Hasznos ismeretek vérnyomásmérő készüléket vásárlóknak

Jót vegyen, ne olcsót!

A népbetegséggé terebélyesedett magas vérnyomás miatt már a legtöbb háztartásban megtalálható az otthoni vérnyomásmérő készülék, és ahol még nincs, ott sokan tervezik beszerzését. Ez egyrészt szomorú dolog – mert szükség lett rá, másrészt örvendetes, hiszen segít a betegség kezelésében, súlyosbodásának elkerülésében. A legokosabb döntés, ha már akkor vesz ilyen készüléket, amikor még a megelőzés érdekében tudja használni.

A választék bőséges. Régebben csak olyan vérnyomásmérők voltak kaphatók, melyeket erre szakosodott gyártó cégek alkottak. Szerencsére termékeik még most is piacon vannak, azonban az utóbbi években felhígult a kínálat. Mivel jól eladható áruról van szó, egyéb cégek is előrukkoltak vérnyomásmérő készülékekkel, és a konkurenciát igyekeznek minél olcsóbb árral leküzdeni. Ahogyan mosógépek, televíziók, porszívók…stb. között találunk kiváló – megfelelő – gyenge besorolást, hasonlóan van ez a vérnyomásmérőknél is. Manapság szinte minden sarkon kínálnak vérnyomásmérő készüléket, különféle boltokban. Már nem csak orvosi szaküzletben, hanem elektronikai boltokban, de még piacokon is lehet venni. Azonban itt is igaz, hogy „olcsó húsnak híg a leve”. Meggyőzésül engedjen meg egy rövid levezetést:

Az olcsó termék vételára mondjuk 5000 Ft. – amiben 1000 Ft az áfa.

Tehát az alap 4000 Ft.

Vonjuk le a kiskereskedő hasznát, ami legyen 1.000 Ft. Marad 3000 Ft.

Vonjuk le a nagykereskedő (importőr) hasznát, ez is legyen 1000 Ft. Marad 2000 Ft.

Vonjuk le a termékhez kapcsolódóan a szállítási és egyéb járulékos költségeket: kb. 500 Ft.

Végül marad 1500 Ft. Ennyiért hagyta el a termék a gyár kapuját. Ebben benne van az anyagköltség a munkadíj, a haszon. Mivel a gyártmány piaci részesedése csekély, mert sok cég terít hasonlóan olcsó készüléket, ezért a gyártó extraprofitra törekszik. Tehát: a legolcsóbb anyagokból, a legolcsóbb munkaerővel és a legnagyobb haszonkulccsal dolgozik. Az eszközt csak eladják, utóélete nem biztosított. Alkatrészutánpótlás és javító szolgáltatás gyakran nincs is. A kötelező jótállás a gyakorlatban ennyi: „hozza vissza, ha elromlott”. Vagy kicserélik, vagy visszafizetik a vételárat. A termelésből kimaradt az utolsó fázis, a végső gyári minőségellenőrzés, régi szóval MEO. A hibás termékek kiszűrése a vásárlókra hárul. Szeretne ilyet vásárolni?

Az első tanulság tehát: az ár összhangban van a minőséggel. Az igazán jó vérnyomásmérő készülékre általában 10 000 Ft-nál magasabb összeget kell szánnia. Mit kap a pénzéért ? Egy fejlett gyártósoron, kifogástalan technológiával előállított terméket. A belsejében precíz nyomásérzékelő, hibátlanul működő elektronika. Előállítása orvosi műszerek, egészségmegőrző eszközök gyártására szakosodott, többéves múlttal és hírnévvel rendelkező cégnél történik. Ebben az esetben még az sem ijesztő, ha az összeszerelést Kínában vagy más távol-keleti országban végzik. Ha a megfelelő gyártósort, alkatrészeket, technológiát is kitelepítik, és betanítást, valamint szigorú folyamat- és végellenőrzést is biztosítanak a termelésben, akkor nem következik be minőségromlás.

A betáplált program a valóságnak megfelelő mérési adatokat közli. A mandzsetta strapabíró, évekig használható. A készülék a garancia lejárta után sem fog egyhamar elromlani. Természetesen ezeknél is előfordul meghibásodás, de nem mindegy, hogy 1000-ből 100, vagy 1000-ből 1 esetében. Vevőszolgálat, szakszerviz, pótalkatrész biztosított. Sokszor még a 10 évnél idősebb mérők javítása is megoldható. Ha arra gondol, hogy sok évig kívánja használni a megvásárolt műszert, akkor ne spórolósan gondolkodjon! Ha az ár/érték arányt és az élettartamot vesszük figyelembe, akkor a drágábbat érdemes választani.

Véleményemet a bóvli-veszélyről egy rövid visszatekintéssel illusztrálom. A kezdetektől napjainkig terjedő időszakban így alakult az engedélyezési folyamat.

Régen minden egyes vérnyomásmérő készülék pontosságát kötelezően ellenőriztetni kellett az Országos Mérésügyi Hivatallal, ahol meggyőződtek arról is, hogy az eszköz kivitele alkalmas-e a későbbi rendszeres hitelesítésre. A vizsgálat megtörténtét az OMH matrica jelezte. A hitelesítési törvény mellett még a szabványokban előírt követelményeknek is meg kellett felelni. Ennek megvizsgálását Az Országos Kórháztechnikai Intézet végezte. Csak ezek után lehetett a boltokba kihelyezni, eladni az igazoltan megbízható műszert.

Később, az Európai Unió orvosi műszer direktívájához alkalmazkodva (Magyarország még nem volt EU-tag) mintavételes hitelesítés történt, de csak abban az esetben ha a típus

• a harmonizált EN1060 szabványnak megfelelt;
• a „CE” jelzés viselésére jogosult volt;
• érvényes magyarországi hitelesítési engedéllyel rendelkezett;
• a korábbi, minden darabon elvégzett hitelesítés időszakában megbízhatónak bizonyult;
• forgalmazója az OMH által elfogadott hitelesítő laboratóriumot biztosított.

A hitelességet ekkor is OMH matrica igazolta, a szabványoknak való megfelelést a „CE” jelzés tanúsította.

Jelenleg a Magyarország európai uniós csatlakozásakor életbe lépett jogharmonizációt követően a vérnyomásmérő készülékek kikerültek a hitelesítési törvény hatálya alól, és csak az államok között egyetemleges, orvosi műszerek törvénye vonatkozik rájuk. Bármely uniós országban kibocsátott engedély a többi csatlakozott országban is érvényes, tehát hazánkban is forgalmazható az a termék, mely ezen előírásoknak megfelelő minősítéssel rendelkezik. A készüléken ennek igazolásaként a CE betűk és egy négyjegyű szám szerepel. A gyártó felelősséget vállal a megfelelő minőségért, és ezt a műszaki adatok felsorolása mellett tanúsítással is igazolja.

Ez a jelenlegi állapot. A választék szélesedésével párhuzamosan nőtt a különbség az egyes termékek minősége között. Hol van már a jó öreg KERMI? Legfeljebb utólag lehet a kereskedelemből kivonni a megbukott, silány termékeket. A vásárló megvizsgálhatja a portékát szemrevételezéssel és a leírás tanulmányozásával. De mit olvashat ki az utóbbiból? Legfeljebb azt, hogy a masina az előírásoknak megfelel (ez természetes, hiszen egyébként nem kerülhetne forgalomba), és az, aminek látszik. De hiába igényes a vásárló, ha a vérnyomásmérők esetében nincs ismerete, tapasztalata, könnyen pórul járhat. Ezt elkerülheti ha vásárlás előtt alaposan tájékozódik. Amint a cikk címében olvasható: jót vegyen, ne olcsót!

Lapunk tavalyi harmadik számában közöltünk riportot Dr. Hagymási Miklóssal, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség elnökével. A hozzájuk csatlakozott több száz gyógyászati segédeszközöket árusító bolt jelszava: „Szakértelemmel segítünk”. Az eladók elvégezték a gyógyászati segédeszköz forgalmazó tanfolyamot, némelyikük korábban egészségügyi dolgozó volt. Megfelelő tájékoztatással tudnak segíteni az önnek megfelelő vérnyomásmérő készülék kiválasztásában.

És hogy én se maradjak adós megfelelő segítségnyújtással, a mostani lapszámon belül külön cikkben ismertetek három készüléket, melyek nem csak a szabványok kötelező feltételeinek tesznek eleget, hanem kórházi körülmények között is tesztelték őket. Bevizsgálásuk során pontosságuk megfelelt az orvosi elvárásoknak. A szigorú, nemzetközileg elfogadott előírások szerinti eljárásban meghatározott létszámú betegcsoporton végeznek összehasonlító mérést hagyományos módon és a vizsgálatba vont készülékkel. Ha az így kapott adatok helytállók, az ellenőrzött vérnyomásmérő kiérdemli a „klinikailag validált” megkülönböztetést.

Amikor hiteles vérnyomásmérő készülékről hallanak, olvasnak, akkor az ilyen típusokra kell gondolniuk. A gyártók büszkén fel is tüntetik a dobozon az erre utaló tájékoztatást.

Trieber László

Vezetője egy szolgáltató és kereskedő cégnek, mely kórházak és magánszemélyek részére végzi orvosi és gyógyászati készülékek javítását, valamint forgalmazását.