Szerző: Dr. Kulcsár Imre Feltöltés dátuma: 2011.11.24.

Magyarországi dialízisellátás

A művesekezelés (dialízis) Magyarországon a 60-as évek végén, 70-es évek elején indult néhány nagyobb városban. Azt, hogy minden megyében legyen vesepótló kezelés, műveseállomás, a 80-as évek végére érte el az ország. Nagy lendületet adott a továbbfejlődésnek a dialízisellátás privatizációja a 90-es években. Ma gyakorlatilag az országban mindenki dialízisellátásban részesül, akinek szüksége van rá – és elfogadja. A felnőtt lakosságot 58, a gyerekeket 5 centrum szolgálja.

A művesekezelések száma 2008-ban meghaladta a 775 000-et, míg a hasi (peritoneális) dialízisben töltött napok száma a 213 000-et. Tudni kell, hogy a hemodialízist hetente általában háromszor végezzük, míg a hasi dialízis minden nap folyamatosan történik (CAPD) vagy éjszakánként (alvás közben) automata segítségével.

2008-ban összesen 10 162 beteg került valamilyen okból dialízisre, közülük 4488 új beteg volt. December 31-én 5130 beteget kezeltünk hemodialízisben és 677 beteget peritoneális programban (összesen 5807).

A betegek – és így a kezelések – száma évről évre nő. A növekedés átlaga az elmúlt 5 évben évente 5,4% volt. 2003 és 2008 vége között a dializált betegek száma 36,4%-kal nőtt! A növekedés világszerte észlelt jelenség. 2008-ban az egész világon a végállapotú vesebetegek száma meghaladta a 2,3 milliót. A páciensek zöme hemodialízisben részesült (1 585 000), 190 000 beteget hasi dialízissel kezeltek, 535 000 volt a veseátültetéssel élők száma.

Az egész világon kb. 27 600 dialíziscentrum működik (egyenetlen elosztásban, hiszen a fejletlen országokban alig van mód művesekezelésre, aminek oka a finanszírozás, illetve a betegbiztosítás hiánya, ugyanakkor a legtöbb dializált az USA-ban és Japánban él). Egy műveseállomáson átlag 57 beteget kezelnek a világon – Magyarországon kb. 100 beteg jut egy centrumra, tehát zsúfoltak a műveseállomások. Ugyanakkor ezt az életmentő kezelést a biztosító finanszírozza minden magyar állampolgárnak – más kérdés, hogy a finanszírozás összege a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.

A dializált betegek száma Magyarországon (1991–2008)

A dializált betegek száma Magyarországon (1991–2008)

Mi az oka az egyre növekvő betegszámnak?

Elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség járványszerű terjedése: hazánkban közel egymillió cukorbeteg él (akik egy részéről még nem is tudunk). A diabetes – elsősorban a diéta semmibe vétele miatt – korán kárt tehet a kis- és nagyobb artériákban, ennek következménye lehet a látás romlása (vaksághoz is vezethet), a vesék tönkremenetele (dialízis), a szívkoszorúerek szűkülete (infarktus), az agyi erek meszesedése (stroke), illetve a végtagok érszűkülete (amputációk!). A magyar dializált népesség 27–29%-a eredendően diabéteszes.

A magasvérnyomás-betegség önállóan is tönkre teheti az ereket, szintén érelmeszesedés útján. A hipertónia szövődménye stroke, infarktus, szívelégtelenség és veseelégtelenség lehet. A magyar dializáltak 17%-a eredetileg „csak” hipertóniás volt.

Az átlagos életkor növekedése miatt (időskorban gyakoribb az érelmeszesedés, a veseerek meszesedése a vesék pusztulásához vezethet), a dializált betegek között is egyre nagyobb az idősek aránya. A kezeltek 52%-át 65 év felettiek teszik ki. Emelkedik a 75 év felettiek aránya is: 2006-ban 21,2%, 2007-ben 22,8%, 2008-ban már 23,7%-át adták az összes kezeltnek.

Az ércsatlakozás problémája

A hemodialízishez állandó ércsatlakozásra van szükség, ennek legjobb formája az ún. arteriovenosus (artéria és véna közti) fisztula (Cimino-fisztula), amely egy mesterséges érösszeköttetés az alkaron vagy könyökhajlatban. A műtétet érsebész végzi. A fisztula érése több hónapos folyamat (2–6 hó), tehát fontos, hogy időben elkészüljön! Sajnos a dialízisek egyre növekvő aránya nagyvéna-kanülön át kezdődik (2006-ban 76,9%, 2007-ben 80,2%, 2008-ban 81,3%)! Ennek nagyon sok a szövődménye, a kanüllel dialízist kezdett betegek halálozása igen magas (az első 6 hónapban 60–70% is lehet). Mindannyiunk érdeke, hogy ez a negatív tendencia megálljon!

Veseátültetések

Az egyre idősebb dializált népességnek jelenleg alig több mint 10%-a van (2008-ban 13,1% volt) transzplantációs várólistán: főleg azért, mert többségük alkalmatlan a műtétre igen kiterjedt betegségeik miatt, jó néhányan azonban elutasítják a műtétet.

A veseátültetések száma az utóbbi 10 évben 250 és 300 között mozgott, 2008-ban 280 volt. A donorvesék 266 esetben halottból származtak, mindössze 14 átültetést végeztek élő emberből kivett vesével.

A dialíziskezelés, az életminőség és az életkilátások

Azt, hogy milyen kezelési módot választ a páciens és orvosa, alapvetően meghatározza a beteg önellátásra való törekvése, és persze lehetőségei is. Ma egyre többen választják az otthoni kezelést lehetővé tévő peritoneális dialízist, amely mellett a mindennapi aktivitás gyakorlatilag folytatható, a páciens „független” a zsúfolt műveseállomástól.

Az életkilátások is egyre javulnak: saját legutóbbi megfigyeléseink szerint a páciensek túlélése dialízisprogramban – az életkor növekedése, továbbá az ércsatlakozási megoldások jelentős késése ellenére – egyre nő.

Elmondhatjuk, hogy a magyarországi dialízistechnika és -ellátás nemzetközileg is magas színvonalú és rászolgált a betegek bizalmára.

Dr. Kulcsár Imre a Magyar Nephrologiai Társaság Dialízis Bizottságának elnöke

Megjelent a hypertonia2008/1. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!