Szerző: Dr. Samu Antal Feltöltés dátuma: 2011.11.25.

Gyógyszerészi gondozói programjaink

Metabolikus szindróma

„Gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett, dokumentált tevékenység, amelynek célja – az orvossal együttműködésben – a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítése, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, a megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása minőségileg kontrollált körülmények között.” (2006. évi XCVIII. tv. 3§ y pont)

Hazánk felnőtt lakosságának több mint egyharmada szenved az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a zsíranyagcsere (az ehhez esetlegesen társuló beszűkült vesefunkció, emelkedett húgysavszint, fokozott véralvadékonyság, gyulladásos folyamat és oxidatív stressz) együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában. Mivel a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) megbetegedések jelentős részében a kóros anyagcsere-folyamatok is felelőssé tehetők az érrendszer belhártyájának károsodásáért, az ezt követő zsírlerakódásért, érelmeszesedésért, az utóbbi időben a metabolikus helyett a szélesebb körben értelmezett kardiometabolikus kockázat fogalma terjedt el.

A szív- és érrendszeri megbetegedések és a velük szoros kapcsolatban lévő anyagcsere-betegségek, mint a metabolikus szindróma betegadatai is jelzik, hogy kiemelt népegészségügyi problémával állunk szemben. Magyarországon minden második haláleset mögött a szív- és érrendszeri problémák állnak, és ez a vonatkozó statisztikák tanúsága szerint 45 százalékkal nagyobb az EU (25-ös) átlagánál. A magas kockázati kategóriába tartozók kiszűrése, azonosítása, minél korábbi diagnosztizálása és kezelése össztársadalmi érdek.

Az eredményes megelőzés biztosítása érdekében kiemelten fontos – amint egyéb krónikus megbetegedésekben is – a minél korábbi stádiumban való hatékony beavatkozás. Sajnálatos tény viszont, hogy a nem diagnosztizált, nem kezelt betegek száma jelentős, és külön gond, hogy nagy részük a kórosan emelkedett paraméterek ellenére – akár éveken keresztül – sem észlel tüneteket. A probléma egyrészt az, hogy a tünetegyüttessel rendelkezők egynegyede semmilyen kezelésben nem részesül, másrészt a diagnosztizált betegeknél is csak 50%-os az alkalmazott terápia eredményessége, pedig a kardiometabolikus szindróma időben történő felismerésével, kezelésével a betegek életkilátásai jelentősen javíthatók lennének. A megbetegedések kockázatának csökkentése, az eredményes megelőzés, a korai felismerés, a célérték elérésére irányuló, hatékony gyógyszeres és életviteli terápia beállítása, a betegek rehabilitálása, gondozása alapvető fontosságú lenne.

A gyógyszerészeknek közösségközeli pozíciójuk miatt a lakosság széles rétegeiben van lehetőségük az életvitellel kapcsolatos információszerzésre, így egyes kockázati tényezők felismerésére, szűrővizsgálatok elvégzésére és az egészségfejlesztést, megelőzést célzó befolyásolásra. A népegészségügyi, prevenciós területeken a fokozott gyógyszerészi szerepvállalást elősegíti továbbá:

Így a gyógyszerészek gondozói munkája a gyógyszeres terápia menedzselésén kívül kiegészül – elsősorban a jelentős számú beteget érintő területeken (diabétesz, hipertónia, metabolikus szindróma stb.) – a népegészségügyi, egészségnevelési, betegoktatási és az egészségtudatos életvitelt elősegítő felvilágosítás feladataival.

A magyarországi gyógyszerészi gondozási koncepció megvalósítása többéves, egymásra épülő folyamat eredménye. A megvalósítás során jól elkülönül egymástól az általános (minden gyógyszertárban végezhető) és a betegségspecifikus (engedélyhez, protokollhoz, megfelelő tárgyi és személyi feltételek teljesüléséhez kötött) gyógyszerészi gondozási gyakorlat. A nemzetközi gyógyszerészi gondozói programokat (1990-es évek) „kis fáziskéséssel” követte a magyarországi gyakorlat. Hazánkban a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) szervezésében indultak el az első – diabétesz, hipertónia, allergia, asztma, mozgásszervi stb. – továbbképzések. A program(ok) kialakítása során figyelembe vettük, hogy a gyógyszerészeknek a jövőt illetően – az egészségügyi ellátó rendszer más tagjaival együttműködve – egyre inkább aktív szerepet kell vállalniuk az „egyénre szabott”, dokumentált és minőségbiztosított gyógyszeres terápia menedzsmentjében, valamint a népegészségügyi feladatok ellátásában. Az első gyakorlati lépést a MOSZ tette meg. Az „Egy csepp figyelem” Alapítvánnyal közösen (2005. november 14-én) 55 gyógyszertár részvételével indította el Gyógyszerészi Diabetes Prevenció Programját. Az első évben – az időközben több mint 400-ra emelkedett részt vevő gyógyszertárak – közel 100 ezer vércukor-ellenőrző mérést végeztek. A programban részt vevő páciensek 19%-át értékelő levéllel orvoshoz irányították. Következő lépésként (2006) a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) a Magyar Hypertonia Társasággal (MHT) közösen indította el magas vérnyomás programját. A vizsgálat bebizonyította, hogy a kontrollcsoporthoz képest a gyógyszerészi gondozásba vett csoportban – a nyilvánvaló kedvező együttműködésnek köszönhetően – betegek vérnyomásértékei jelentős mértékben javultak és a betegelégedettség is nőtt. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) az öngyógyítás-öngyógyszerelés – fejfájás, napozás, napégés stb. – területén (2007) több gyógyszertár bevonásával indított programot. A döntéstámogató szakmai irányelvet alkalmazó gyógyszerészek a konzultációt követően a betegek felének nem a kért készítményt ajánlották és 25 százalékukat orvoshoz irányították. Ezt követően (2007. augusztus) a három gyógyszerészszakmai szervezet (MOSZ, MGYK, MGYT) közös elhatározásával létrejött a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága (GYGSZB).

Napjainkig országosan közel 900 gyógyszertár jelezte a programba való részvételének szándékát. Ezzel megvalósul a gyógyszerészek népegészségügyi programokba való dokumentált integrálódása és tovább erősödik a közvetlen lakossági gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltató jellege. Reményeink szerint ezen egységes szakmai alapokon nyugvó, hiteles információt nyújtó, széles körben folyamatosan és könnyen hozzáférhető új gyógyszertári szolgáltatás jelentős mértékben lesz képes hozzájárulni a hazai kardiometabolikus prevenció sikeréhez.

A gyógyszerészi gondozás keretében kialakuló új típusú „beteg–orvos–gyógyszerész együttműködés” egyben lehetőséget teremt – a megelőzés különböző szintjein – az egyén és a társadalom kardiometabolikus megbetegedések megelőzését és hatékony kezelését célzó motiválására, egészségkultúrájának emelésére, elősegítve ezzel is a magyar egészségügyi ellátó rendszer költséghatékony működését.

Dr. Samu Antal


Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!