tünetei alapján be lehet határolni az agynak azt a részét, melynek működése a nem megfelelő vérellátás miatt megszűnt.

A stroke tünetei a következők lehetnek:

A tünetek lehetnek átmenetiek vagy maradandók, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Gyors javulást mutathatnak, elmúlhatnak, majd visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak. Már egyetlen tünet megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására.

A TIA (transient ischaemic attack) egy angol kifejezés, mely arra utal, hogy az agyban átmeneti keringési zavar alakult ki. Egyesek „ministroke”-nak is nevezik. A TIA tünetei hasonlók a stroke tüneteihez, de azoknál enyhébbek, és sokszor egy óránál rövidebb ideig tartanak. Általában egy olyan, rövid ideig tartó agyi vérszegénység (iszkémia) áll a hátterében, mely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz. Tünetei gyakran megelőznek egy hamarosan bekövetkező, maradandó agyi károsodással járó stroke-ot. Ezért a TIA-t már önmagában is súlyos betegségnek kell tekinteni, hiszen a kiváltó ok fennmarad a tünetek megszűnése ellenére is. Ha ilyenkor nem kerül azonnal kórházba a beteg, akkor a következő hasonló tünetek egy maradandó, végleges agykárosodás jelei lehetnek.

A stroke felismerése

A stroke-ban szenvedő beteget először észlelő egészségügyi dolgozókat vagy akár a laikus hozzátartozókat a következő négy egyszerű kérdésre/kérésre adott válasz, illetve a feladat elvégzésének elmaradása segítheti a stroke felismerésében, ha a tünetek nem egyértelműek:

Teendők stroke esetén – MINDEN PERC SZÁMÍT!

A tünetek észlelésekor azonnal a mentőket kell hívni a 104-es telefonszámon, mert a stroke azonnali beavatkozást igényel, ugyanis a késlekedés az érintett agyi területekben idegsejtek millióinak az elhalásával járhat. Ha a beteg időben a megfelelő ideggyógyász szakorvoshoz kerül, gyorsan megtörténnek a szükséges vizsgálatok és azonnal elkezdődik a kezelés, akkor van esély arra, hogy a stroke-ot kiváltó ok megszüntetésével a beteg a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségből. Azonban az egyénenként megválasztott kezelésnek a tünetek jelentkezése utáni első 3 órában el kell kezdődnie.

Kiket veszélyeztet a gutaütés?

Számos tényező növeli a stroke kockázatát. A stroke leginkább a magas vérnyomású egyéneket, a cukorbetegeket, a testsúlyfelesleggel és zsíranyagcsere-zavarral élőket, a dohányzókat és a fizikailag inaktív egyéneket veszélyezteti. A legnagyobb azoknak a betegeknek a veszélyeztetettsége, akiknél többféle kockázati tényező együttesen áll fenn.

A stroke kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők egy részét tudjuk, másik részét nem tudjuk befolyásolni. A befolyásolhatóság alapján a kockázati tényezőket két csoportba osztjuk.

Nem befolyásolható kockázati tényezők:

Befolyásolható kockázati tényezők:

A kockázati tényezők halmozódása megsokszorozza a stroke valószínűségét!

A csapás elkerülhető

Ne adjunk esélyt a stoke-nak! Ha a kockázati tényezők bármelyikével rendelkezünk (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, szív- és érrendszeri betegségek, dohányzás, alkohofogyasztás, mozgásszegény életmód), tegyünk ellene! A befolyásolható kockázati tényezők korai felismerése és megfelelő kezelése nagyfokban csökkenti a stroke kialakulásának valószínűségét.

A magas vérnyomás normalizálása az egyik legfontosabb kockázatcsökkentő kezelési lehetőség. A magas vérnyomás kezelése közel 40 százalékkal mérsékli a stroke kockázatát, a kockázatcsökkenés a vérnyomáscsökkenés mértékétől függ. Ha az átlagos vérnyomást 2 Hgmm-rel csökkentjük, a stroke okozta halálozás kockázata 10 százalékkal csökken. Az elérendő ideális vérnyomásérték nagysága („célvérnyomás-érték”) attól függ, hogy az egyén csak magasvérnyomás-betegségben szenved, vagy egyéb érkárosító, az előzőekben felsorolt kockázati tényezője (cukorbaj, elhízás stb.), illetve érkárosodással járó betegsége is van-e. Előző esetben 140/90, utóbbi esetben 130/80 Hgmm-es, illetve az ezen érték alatti célvérnyomás elérése javasolt. Ezeknek a célvérnyomásoknak az elérésével az agyvérzések közel 50 százaléka megelőzhető! Az érkárosodással járó betegségek közül kiemeljük a munkaképességet és az életminőséget egyébként is jelentősen csökkentő krónikus vesebetegségeket, melyekben a stroke előfordulási és halálozási kockázata többszörösen meghaladja a nem vesebetegekét. Ezekben a krónikus vesebetegekben kiemelten fontos a vérnyomás szoros ellenőrzése és a célvérnyomás elérése.

A rendszeres testmozgás, a túlsúly lefaragása, a stressz-szituációk kerülése, a „rossz” zsírok szintjének csökkentése és a „jó” zsírok szintjének normalizálása, valamint a sófogyasztás minimalizálása is fontos tényező a magas vérnyomás csökkentésében és így a stroke kialakulásának a megelőzésében.

A dohányzásról leszokás után a kockázat gyorsan csökken, és öt évvel a dohányzás abbahagyása után már megegyezik a nem dohányosokéval. Ezért a dohányzás abbahagyása nagy fontosságú, amelyet a munkahelyek füstmentesítése is segítene.

Egyelőre nem bizonyított, hogy 2-es típusú cukorbetegségben a cukoranyagcsere szigorú normalizálása önmagában csökkentené a stroke kockázatát. Ugyanakkor számos adat szól amellett, hogy a cukoranyagcsere és a többi kockázati tényező együttes intenzív kezelése erőteljesen csökkenti a stroke kockázatát.

Prof. dr. Nagy Judit

Megjelent a hypertonia2011/3. számában


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!