Jóga 2008-ban?
Ákos elhatározta, hogy 55 évesen jól beállított vérnyomással és vércukorértékkel mindent túlélő izomkoloszszus, vagyis Rambo lesz. Egy álomkép lebegett a szeme előtt: még 65 évesen is szaltókat ugrálva megy majd dolgozni. Fitten és energikusan ér haza. Fél kézzel felkapja 5 unokáját, és késő estig rohangál velük indiánosdit játszva. Na jó, ha nem is pontosan így, de legalább most, 55 éves topmenedzserként kisebb agyvérzés nélkül szeretne végigülni egy munkaértekezletet.
Fél siker
Miután az étrendi javaslatok mellett gyógyszeresen is beállították vérnyomását, és kezelni kezdték a cukorbetegségét, vágyálmait közösen dédelgettük tovább egy átfogó mozgásterápia összeállításával. A gyógyszeres kezelés hatására megszűntek akut panaszai, enyhült fejfájása, eltűnt a bizonytalanság-érzése is. Mégis úgy érezte, hogy még mindig túl nagy rajta a nyomás.
A stresszes életet élők – a legtöbb esetben – pörgős, dinamikus sportot választanak és űznek – derül ki egy átfogó hazai felmérésből. A kis szabadidőnkben is hajt minket a versenyszellem, a megfelelni akarás. A regenerálódásra nincs ideje a szervezetünknek, hiszen tartani kell a tempót, nincs megállás.
Cukorbetegségben és magas vérnyomással célszerű olyan sportokat választani, amik ugyan kitartást igényelnek, de nem dolgoztatnak minket túl magas pulzusszámon. A szívnek az a jó, ha saját tempójában dolgozhat, és nem az őt befolyásoló idegrendszer változtatja a ritmust. Óvni kell a felesleges izgalmaktól. Akár úgy, hogy folyamatos tréninget biztosítunk a számára, akár úgy, hogy az idegrendszer túlzott befolyását ellensúlyozzuk. Hipertóniás cukorbetegeknek kifejezetten ajánlottak az úgynevezett relaxáló sportok, mint például a tajcsi, csikung, a tempós séta, lassú kerékpározás, az úszás vagy a jóga. A magas vérnyomás normalizálására különféle gyakorlatok és légzéstechnikák léteznek. Speciális légvétellel a szív működését is lehet befolyásolni, a szívritmust lassítani-gyorsítani. A jógik által használatos légzésmód-szerekkel bárki „jógivá válhat” egy stresszes, feszült helyzetben. A pulzusszám csökkentésével minden ember képes arra, hogy ereinek „parancsoljon”. A tajcsi, a csikung, a jóga-úszás, a jóga gyakorlása mind-mind a testben lévő energiaáramlás tudatos irányítását, az egészség megőrzését, illetve helyreállítását szolgálják.
Ákos sokáig idegenkedett attól a gondolattól, hogy neki is lassítania, lazítania kéne. Úgy gondolta, ráér pihengetni majd nyugdíjasan. Végül rávette magát,hogy kipróbálja valamelyik relaxáló sportot. Cukorbetegsége miatt célszerű volt, hogy sportolás előtt 2 órával egyen, hiszen sportolás közben gyorsan égnek a cukrok, hamar leeshet a vércukorszint, „hipózhat”, így javaslatomra a folyadék mellett szőlőcukrot is vitt magával az edzésekre.
Minden kezdet nehéz
Ákossal megbeszéltük, hogy egy könnyed kis gimnasztikával kezdünk.
A jógát, a hat klasszikus indiai bölcseleti rendszer egyikét, a köztudatban úgy könyveljük el, mint egyfajta „tornát”, ahol megmozgathatjuk berozsdásodott izmainkat. Pedig ennél sokkal többről szól; a jóga, ez az ősi hindu filozófia ugyanis a test, a lélek és a szellem tökéletes harmóniájára épül. A jógagyakorlatok során meg kell tanulnunk használni a testünket. Helyesen ülni, állni, feküdni, lélegezni. A testtartás összefügg a fizikai és a lelki állapotunkkal. Bizonyos izmokat megerősítünk, vagy éppen nyújtunk. Az ászanák (gyakorlatsorok) hatása már kezdeti szinten is érzékelhető, így a sikerélmény sem marad el. Természetesen külön módszereket dolgoztak ki gyerekeknek, időseknek, betegeknek, várandós hölgyeknek, vagy például magas vérnyomással élőknek.
Hatások
A jóga egészségmegőrző és helyreállító szerepe vitathatatlan. Gyorsul az anyagcsere, javul az emésztés. Enyhülnek a gyomorpanaszaink – elmúlik a gyomorégés és a görcsök. A tudatos légzéstől és légzőgyakorlatoktól nő a tüdő vitál kapacitása. Nem lihegünk már a második emeletnél, ha elromlik a lift. Az inak és izmok rugalmassá válnak. Többé nem okoz gondot lehajolni bekötni a cipőt. Csökken a stressz, oldódnak a feszültségek. A jóga gyakorlása során a hajlékonyság még hatvanévesen is fejleszthető, így merev izomzatú, ízületű embereknek is kimondottan ajánlott. Nem az a jógi, aki a nyakába teszi a lábát, pusztán azért, mert hajlékony. A hajlékonyság nem előfeltétele, hanem következménye a jógának. A jóga gyakorlatai tartalmaznak mind könnyű, mind rendkívül nehéz elemeket, csakúgy, mint ahogy a lassú és gyors, dinamikus úgynevezett ászana-gyakorlás is jellemző.
A jóga gyakorlásának természetesen nem a mozgás a lényege. A testet mozgatjuk ugyan, de a jóga az egész emberre hat. A jóga művészet. Ha egy testtartást helyesen végzünk, akkor érezzük a belőle nyerhető energiát, harmóniát. A test hajlékonnyá, erőssé és egészségessé tétele a jógának nem a fő célja, hanem a mellékterméke.
Ákos ma már rendszeresen jár jógázni. Vágyálmai is megváltoztak. A Rambo-test helyett arról ábrándozik, hogy lábával a nyakában kígyóbűvölő mutatványokkal kápráztatja el majd dédunokáit, és udvarolni kezd a szomszédban lakó tanárnőnek, Marikának.
Melyiket válasszam?
A tajcsi alapelveit 2500 évvel ezelőtt Lao-ce a taoizmus megalapítója fektette le könyvében, a Tao Te King-ben. Lényegét tekintve testgyakorlásként ritmikus, szabályozott mozdulatokat és pontosan előírt testhelyzeteket tartalmazó mozgássorozat, mely ellazítja a testet és a lelket, javítja a koordinációt, fejleszti az erőt és a mozgékonyságot, javítja az életerő (csi) áramlását. A mozgássorozat legnépszerűbb, rövid formája egymásból erőfeszítés nélkül következő 24, 37 vagy 48 mozdulatból áll, elvégzésük 5–10 percet vesz igénybe. A hosszú formában 108 mozdulatot kell végrehajtani 20–60 perc alatt. A gyakorlatok pontos elsajátításuk után egyedül is végezhetők.
A csikung angolszász írásmódja: „qigong”; a szó jelentése: „energiamunka”, több mint 4000 éves mozgásrendszer, amely a vadállatok ösztönös mozdulatainak utánzásán alapul. Ugyancsak Kínában alakult ki, lényegét tekintve ez is önfejlesztő gyakorlatrendszer, amely része a hagyományos kínai orvoslásnak, amit harcosok és szerzetesek (pl. shaolin) is beillesztettek módszereik sorába. A mozgások, testhelyzetek, meditációs és légzőgyakorlatok kombinációjával képezi és javítja az energia áramlását. Egészségvédő, betegségmegelőző és gyógyító hatása bizonyított, akárcsak a jógának.
A jógának számos irányzata van. Némelyikben egyáltalán nincs semmiféle mozgás, itt inkább a meditációs technikákra helyezik a hangsúlyt, míg mások inkább a test „átmozgatására” koncentrálnak. A nyugati világban leginkább a hatha jóga terjedt el. A helyes légzés, helyesen végzett gyakorlatok, a tudatos lazítás, az egészséges táplálkozás, valamint a pozitív gondolkodás és a meditáció a legfontosabb elemei. S hogy mi is az az ászana a jógában, arról így ír Selvarajan Yesudian Sport és jóga című könyvében: „Az ászana elnevezésű jógatesttartások eredete a hindu ősmondák homályába vész. A legenda szerint Siva 84 ezer ülésmódot, testtartást próbált ki, hogy megállapítsa, melyek azok a testhelyzetek vagy gyakorlatok, amelyek az ember egészségének megőrzésére, illetőleg magasabb rendű önszemléletének kifejlesztésére alkalmasak. Ezekből a testtartásokból csak 84 használatos ma is, és 20-30 azoknak az ászanáknak a száma, amelyek az egészség megőrzésére és visszaszerzésére valók.”
Ambrus Zsófia
Személyi edző, gerinctréner és mozgásterapeuta. Több mint 20 éve dolgozik fitness-wellness területen. A preventív célú csoportos mozgásoktatás mellett gyógytornászokkal és dietetikusokkal karöltve végzi rehabilitációs munkáját fővárosi fitness-klubokban. Kinesio-taping terápia és flossing-terápia együttes alkalmazásával sérült versenyzők edzésével is foglalkozik, hogy a sportolók minél előbb újra pályára léphessenek.