A szélütésről

Tartsa látótérben!

Hol tart a stroke-ellátás?

Szerző: Prof. dr. Bereczki Dániel

A szív- és érrendszeri betegségek jelentik hazánkban a leggyakoribb halálokot, melyek 3 fő csoportjába a szív vérkeringési zavarai (szívinfarktus, angina), az agy vérkeringési betegségei (stroke), illetve a végtagi artériák betegségei (érszűkületek) tartoznak. A stroke nemcsak a harmadik leggyakoribb halálok, de az önellátásra képtelen állapot leggyakoribb oka is.

 Tovább
Fókuszban a stroke

Fókuszban a stroke

A stroke (ejtsd: sztrók) az angol neve (ütést, csapást jelent) a magyar köznyelv által gutaütésnek, szélütésnek hívott betegségnek. Agyvérzésnek is nevezik, annak ellenére, hogy csak a betegek mintegy 20 százalékában áll fenn tényleges, az agy állományát roncsoló vérzés. Hátterében az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar áll, mely maradandó károsodásokat, illetve halált okozhat.

 Tovább
Ön nem fél a stroke-tól?

Ön nem fél a stroke-tól?

Szerző: Dr. Barta László

Lapunk hasábjain már többször is olvashattak erről a félelmetes betegségről és a beteg életét sokszor ellehetetlenítő következményeiről. A stroke (szélütés, gutaütés, agyvérzés) olyan katasztrófa, amelyben az agyi érrendszer károsodik, s ez az agyműködésben általános vagy gócos zavarokat okoz. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok a világon, és az előfordulása az életszínvonal romlása, a kockázati tényezők halmozódása miatt tovább növekszik.

 Tovább
Stroke és lélek

Stroke és lélek

Szerző: Faludi Viktória

A pozitív gondolkodás, azaz az optimizmus csökkenti a stroke előfordulásának valószínűségét – derül ki egy amerikai egyetem kétéves kutatásának eredményéből…
 Tovább
Szív- és érrendszeri betegségek diabéteszben

Szív- és érrendszeri betegségek diabéteszben

A világ zömmel fehér ember lakta vidékein az emberek rokkanttá válásáért vagy korai haláláért javarészt három alattomos kór, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek összefonódása a felelős. A „leggyakoribb halálokok” listája szerint még a daganatos megbetegedések és a közúti balesetek sem vetekedhetnek e három betegség együttes fennállása által okozott halálozások számával.

 Tovább
Ősi anyagunk nagyító alatt

„Nagyvárosi legendák” és tények a vízről

Ősi anyagunk nagyító alatt

Nincs talán a világon még egy anyag, amelyről annyit és annyifélét mondtak, írtak volna, mint a vízről. Nem véletlen, hiszen környezetünk és testünk meghatározó, ősi eleme, testtömegünk átlag 60 százaléka víz. Ennek túlnyomó része a szöveti sejteken belül, egyharmad része azonban a sejteken kívül – azok között, részben az érpályán belül található. Az érrendszernek a vízforgalom szabályozásában nagyon fontos szerepe van: általa jut el a víz a szervezet minden pontjára, minden sejtjéhez, általa valósul meg a vesében a víz kiválasztása és visszaszívás utáni elszállítása, s az erek juttatják el a vért azokhoz a köztiagyi idegsejtekhez is, melyek révén a természetes pótlás ingere, a szomjúság érzete is keletkezik. A szomjúság érzete – a „bevételi oldalt” biztosító jelzés – bonyolult idegi utakon tudatosul bennünk. Ugyanitt, tehát a köztiagyban termelődik a vese vízürítését gátló, a víz visszaszívását elősegítő ún. antidiuretikus hormon (ADH) is, ami a vízegyensúly fenntartásának egyik legfőbb „kiadási tételét”, a vizelettel történő vízürítést szabályozza. Vérünk „keringtető anyaga”, a vérplazma 90 százaléka víz, sűrűségét a benne oldott anyagok, főként a nátrium adja. A sűrűség (ozmolalitás) mértékét a szervezet szűk határok között igyekszik tartani (290-es érték körül). A normáltartomány 285–295 közötti – az adat megtalálható a Pirula.net weboldalon. A szabályozás finomságára jellemző, hogy már 295-re emelkedő sűrűségi értéknél maximálisra nő az ADH köztiagyi elválasztása, fokozódik a vesében a vízvisszaszívás, csökken a víz ürítése, rögtön hígul a vérplazma, a szomjúságérzés miatt pedig fokozódik a folyadékbevitel, az egyensúly helyreáll. Kérdés: mi is legyen ez a bevitel? Csapvíz? Palackos víz? Ásványvíz? Ha igen, melyik? Valamilyen speciális víz? Üdítő? Ha üdítő, akkor milyen? Kóla? Gyümölcsé? Vagy a manapság divatos sport- és energiaitalok valamelyike? Mikor és mennyit kell (vagy lehet) inni? S mindehhez hogyan viszonyuljon a magas vérnyomás vagy éppen a veseműködés elégtelensége miatt kezelt beteg. Ezekre a kérdésekre kerestem választ a neten.

 Tovább
Folyton folyvást folyadék…

Az élet vize

Folyton folyvást folyadék…

Szerző: Ambrus Zsófia

Egy baráti beszélgetés során véletlenül derült ki, hogy Imre mostanában már nem is edz. A kezdeti lelkesedése, hogy még nyugdíj előtt Schwarzeneggert farag magából, két hét elteltével alábbhagyott.”… fél óra után már csak kóválygok, szédelgek, fájnak az izmaim, pedig úgy érzem, hogy a tüdőm és a szívem is bírná – panaszolta. „Elment az egésztől a kedvem.” Mi, barátok persze nem akartuk ezt annyiban hagyni. Imrét elküldtük a háziorvosához. Egy-két rutinvizsgálat után kiderült, hogy a szívével és a vérnyomásával minden rendben van, valószínűleg a sportolás közben létrejött folyadékveszteséget nem pótolja kellőképpen. A szervezetében lévő vízhiány szédülést, vérkeringési zavarokat, sőt még enyhe izomfájdalmat is okozhat!

 Tovább
Egészséges táplálkozás gyermekkorban

Egészséges táplálkozás gyermekkorban

Szerző: Nagy Gyuláné Tajti Éva

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke egészséges legyen. Ennek fontos része a kiegyensúlyozott étrend, a változatos táplálkozás, a rendszeres testmozgás!

 Tovább
 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!