Természetes anyagokról hipertóniásoknak, szívbetegeknek
A magasvérnyomás-betegséghez gyakran társulnak szív- és érrendszeri rendellenességek, így érelmeszesedés, cukorbetegség és a zsíranyagcsere zavara (a vér koleszterin- és trigliceridtartalmának felszaporodása). Az érelmeszesedés a szívben a koszorúerek beszűkülése, elzáródása révén ún. koronáriás szívbetegséget, izomelhalást (szívinfarktust), az agyban stroke-ot (szélütés) okozhat. Bár ezek gyógyszeres kezelésében hatalmas a fejlődés, máig nagy az igény a hatékony, biztonságos és egyszerűen alkalmazható készítmények iránt. Antioxidáns és egyéb életfontosságú tulajdonságuk révén ilyenek lehetnek a természetes anyagok közül egyes vitaminok és tápanyag-kiegészítők. Korszerű, korrekt tudományos vizsgálatok eredménye alapján közleményünkben erre próbálunk választ adni. A vitaminok közül a C-, B-, D- és E-vitaminnal, a tápanyag-kiegészítők közül a koenzim Q10 (coenzymQ10)-zel és a halolajjal foglalkozunk, mert kizárólag ezekre vonatkozóan találhatók érdemi adatok az orvosi szakirodalomban.
Természetes vitaminforrások
C-vitamin: Citrusfélék gyümölcsei, bogyós termések, a zöld és leveles főzelékek, paradicsom, paprika, kelvirág
B3-vitamin: Gabonafélék, csírák, mogyoró, aszalt gyümölcsök, burgonya, leveles zöldségek, hal, tojás, máj és a húsok
D-vitamin: Halmájolaj, szardínia, hering, tonhal, lazac, tej és tejtermékek
E-vitamin: Búzacsíra, szójabab, növényi olajok, brokkoli, kelbimbó, spenót, dúsított liszt, korpás búza, teljes gabonamagvak, tojás
C-vitamin (aszkorbinsav)
Az aszkorbinsav vízben jól oldódó anyag, amelynek fontos szerepe van többek között a véredények falának felépítésében, a zsír- és cukor-anyagcserében, tehát olyan rendszerek, folyamatok működésében, amelyek szerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere-zavarok kialakulásában. Szemben a legtöbb emlősállattal, az emberi szervezet nem képes aszkorbinsavat előállítani, ezért külső bevitelre van szüksége. Nagyon ritka esetektől eltekintve a szükségletet teljes mértékben biztosítja a táplálkozás. Ha ez nem történik meg, hiánybetegség, akár halálos kimenetelű skorbut alakul ki, amely az érfalak meggyengülése miatt elsősorban vérzésekben nyilvánul meg. Különböző hatáserősségű készítmények formájában, patikákban és egyéb helyeken vény nélkül beszerezhető. A hiánypótláshoz napi 10 mg elegendő, krónikus betegségek befolyásolására ennél sokkal, akár 30–60-szor nagyobb terápiás dózisokra van szükség. Nagy dózisú aszkorbinsav szedését csak orvosi ellenőrzés mellett javasoljuk!
Vitaminok
A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, kis molekulájú, különféle kémiai összetételű szerves vegyületek, melyekhez a táplálékkal jutunk hozzá. A vitaminok közül egyesek ún. elővitaminokból (provitaminok) képződnek. Az antivitaminok (vitamin-antagonista) olyan anyagok, melyek valamilyen vitamint kiszorítanak az enzimekből. Vitaminhiányos táplálkozás esetén enyhébb esetben vitaminszegénység (hipovitaminózis), súlyosabb esetben vitaminhiány léphet fel, a vitaminra jellemző hiánytünetekkel. A túlzott bevitelük – például vitamintabletták mértéktelen szedése esetén – is káros lehet, ilyenkor hipervitaminózisról beszélünk, s ez szintén súlyos betegségtüneteket okozhat.
Az aszkorbinsav jelentős antioxidáns hatása révén már igen kis mennyiségben képes megvédeni a szervezet nélkülözhetetlen molekuláit, pl. fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, nukleinsavakat a normális és kóros anyagcsere-folyamatok során keletkező, szabad gyököket tartalmazó, nagy reakciókészségű oxigénvegyületek káros hatásaitól. Feltételezik, hogy egyes vitaminok (és tápanyag-kiegészítők), így az aszkorbinsav is, antioxidáns hatásuk révén segíthetnek egyes krónikus betegségek, pl. a rák és a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzésében és gyógyításában.
Megelőzés (prevenció, preventív hatás)
Az aszkorbinsav koronáriás szívbetegségre irányuló preventív hatását számos vizsgálatban tanulmányozták. A vizsgálatokban több ezer, esetenként több tízezer, sőt százezer egészséges vagy beteg személy vett részt, akik az aszkorbinsavat a táplálékkal és/vagy kiegészítő pótlással kapták, megfigyelésük akár évtizedekig tartott. A vizsgálatok eredménye arra utal, hogy a koronáriás szívbetegség kockázatának csökkentése csak napi 400 mg-nál nagyobb mennyiségű aszkorbinsav hosszú időtartamú adásával érhető el.
A stroke megelőzésében az aszkorbinsav nem volt hatásos abban a vizsgálatban, amelyben 14 ezer idős személyt kezeltek és figyeltek meg 8 évig. Egy japán vizsgálatban 2000 vidéken élő személyt figyeltek meg 20 éven át. A vizsgálat szerint a stroke előfordulása azok csoportjában volt a legkisebb, akikben a vér aszkorbinsavszintje a legmagasabb volt, de azoknál, akik heti 6-7 alkalommal fogyasztottak zöldségféléket, a stroke még ritkábban jelentkezett. Ezek a megfigyelések arra utalnak, illetve figyelmeztetnek, hogy a gyümölcs- és zöldségfélékben az aszkorbinsav mellett egyéb anyagok is vannak, amelyek kedvezően befolyásolják a stroke előfordulását, valamint hogy a stroke megelőzésében a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendnek nagyobb fontossága van, mint az aszkorbinsavszedésnek.
Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője
A sejtlélegzéssel kapcsolatos kutatásai során citrusfélékből izolált egy redukáló anyagot, melyet hexuronsavnak nevezett el. Kiderült, hogy az emberi sejteknek szükségük van erre az anyagra, de az emberi szervezet nem, csak növények és emlősállatok tudják előállítani (a tengerimalac kivételével). Kezdetben nem sikerült elegendő mennyiséget előállítani, hogy kémiai szerkezetét meghatározzák. Erre akkor került sor, mikor rájött – sokféle zöldséggel való próbálkozás után –, hogy a szegedi fűszerpaprika igen nagy mennyiséget tartalmaz ebből az anyagból. A korábbi grammnyi mennyiség helyett egyszeriben kilónyi állt a rendelkezésére.
Szent-Györgyi tengerimalacokon végzett kísérletek során felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, vagyis a hexuronsav azonos a C-vitaminnal. Ekkor kapta a vegyület az aszkorbinsav nevet.
Szent-Györgyi Albert 1937-ben elnyerte az élettani-orvosi Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” – egyetlen magyar tudósként, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.
Kezelés
Érelmeszesedésben csökken a vérerek ellazuló- és tágulóképessége, ez jelentősen hozzájárul a szívizom-károsodás és a stroke kialakulásához. Igazolást nyert, hogy ilyen esetekben nagy dózisú, napi 500 mg aszkorbinsav folyamatos adása mellett javulhat a vérerek tágulóképessége.
Az aszkorbinsav magasvérnyomás-betegségre kifejtett kedvező hatásáról kevés adat áll rendelkezésre. Ezek szerint nagy adagok (napi 500 mg) többhetes adagolása mellett 1–10%-os csökkenést tapasztaltak a szisztolés vérnyomás értékében.
A fentiek alapján az aszkorbinsav nagy dózisban (napi 300–500 mg) huzamos időn át való alkalmazása eredményes lehet a koronáriás szívbetegség és a stroke megelőzésében. Mielőtt azonban elkezdjük a nem is olcsó és nem is rövid kúrát, jusson eszünkbe a japán vizsgálat, amelyben a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása hatékonyabb megelőzésnek bizonyult a stroke-kal szemben, mint az aszkorbinsav. Azonban ne gondoljunk a vitaminra úgy, hogy az csak jó lehet, és minél nagyobb adagban, annál inkább. Nagy adagban a vitaminok is okoznak mellékhatásokat. Az aszkorbinsav nagy dózisban, különösen tartós szedés esetén hasmenést okoz, ez csökkentheti a tápanyagok felszívódását, szívbetegekben különösen veszélyes kiszáradást okozhat. Az aszkorbinsav hatására a vizelet vegyhatása savanyú irányba tolódik el, ezzel összefüggésben kalciumsók csapódnak ki, ami növeli a vesekőképződés esélyét, különösen krónikus vesebetegekben. Az aszkorbinsav bomlástermékei a vizeletben hamis cukor- és vérkimutatási eredményeket okozhatnak.
B3-vitamin (niacin, nikotinsav)
A nikotinsav vízben oldódó vitamin, fontos szerepe van a növekedésben, illetve a zsírsav- és a koleszterinképződéssel, valamint a fehérje-, szénhidrát- és zsírlebontással kapcsolatos energiaszolgáltató anyagcsere-folyamatokban. Alultápláltság miatti hiánya esetén ún. pellagra, bőrtünetekkel, hasmenéssel és súlyos agyi károsodással járó, akár halálos kimenetelű betegség alakul ki. A szervezetbe különböző élelmiszerekkel (gyümölcsökkel, zöldségekkel, magvakkal, húsokkal) kerül be. Gyógyszerként az 50 mg-os tablettát a végtagerek elmeszesedéses eredetű elzáródásának kezelésére, vérrögképződési zavarok utókezelésére, cukorbetegséghez csatlakozó lábszárfekélyek befolyásolására használják. Csak vényre kapható. Tudnunk kell, hogy bár nevében hasonló, a nikotinsav nem rendelkezik a dohányban levő nikotin hatásaival.
A nikotinsav vérzsír (koleszterin) -csökkentő hatása régóta ismert. Egy 6 év időtartamú klinikai vizsgálatban előzőleg szívinfarktuson átesett 8000 beteget napi 3 g nikotinsavval kezeltek, a kezelés jelentősen csökkentette a betegek vérzsírértékeit, gátolta a szívinfarktus kiújulását és a stroke előfordulását. A nikotinsav szívvédő (kardioprotektív) hatását bizonyítja, hogy alkalmazásával növelhető a vér „jó” (a szív-érrendszeri betegségekkel szembeni védőhatást nyújtó) HDL-koleszterin szintje, csökken a káros (a szív-érrendszeri betegségek kialakulását elősegítő) LDL-koleszterinszint. Napi 2-3 g-os adagok mellett azonban komoly mellékhatások (pl. májkárosodás) jelentkezhetnek, ezért a nikotinsavat ma egyéb zsírszintcsökkentő készítményekkel kombinálva, lényegesen kisebb adagokban alkalmazzák. Nagyon fontos új megfigyelés, hogy a nikotinsav-sztatin kombináció csökkenteni képes az agyat ellátó nyaki verőér (aréria karotisz) bélésének érelmeszesedéses megvastagodását, ez komoly lehetőség a karotisz verőérszűkület kezelése és a stroke megelőzése szempontjából.
D-vitamin
A D-vitamin a bőrben keletkezik napfény hatására. Elegendő napfény esetén ezért emberben nincs szükség D-vitaminbevitelre. Ha nem éri elég napfény a bőrt, akkor D-vitaminhiány alakul ki, amely gyermekekben angolkórban, felnőttekben csontritkulásos tünetekben nyilvánul meg. Gyakori a D-vitaminhiány az idősotthonok lakói körében, akik többnyire zárt öltözéket viselnek, emiatt kevés napfény éri őket. D-vitaminhiány alakulhat ki előrehaladott vesebetegségben is; megállapították, hogy a társuló szív-érrendszeri zavarokra kifejtett előnyös hatása miatt a D-vitamin pótlása kedvezően befolyásolja a vesebetegség lefolyását.
A pótlás, a hiányállapot megelőzése céljából számos élelmiszert dúsítanak D-vitaminnal. A csecsemőételeket általában dúsítják, a tejtermékek dúsítása egyes országokban megengedett, másokban kötelező. A D-vitaminhiány, illetve következményeinek kezelése történhet D-vitamintartalmú, valamint olyan készítményekkel, amelyek kedvezően befolyásolják a D-vitamin anyagcsere-folyamatait. Ez utóbbiak csak vényre szerezhetők be, orvos felügyelete mellett szedhetők.
Újabban megjelentek olyan klinikai vizsgálatokról szóló beszámolók, melyek szerint D-vitaminnal kedvezően befolyásolható a szívelégtelenség, amelynek okai közt szerepel a magas vérnyomás, cukorbetegség, koronáriás szívbetegség, szívbillentyű-károsodás. Súlyos állapotról van szó, és éppen ezért nagyon érdekes, hogy egy vitamin hiánypótlásra használt adagjaival ez az állapot kedvezően befolyásolható, erősödik a bal kamrai szívműködés, javul a beteg életminősége. A hatás mechanizmusa még nem tisztázott, a megfigyelés megerősítéséhez, az eljárás széleskörű bevezetéséhez további vizsgálatok szükségesek.
E-vitamin (tokofelorok)
Az E-vitaminok csoportjába nyolc antioxidáns vegyület tartozik, élettanilag a legfontosabb köztük az emberi szervezetben előforduló alfa-tokoferol. Fő funkciói az antioxidáns tulajdonságából származnak (a szervezet nélkülözhetetlen molekuláinak védelme az anyagcsere-folyamatok hatására képződő káros szabadgyök-vegyületekkel szemben). Az alfa-tokoferol azáltal, hogy védi a kis sűrűségű lipoproteineket (LDL-ket) az oxidációtól, védelmet nyújt a szív-érrendszeri betegségek kialakulásával szemben. Hiányállapot a tápanyagfelszívódást károsító betegségekben alakul ki, tünetei jellemzően idegrendszeri eltérésekben nyilvánulnak meg. A vény nélkül is kapható, szájon keresztül alkalmazható készítmények hiányállapot kezelésére szolgálnak, napi 400–600 mg alfa-tokoferol alkalmazásával.
Többéves időtartamú klinikai vizsgálatok szerint nagyobb dózisú alfa-tokoferol adása mellett egészségesekben csökkent a szívinfarktus kockázata és a szívbetegségekkel kapcsolatos halálozás. Egy vizsgálatban, amelyben mintegy 40000 nőt 10 éven át tartottak megfigyelés alatt, 400 mg alfa-tokoferol másodnaponkénti alkalmazása mellett a kezeletlen kontrollbetegekhez képest nem változott a szívinfarktus és a stroke előfordulása, de 24%-kal csökkent a szív-érrendszeri okokból bekövetkező halálozás. Szívbetegeken végzett vizsgálatok azonban nem erősítették meg az E-vitamin kedvező hatásait, sőt egy öt évvel ezelőtt megjelent, 19 klinikai vizsgálat 136000 betegadata alapján készült közlemény szerint napi átlagosan mintegy 270 mg E-vitamin alkalmazás mellett emelkedett a mindenfajta okból, ezen belül elsősorban a szív-érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozás.
Mindent összevetve egyelőre nem látszik indokoltnak az E-vitamin felhasználása a szív-érrendszeri betegségek gyógyításában.
Koenzim Q10
A koenzim Q10 természetes, vitaminszerű tulajdonságokkal rendelkező, zsíroldékony anyag, amely szervezetünkben energetikai és számos egyéb sejtfolyamatban vesz részt. Hazánkban nem gyógyszernek, hanem szabadon beszerezhető gyógyhatású készítménynek, táplálékkiegészítőnek minősül. A készítményekhez mellékelt betegtájékoztatók különféle, egymásnak sokszor ellentmondó javallatokat jelölnek meg, köztük szerepel a normális szívműködés fenntartása is. Tudnunk kell azonban, hogy bár egyes klinikai vizsgálatokban a készítmény szívbetegeken ígéretes hatásokat mutatott, az eredmények nem igazán meggyőzőek, a kedvező hatások egyértelmű bizonyítása még várat magára.
Halolajak
A halolajakat hidegvízi halak májából, zsírszöveteiből nyerik. A halak nem termelnek omega-3 zsírsavakat, ezek táplálékukból, többek között mikroalgákból származnak. A halolajak hatóanyagát az esszenciális (nélkülözhetetlen) zsírsavak, az omega-3 zsírsavak képezik, melyek EPA-t és DHA-t tartalmaznak, ezek a szervezetben gyulladáscsökkentő anyagokká, prosztaglandinokká alakulnak. Az omega-3 zsírsavak hiánya esetén látászavar, ideggyulladás alakulhat ki.
A halolajak kedvező hatásáról elsősorban a daganatos betegségek, az idegrendszeri betegségek (Alzheimer-, Parkinson-kór, depresszió) és a szív-érrendszeri megbetegedések vonatkozásában olvashatunk. Az első kettőben az eredmények kevésbé meggyőzőek, mint a szív-érrendszeri megbetegedések tekintetében. Egybehangzó eredmények szerint az omega-3 zsírsavak diétás fogyasztása, halolaj útján történő bevitele kedvezően befolyásolja, csökkenti a koronáriás szívbetegség kockázatát, előnyösen befolyásolja a vérnyomást, a vér trigliceridszintjét. Az USA Nemzeti Kardiológiai Társaság napi 1 g körüli EPA+DHA szedését javasolja koronáriás szívbetegségben szenvedőknek.
Magyarországon igen sok vény nélkül beszerezhető halolajkészítmény van forgalomban, a fent említett szív-érrendszeri megbetegedések esetén szedésükkel nem követünk el hibát. Alkalmazás előtt tájékozódjunk EPA, DHA és egyéb omega-3 zsírsav tartalmukról, napi adagjuk ne érje el, ne haladja meg a 3 g-ot, mert növekedhet a vérzési kockázat.
Az említett természetes anyagok szív-érrendszerre gyakorolt hatásainak összegzéseként megállapíthatjuk, hogy közülük csak a B3-vitamin (nikotinsav) rendelkezik kifejezett hatással. Mivel azonban lehetnek komoly mellékhatásai is, csak orvosi javaslat alapján szedhető, vény nélkül nem szerezhető be. Viszont szabadon szerezhetjük be a különböző halolajakat, amelyek nem rendelkeznek ugyan olyan mértékű hatásokkal, mint a nikotinsav, de az utóbbi évek vizsgálatai alapján kedvezően befolyásolhatják a magas vérnyomást, a vérzsírokat és a szívkoszorúér-betegséget. A C-, D- és E-vitamin, valamint a koenzim Q10 kedvező hatásaira egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékok.
Dr. Elek Sándor
Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy főleg nagyobb adagokban és hosszú időn át szedve a természetes anyagok is okozhatnak kedvezőtlen hatásokat, ezért fontos, hogy az alkalmazás megkezdése előtt figyelmesen olvassuk el a készítményekhez mellékelt tájékoztatókat, amelyek hasznos információt nyújtanak az esetleges mellékhatások elkerüléséről, felismeréséről.
