Szerző: Ambrus Zsófia Feltöltés dátuma: 2014.11.23.

Vese-mese

Erzsivel egymásba karolva próbáltunk a lépcsőkön ugrabugrálni, felidézve ezzel gyermekkorunk felhőtlen pillanatait. „Ha ezt a lányom látná…”– kuncogott Erzsike, akinek egyetlen gyermeke is túl volt már a harmincon, és vidám hangjába némi keserűség vegyült. Ízületeinket nem kímélve Erzsi vesekövét próbáltuk – a régi, bevált módszert alkalmazva – akkurátus módon kijuttatni a szervezetéből. Vesebetegségek esetén (a betegség jellegétől függően) leginkább csak a séta és a légzőgyakorlatok alkalmazása javallott. Egy kivétel azonban van, mégpedig a vesekő. Kisebb vesekövek kialakulásakor kifejezetten ajánlatos a rendszeres testmozgás, a rugózó, „szögdellő” torna segítheti az ürülésüket.

Veséink létfontosságú szerepet játszanak az anyagcsere során keletkező salakanyagok kiválasztásában és kiürítésében, továbbá a testnedvek összetételének szabályozásában és számos hormon termelésében. Mégsem fordítunk kellő figyelmet a védelmükre. Vesebetegségről akkor beszélünk, ha a vesék eredeti feladataikat nem képesek kielégítően ellátni. A gyógyítható állapottól egészen a vissza nem fordítható vesekárosodásig terjedhet a betegség. Ma Magyarországon több mint 500 000 krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg él, több mint 48 százalékuk 30 és 50 év közötti.

Sok esetben a vesebetegség tünetmentes – a kezdetekben. A betegség jóval azelőtt bennünk bujkálhat, mielőtt betegnek éreznénk magunkat. A rendszeres kontrollvizsgálat segít a korai felismerésben, egy egyszerű vér- és vizeletvizsgálatból ugyanis kimutathatók az elváltozások. Ha a vese működése valamilyen okból lelassul, akkor hulladékanyagok halmozódnak fel a testben, a hormonok szintje is megváltozik. Fáradtságot, gyengeséget, gyakori légszomjat érezhetünk. De a végtagok dagadása, „vizesedése” is figyelmeztető jel lehet számunkra. A zavaros, habzó, teaszerű vagy akár véres vizelet is azonnali orvosi vizsgálatot igényel. Természetesen a magas vérnyomás, a diabétesz, a húgyuti rendellenességek, az autoimmun betegségek rizikófaktorai a vesebetegségek kialakulásának.

Erzsike kellemetlen hátfájdalommal keresett meg, kezdetben gerincproblémákra gyanakodott, ám a fájdalmak jellegéből hamar rájöttünk, hogy vesekő állhat a háttérben.

A vesekő a vizeletben felgyülemlett szerves (húgysav) és szervetlen (kalcium, foszfát) anyagok feltorlódása és kicsapódása. A vesekövek különbözőek lehetnek, legtöbbször sárga vagy barna színűek, méretük a homokszemcsétől egészen az öklömnyi nagyságig terjedhet. Jó hír, hogy egy embernél általában csak egyfajta kő képződik. Anyagösszetételüktől függően beszélünk kalciumkövekről, struvit kövekről (ezek általában húgyuti fertőzések esetén alakulnak ki), húgysavkövekről, cisztinkövekről. Kialakulásukat elősegíti a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a kevés folyadékfogyasztás, a gyakori húgyuti fertőzés, a felszívódási zavarok is – az örökletes tényezők mellett.

Ha a vízben nem oldódó, apró kristályok nem kerülnek ki a vizeletelvezető rendszerből, akkor egybetapadnak és kövekké formálódnak. A kisebb, mozgó kövek a húgyvezető fiziológiás szűkületeibe ékelődnek, és hirtelen jelentkező, heves hasi és háti fájdalmat, úgynevezett vesegörcsöt okozhatnak. Eltávolításukra ma már számos megoldás létezik. A kő fajtájától és méretétől függően alkalmaznak gyógyszeres kezelést, lökéshullámos kőzúzást, ureteroszkópiát vagy sebészeti beavatkozást. A vesekő okozta véres vizelet általában mozgás után jelentkezik, mert ekkor a kő elmozdul. A kő – méretétől függően – elzárhatja a húgyvezetéket, ekkor a vizelet nem tud távozni, a vese vizelettel teli „zsák” lesz, a zsákvese pedig nem tud vizeletet termelni, így nem lesz képes ellátni feladatát. A nagyobb köveket éppen ezért „szétzúzzák”, hogy könnyebben, biztonságosan ürülhessenek. Egyes kövek a nyálkahártyához tapadnak, míg mások pangást fenntartó fejlődési rendellenességek miatt lebegnek a rendszerben. A tapadó kő a vese üregrendszerének falában egyre mélyebb rétegeket érint, majd a vese károsodását okozza. Ezért fontos a kövek eltávolítása és az újraképződés megakadályozása. A rendszeres testmozgás ilyen esetben mindenképpen ajánlott. A gyakori tempós séta, a gyógytornász által vezetett mélyizomtorna, az ízületeket védő és izmokat lazító aqua-fitness mind segíthet az új kő kialakulásának megelőzésében. Ahhoz, hogy a mozgás előnyös hatásai igazán érvényesüljenek, legalább heti 150 percet, azaz öt napon át napi fél órát kellene könnyű sétával, kertészkedéssel, esetleg biciklizéssel töltenünk. Ha intenzívebb mozgásformát választunk, például úszunk, tempósan sétálunk vagy tornázni járunk, akkor heti 3 edzés is elegendő.

Mozgás esetén fokozottan figyeljünk a folyadékfogyasztásra, edzés közben is kortyolgassunk ásványvizet! A vizelet színe normális esetben halványsárga vagy vízszínű. Sötétsárga vizelet esetén feltétlenül fogyasszunk több folyadékot! Az étkezésre is több gondot kell fordítanunk, nagyobb mennyiségben együnk rostos ételeket, csökkentsük a sófogyasztásunkat. Nem javasolt a tej- és tejtermékek túlzott fogyasztása kalciumoxalát kő esetén, ellenben előnyösek lehetnek a B6-vitaminban gazdag ételek, a rizs, a gomba, a burgonya, a szárazbab. Abban az esetben, ha már volt vesekövünk, a kőanalízis segíthet a kő jellegének meghatározásában. Így pontos képet és tanácsokat, betartandó étrendet kaphatunk az újabb kő kialakulásának megelőzéséhez.

Erzsinek ultrahangvizsgálat igazolta a kő meglétét. Az ultrahang már néhány milliméteres követ is ki tud mutatni – összetételétől függetlenül –, míg a röntgenfelvétel a húgysavköveket nem mutatja ki. Urográfiás vizsgálat esetén a beteg vénájába sugárfogó anyagot fecskendeznek, melyet a vese kiválaszt, és a meghatározott időnként készülő röntgenfelvételen ábrázolódik a kő és annak a húgyutakhoz való viszonya. A követ méretétől és elhelyezkedésétől függően eltávolítják vagy szétzúzzák. A kisebb, „mozgatható” köveknél, illetve vesehomoknál ajánlott az enyhe rázkódással járó mozgás. Erzsikével ezért szökdécseltünk óvatosan, lépcsőről lépcsőre, fiatalos „felhőtlenséggel” – ötvenen túl…

szerzo

Ambrus Zsófia

Személyi edző, gerinctréner és mozgásterapeuta. Több mint 20 éve dolgozik fitness-wellness területen. A preventív célú csoportos mozgásoktatás mellett gyógytornászokkal és dietetikusokkal karöltve végzi rehabilitációs munkáját fővárosi fitness-klubokban. Kinesio-taping terápia és flossing-terápia együttes alkalmazásával sérült versenyzők edzésével is foglalkozik, hogy a sportolók minél előbb újra pályára léphessenek.

Megjelent a hypertonia 2011/1. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!