A „Changing Diabetes” program a cukorbetegség és az elhízás ellen
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) szervezésében 1989-ben az olaszországi St. Vincentben az európai egészségügyi kormányzatok, a cukorbeteg-szövetségek és a betegek ellátását végző szakemberek részvételével konferenciát tartottak. Itt meghirdették az ún. St. Vincent-i Deklarációt, amely hangsúlyozta a cukorbetegség (diabetes mellitus) fokozódó népegészségügyi jelentőségét, szorgalmazta a gondozási feladatok kidolgozását. A legfontosabb cél a cukorbetegséggel kapcsolatos szövődmények és halálozás csökkentése volt.
Az eltelt közel két évtizedben ezek az elvek nem valósultak meg, sajnálatosan a cukorbetegség előfordulása és szövődményeinek gyakorisága világszerte növekedett. Ezt felismerve 2003-ban kezdeményezés indult útjára az Egyesült Államokból „Changing Diabetes” (változó/változásban lévő cukorbetegség) jelszóval, melyet a Novo Nordisk A/S cég felkarolt. A „Changing Diabetes” program célul tűzte ki a cukorbetegség kialakulásának mérséklését és a szövődmények elkerülését.
A szervezők azt remélték, ez az üzenet segíthet a cukorbetegség fontosságának felismerésében, a kedvezőtlen folyamatok visszafordításában és hozzájárulhat a gondozás minőségének javításához.
A cukorbetegek számának nagymértékű növekedése az egész világon az egészségügyi rendszerek egyik legnagyobb kihívása. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség számítása szerint 2007-ben 246 millió cukorbeteg ember élt a világon. Ez a 20–79 év közötti korosztály 6%-át jelenti. A cukorbetegek száma 2025-re várhatóan 380 millióra fog emelkedni, ekkor már a felnőtt népesség 7,3%-át érintve.
A gyakoriság gyors növekedésében több tényező is közrejátszik. A megnövekedett életkor mellett a kalóriadús táplálkozás és a mozgáshiányos életmód szerepe egyértelmű. A civilizációs ártalmak együttese elhízáshoz vezet, ami a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is növeli.
Sajnos a 2-es típusú diabéteszt legtöbbször későn ismerik fel, akár 5-6 év is eltelhet tünetmentesen. Gyakran csak az emelkedett vércukorérték (hiperglikémia) vagy valamelyik szövődmény megjelenése (szem, vese, ideg, keringési betegség) hívja fel a figyelmet magára az alapbetegségre.
Az Egyesült Királyság terültén cukorbetegeken végzett, évekig tartó (United Kingdom Prospective Diabetes Study) tanulmány adatai is azt mutatták, hogy a 2-es típusú betegek közel felében a diagnózis felállításának időpontjában már valamilyen kis- vagy nagyér-szövődmény is kimutatható. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az esetek felében csak későn kezdődhet meg a hatékony kezelés. Tudjuk, hogy a cukorbetegség korai fázisában még lehetséges a szövődmények elkerülése és egyben a társuló költségek mérséklése is.
Bár a cukorbetegség napjainkban még nem gyógyítható, terjedése azonban mérsékelhető, döntően a kockázati tényezők, az elhízás csökkentése révén. Felvilágosítással, az információk átadásával, megfelelő cukorbeteg-gondozással pedig elérhető a hatékonyabb kezelés is, melynek révén a szövődmények gyakorisága is csökkenthető.
Elsődleges prevenció
Elsődleges prevenció a cukorbetegség kialakulásának megelőzése. Ebben a tekintetben a legtöbbet a helyes táplálkozás megtanulásával, a rendszeres testmozgással, az elhízás elkerülésével tehetünk.
Az elhízás önmagában is népegészségügyi probléma. Adatok bizonyítják, hogy a testtömegindex (BMI), illetve a haskörfogat növekedésével a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata is növekszik. Míg 25 kg/m2-nél a gyakoriság 5 százalék alatt van, 35 kg/2 felett már majdnem eléri a 40%-ot!
Magyarországon az Országos Alapellátási Intézet végzett felmérést az elhízás gyakoriságáról. A 48049, háziorvosánál jelentkező személy 79%-a túlsúlyos (BMI >25 kg/2) volt. A vizsgált férfiak 31%-a, a nők 40%-a egyáltalán nem vagy csak hetente 2-3 alkalommal végez enyhe fizikai aktivitást! A helyzet a fiatalkorúak körében is kedvezőtlen, hiszen 14 290 serdülő felmérése során a 11–16 éves korosztály 23%-a volt túlsúlyos vagy elhízott!
Szükség lenne hatékony, már az iskolában, majd a munkahelyeken is folytatott felvilágosításra és aktív programok biztosítására, mert csak ez hozhatja, meg a kedvező változást, az elhízás és így a cukorbetegség gyakoriságának csökkenését.
A cukorbetegség megelőzésének leghatékonyabb eszköze az optimális testsúly elérése megfelelő táplálkozással, a rendszeres fizikai aktivitás. A túlsúly (férfiakban 94 cm-nél, nőknél 84 cm-nél nagyobb haskörfogat) megjelenésekor, igen gyakran, megfelelő étrenddel önmagában megállítható a cukorbetegség kialakulása.
Másodlagos prevenció
A kialakult cukorbetegség esetében a legfőbb cél a cukorbetegség okozta szövődmények megakadályozása. Ennek egyik fontos eszköze az időben megkezdett, hatásos és hosszú távra tervezett terápia.
2010-től kezdve már hazánkban is hozzáférhető a cukorbetegek számára napjában egyetlen alkalommal bőr alá (subcután) is adható készítmény, melynek használata mellett a testsúly csökkenését figyelték meg, miközben az anyagcsere lényegesen javul.
Az inzulinkezelés során is lehetőség van olyan modernebb készítmény választására, mely a hagyományos humán inzulinokhoz képest a testsúlyra gyakorolt hatásuk igen kedvező, vagyis az inzulin okozta ismert testsúlynövekedés, nem jelentkezik.
Remélhető, hogy az új terápiák alkalmazásával mind a kedvezőbb anyagcsereállapot elérése, mind a testsúly csökkenése a cukorbetegek kezelésében hosszú távon kedvező változást eredményez.
Megfelelő tudás nélkül a beteg és családtagjai igen nehezen tudják a cukorbetegséggel járó terheket, életmódváltoztatást megoldani. A Magyar Diabetes Társaság 2009-ben megfogalmazott szakmai ajánlásában a betegek oktatását, rehabilitációját az ellátást végzők folyamatos ön- és továbbképzésében jelölte meg.
Nincs remény saját szándék és hatékony kezelés nélkül a járványszerűen terjedő elhízás és cukorbetegség megfékezésére. A nemzetközi programok, mint a „changing diabetes” hatékony segítséget jelenthetnek valamennyiünk számára.
Dr. Barna István
A Magyar Hypertonia Társaság Vérnyomásmérési Munkacsoportjának vezetője, a Magyar Nephrológiai Társaság vezetőségi tagja, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkoterápiás Klinikájának egyetemi docense, Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának szakmai vezetője.
