Szerző: Ambrus Zsófia Feltöltés dátuma: 2011.11.23.

Tabula rasa

Az év vége, az újév kezdete az önmagunknak tett ígéretek, fogadkozások ideje. Mintha tiszta lappal indulhatnánk minden január elsején. „Ígérem, januártól nem eszem annyi édességet!… Sokkal többet fogok mozogni! Nem stresszelek annyit, könnyebben veszem majd a főnök kritikáit!… Rengeteg gyümölcsöt és zöldséget fogyasztok majd!… Kipihenem magamat, sokkal toleránsabb leszek!” Eltelik azonban egy-két hét, és újra előkerül a nápolyis zacskó, a rohanás, az idegeskedés és a gyorséttermi villámkalória-pótlások. Esténként már túl fáradtak leszünk ahhoz, hogy tornanadrágba bújjunk, reggelente pedig éppen eléggé kialvatlanok ahhoz, hogy a mozgás a villamos utáni rohanásban merüljön ki. Miközben levegő után kapkodva szemünk az üres helyeket pásztázza, cikáznak bennünk a kíméletlen adatok. Ma a világon 17 millióan halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben évente! A vezető halálok megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel, egészséges táplálkozással és napi rendszeres testmozgással. 8,1 millió férfi, és 8,6 millió nő hal meg valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésben. A szívroham évente 7,2 millió áldozatot követel, stroke-ban pedig évente 5,5 millióan halnak meg a földön.

„A gyilkos négyes”

Magyarország sajnos túl jó helyen áll a szív- és érrendszeri problémák „versenyében”. Nálunk háromszor többen halnak meg keringési megbetegedésben, mint más európai országokban. Még a kelet-európai átlagnál is rosszabbul „teljesítünk”. Legtöbb esetben az úgynevezett gyilkos négyes okozza a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Az elhízás, a magas vérzsírszint, a cukorbetegség és a magas vérnyomás a legfőbb kockázati tényezők. Emellett problémát jelenthet, ha valakinek magas a koleszterinszintje. Jelentős számú korai infarktusban szenvedőt vizsgálva azt találták, hogy a több rizikófaktorral rendelkezők mintegy 80 százalékának volt magas a vérzsírszintje, mégis a betegeknek csak mintegy 21 százaléka kapott lipidcsökkentő kezelést. Megbetegedéshez vezethet gyakran a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás is.

A magyar nőknek nyolcszor nagyobb az esélye, hogy keringési betegségben haljanak meg, mint hogy petefészek-daganatban vagy mellrákban – noha sajnos ezek sem ritka halálokok. Szívizominfarktus vagy szélütés vet véget a legtöbb magyar nő és férfi életének. Mégsem vesszük fel a sportcipőt, mégsem eszünk több zöldséget, gyümölcsöt és kevesebb zsírt, csak füstölgünk, és nem lassítunk a tempón. Miért?

Tehetnénk, de miért nem tesszük?

A napi testmozgás, a heti 3-4 alkalommal végzett rendszeres testedzés szükségszerű ahhoz, hogy meg tudjuk előzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, vagy esetleg a már meglévőket karban tudjuk tartani. Bizony, időráfordítás nélkül nem tudunk mozogni. Meg kell tanulnunk beépíteni a napi rutinfeladatok közé a 40 perces, közepes intenzitású mozgást. Már azzal is megtehetjük az első lépést, ha a lift helyett a lépcsőt választjuk, autó helyett kerékpárral vagy gyalog közlekedünk. Néha így még időt is nyerhetünk, hiszen mi nem töltünk el hosszú perceket egy-egy megállónál, és nem idegeskedünk a dugóban. Akár le is szállhatunk a villamosról, és sétálhatunk egy-két megállót, amíg a villamos a sínen ragadt autók miatt úgysem tud haladni.

A Földön minden második másodpercben meghal valaki szív- és érrendszeri megbetegedés következtében, minden ötödik másodpercben bekövetkezik egy szívroham, minden hatodik másodpercben történik egy agyvérzés (stroke-roham).

Érdemes kitartást igénylő, de nem megterhelő, „izzasztó” sportot választani. Ajánlott a kerékpározás, az evezés, az úszás, a kocogás, és az erősebb tempójú gyaloglás is. Arra ügyeljünk, hogy a pulzus ne haladja meg a 65 százalékos terhelést. Ezt az értéket könnyedén megállapíthatjuk úgy is, hogy megfigyeljük a beszédünket. Fontos, hogy viszonylag kényelmesen tudjunk társalogni, ne kelljen a beszédhez fulladozva levegőért kapkodnunk.

A mozgásszegény életmódból kialakuló testsúlytöbblet kulcsfontosságú a rizikófaktorok között, mert növekedésével párhuzamosan emelkedik a szisztolés és a diasztolés vérnyomás, a koleszterin- és trigliceridszint is. Természetesen annak a legjobbak a kilátásai a hosszú életre, akinek egyáltalán nincs rizikófaktora. Ha két rizikófaktor együttesen fordul elő, duplázódik a kockázata annak, hogy szív- és érrendszeri megbetegedésben haljunk meg, míg három faktor együttes jelenlétekor a kockázat többszörösére emelkedik. A magas vérnyomásos betegek 72 százaléka elhízott, inaktív életet él, érrendszeri problémákkal küszködik.

A koszorúér-betegségből fakadó halálozás kockázata 25 év viszonylatában a dohányzás, a vérnyomás, a koleszterin és a kor függvényében – a Framingham tanulmány alapján
Szisztolés vérnyomás
(Hgmm)
Összkoleszterin
(mmol/l)
Rizikó 40–50 év között
(%)
Rizikó 50–60 év között
(%)
Nem dohányzó <132 <5,2 5 12
>8,4 12 28
>162 <5,2 11 25
>8,4 25 52
Több mint 10 cigaretta/nap <132 <5,2 9 22
>8,4 21 45
>162 <5,2 19 42
>8,4 41 75

Mit ér az ér?

Az érelmeszesedés a verőerek falának megbetegedése, következménye agyvérzés, szívinfarktus, illetve alsó végtagi érszűkület lehet. A betegség kialakulása több évtizedes, lassú folyamat. Gyakran már kisgyermekkortól fogva zsírtartalmú anyagok rakódnak le a verőerek falában, és úgynevezett plakkok képződnek. A plakkok különböző fajta zsírokat, elsősorban káros koleszterint, simaizomsejteket, kötőszöveti sejteket tartalmaznak, az erek rugalmasságát csökkentik, üregüket jelentősen beszűkíthetik. Ahogy csökken az ér átmérője, fokozatosan csökken a véráramlás is. A szív, az agy, a láb nem megfelelő véráramlásának tünete lehet – többek közt – a mellkasi fájdalom, angina, enyhe stroke, átmeneti beszédzavar, látásromlás, lábfájdalom.

A plakkba beépülő kalciumszemcsék törékennyé teszik a zsíros lerakódásokat, amitől az erek be is repedhetnek. Rosszabb esetben, ha széthasad a plakk, a vér hirtelen besűrűsödik, és az ér teljesen elzáródik, ami infarktushoz (szívrohamhoz) vezethet. A megelőzés fontossága sajnos még nem tudatosult kellően bennünk, rendszerint csak akkor megyünk az orvoshoz, amikor már nagy baj van. Minél több kockázati tényező van jelen együttesen, annál nagyobb jelentőségű a szisztolés vérnyomás emelkedése – számol be erről a Framingham tanulmány. A magas vérnyomás nemcsak a szívbetegség, hanem az agyi éreredetű események, valamint a szívelégtelenség kialakulását is erősen befolyásolja. A diasztolés vérnyomás 5-6 Hgmm-es csökkentése a stroke 38 százalékos, az elmeszesedés okozta szívbetegség 16 százalékos csökkenését eredményezi! Tehát, ha egy kicsit odafigyelünk a vérnyomásunkra, a napi szintű testmozgásra, már jelentősen nagyobb esélyünk van a szív- és érrendszeri megbetegedések elkerülésére. Érdemes!

szerzo

Ambrus Zsófia

Személyi edző, gerinctréner és mozgásterapeuta. Több mint 20 éve dolgozik fitness-wellness területen. A preventív célú csoportos mozgásoktatás mellett gyógytornászokkal és dietetikusokkal karöltve végzi rehabilitációs munkáját fővárosi fitness-klubokban. Kinesio-taping terápia és flossing-terápia együttes alkalmazásával sérült versenyzők edzésével is foglalkozik, hogy a sportolók minél előbb újra pályára léphessenek.

Megjelent a hypertonia2009/4. számában

Szeretne közvetlenül értesülni az újdonságokról? Megrendelési információk

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta,
a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!