Itt az idő váltani! Nyomás!

Együtt élni – egy életen át

„Csak ha ideges vagyok, akkor megy fel a vérnyomásom!”– szabadkozott István egy baráti orvos-társaságban, mikor a közeli nyugdíjazásáról és céklavörös bőrszínéről érdeklődtek. Pár mérés után sajnos kiderült, hogy István hipertóniában, vagyis magasvérnyomás-betegségben szenved. Gépjárművezető-oktatóként pedig bőven akad stresszhelyzet az életében, a fővárosi forgalomban van mit idegeskednie.

Lappangó betegség, félreismerhető tünetek

A magyar lakosság 20–30 százaléka, a 65 év felettieknek pedig csaknem a fele szenved ebben a betegségben. Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás nyugalomban, három különböző, legalább egyhetes időközökkel mért értéke meghaladja a 140/90 Hgmm-t. Természetesen a legjobb lenne megelőzni ezt az alattomos betegséget, ám sok esetben csak későn derül rá fény, hiszen lappangva, az érintett számára észrevétlenül is kezdődhet. A hipertónia kezdeti szakaszában nem feltétlenül jelentkeznek a magasvérnyomás-betegségre egyértelműen utaló tünetek, az esetlegesen mért emelkedett vérnyomásértékek azonban mindenképpen jelzik a bajt. Ráadásul a vérnyomás gyakran nem állandóan emelkedett, napszakonként, élet- és testhelyzetenként változó is lehet. A betegnek fájhat a tarkója, nyakszirtje, jobb esetben kiköt a reumatológián. Szemfájdalmaival szemészhez fordul, szédüléseivel a neurológiai szakrendelést vagy a fül-orr-gégészetet keresi fel.

Kockázatok

Sokáig élt a tévhit, hogy a korral természetszerűleg nő a vérnyomás is. Így bizonyos magasságig nem is kell tenni ellene. Sajnos a szakemberek cáfolata ellenére ezt még ma is sok középkorú vagy idős ember hiszi – István sem törődött igazán a vérnyomás-ingadozásaival. A magasvérnyomás-betegség oka sok esetben nem derül ki. Az örökölt hajlam mellett ma már jól ismertek a magasvérnyomás-betegség életmódbeli kockázati tényezői is. Az elhízás, a túlzott alkohol- és sófogyasztás, a nagyfokú stressz, a fizikai aktivitás hiánya külön-külön és együttesen is hozzájárulnak a betegség kialakulásához.

A magasvérnyomás-betegség nem gyógyítható. A magas vérnyomás az életmód megváltoztatásával, rendszeres gyógyszerszedéssel a normálisnak megfelelő szintre csökkenthető, a kezelés azonban élethosszig tart. A terápia elhagyása a vérnyomás ismételt emelkedését okozza.

Sokkoló adatok

A magyar lakosság 60 százaléka elhízott. A megelőzést nem lehet elég korán elkezdeni, hiszen a gyermekkori elhízás is hajlamosít a magas vérnyomás kialakulására. Idősebb korban, valamint a betegség előrehaladott fázisában is elengedhetetlen az életmódváltás. A testsúly normalizálása csökkenti a koleszterin-, húgysav-, és vércukorszintet, így csökken a szívre háruló megterhelés is. Ezzel a keringési elégtelenség, a koszorúér-betegség és a hirtelen halál kockázatát számottevően lehet csökkenteni – túl a 60-on is. Istvánnak tehát rá kell szánnia magát, hogy a fizikai aktivitását növelje. Két tanuló között ki kell szállnia a kocsiból, és meg kell mozgatnia magát. Ilyenkor javasolt egy kicsit intenzívebb, 10-15 perces séta, vagy gimnasztika, elgémberedett végtagjainak is jól fog esni a mozgás. Hetente háromszor pedig egy kicsivel hosszabb és intenzívebb mozgás is szükséges. Keresnie kell egy tornatermet vagy művelődési központot, ahol kifejezetten idősek számára kialakított tréningen vehet részt. Vagy ha nem szeret zárt falak között tornázni, menjen ki a szabad levegőre, túrázzon. Sok egyesület, klub által szervezett „kímélő” programon vehet részt.

Ha nem akad vállalkozó sporttársa, ne csüggedjen, hiszen nagyon sokan keresnek klubokban és az interneten is túrapartnereket. A megfelelő sport és intenzitás kiválasztása kulcsfontosságú. Könnyű terheléssel kell kezdeni, és fokozatosan növelni az edzések intenzitását, mert a hirtelen nagy igénybevétel a pulzusszám kóros emelkedéséhez vezet. A rendszeres, beállított pulzusszámon végzett tréning a hipertóniások vérnyomásátlagát 10–20 Hgmm-rel is csökkentheti. Arra persze Istvánnak is figyelnie kell, hogy a baráti focizások ne baráti sörözgetésekké alakuljanak – a fájó ízületekre hivatkozva.

Hazánkban 800 000 és egymillió közé becsülik a nagyivók és alkoholisták számát. Az elmúlt 20 év alatt tízszeresére növekedett az alkoholos májzsugor okozta halandóság. Ezzel előkelő helyet foglal el a vezető halálokok közt a szív- és érrendszeri megbetegedések és a tüdőrák mellett. A mértékletes alkoholfogyasztást a nőknek napi 10 g, a férfiaknak 20 g alkoholban határozzák meg. Ez egy pohár bor, sör, vagy fél decinél kevesebb égetett szesz mennyiségével egyenlő. Ennél nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása jelentősen megemeli a vérnyomást, az anyagcserére gyakorolt hatása pedig növeli a szív- és érrendszeri kockázatot.

Úgy szeretlek édesapám, mint a magyarok a sót… – módosíthatnánk nyugodtan az ismert népmesei mondatot, hiszen a magyarok napi sófogyasztása többszöröse az ajánlott napi maximum 5 g-nak. Az átlagos vegyes táplálkozás mellett nem is lenne szükségünk plusz sóbevitelre.

Hitek, tévhitek

Megalapozatlan hiedelmekkel, önbecsapó mondatok garmadával találkozunk naponta. Sokan azt hiszik, hogy a kampányszerű mozgás, illetve fogyókúra megoldja a problémájukat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az életmódváltás nem idényjellegű. A változtatástól kezdve minden héten legalább négyszer igenis mozognia kell Istvánnak is, nem lehet elmismásolni a mozgást erre-arra hivatkozva. Kifogásokat bárki, bármikor találhat, de a magas vérnyomással egy életen át együtt kell élnie.

„Nekem mindig alacsony volt a vérnyomásom, miért lenne most magas” vagy „Volt már magas vérnyomásom, de biztos elmúlt”– lehet sok esetben hallani. A hipertónia-betegség alattomosan érkezik, és nem múlik el, élete végéig kíséri a beteget, sok esetben csúnya szövődményekkel terhelten. A legjelentősebb a szív, az agy, a vese károsodása, valamint egyéb érrendszeri elváltozások, a nagyerek tágulata vagy meszesedése. A legtöbb hipertóniás szívinfarktusban, agyi keringési károsodás következtében vagy veseelégtelenségben hal meg.

István magas vérnyomását szerencsére korán észrevették a barátai a, szervi károsodása még nem alakult ki. Gyógyszeresen sikerült beállítani a vérnyomását, valamint egy komplett mozgás- és életmódprogramot kialakítani számára. Sokaknak azonban nincsenek „hozzáértő” barátaik. Ők saját maguk rendszeresen mérjék, illetve háziorvosukkal méressék vérnyomásukat. Utána a szakértelem mellett már csak a kitartásuktól és az akaratuktól függ a „gyógyulás”.

Ambrus Zsófia

Személyi edző, gerinctréner és mozgásterapeuta. Több mint 20 éve dolgozik fitness-wellness területen. A preventív célú csoportos mozgásoktatás mellett gyógytornászokkal és dietetikusokkal karöltve végzi rehabilitációs munkáját fővárosi fitness-klubokban. Kinesio-taping terápia és flossing-terápia együttes alkalmazásával sérült versenyzők edzésével is foglalkozik, hogy a sportolók minél előbb újra pályára léphessenek.