Első találkozás a betegséggel

Sokan élnek a nem kezelt hipertónia okozta érszövődmények „időzített bombájával" a szervezetükben. Az életet gyakran megnyomorító következmények – szívinfarktus, agyembólia, agyvérzés – lényegesen csökkenthetők lennének, ha bizonyos kor után legalább évente, a határérték közelében gyakrabban mindenki méretné vérnyomását.

A beteg

Egy fiatal házaspár jelentkezik estefelé telefonon a praxisból, hogy két éve náluk lakó barátjukat ijesztő végtagpanasza miatt behozzák a rendelőbe. Betegünket, nevezzük Sándornak, most látom először. Fáradtan, elgyötörten, de saját lábán jön be. Elmondja, már reggel fáradtan arra ébredt, hogy jobb keze-lába zsibbad. Dolgozni ment, változatlan zsibbadás mellett enyhe szédülése állandósult délutánig. Igazán csak attól ijedt meg, hogy késő délutánra jobb kezét már ügyetlennek, sutának érezte. Rákérdezésemre még elmondja, hogy egész nap étvágytalan, homloktájon enyhén fáj a feje, de ez nem ritkaság nála. Jobb kézzel néhány szót iratok vele, szép és olvasható, de ő úgy érzi, mintha az ujjait a távolból más is irányítaná.

A vizsgálat, kórtörténet

Sándor szívét, tüdejét, hasát, fejét és nyakát vizsgálva eltérést nem találok. Tud egyenesen lépni, de csukott szemmel ez már bizonytalanná válik. További gyors idegi vizsgálatok a jobb kar rejtett bénulását gyanítják.

Sándor vérnyomása a vizsgálódás kezdetén ülve 215/120, fekve 210/110 Hgmm, ezért rögtön kap egy kis tablettát elrágni, majd elszopogatni.

Sándor 48 éves, nem túlsúlyos, jó megjelenésű. Valamilyen vegyiárú-forgalmazásban vállalkozóként dolgozik. Kiderül, hogy most tartósan a barátainál lakik, a családjától távol él. A rendezetlen családi körülményeket ebben a helyzetben nem akarom feszegetni. A kórtörténetéhez elmondja, hogy utoljára 8 éve volt orvosnál magas láza miatt és akkor 160 körüli vérnyomást mértek. Fiatalabb éveiben sportolt, és mindig 140 körüli értékekre emlékszik. Feje sokszor fáj, de enyhe csillapítókra általában javul. Van egy kis szőlője, a finom borokból napi 3–4 decit iszik, 10–15 cigarettát szív és szereti a fűszeres és tartalmas húsételeket. Édesanyja nemrégen rákbetegségben meghalt, magas vérnyomása is volt. Apját nem ismerhette, mert fiatalon balesetben hunyt el.

A kivizsgálás

Sándor hamar belátja, hogy tüneteit a súlyos magas vérnyomás és az agyi keringés zavara okozhatja. Így most csak a gyors kórházi kezelés és vizsgálatok hozhatnak eredményt, amit majd a tartós vérnyomásgondozásnak kell követnie.

Sándor a helyi kórház sürgősségi, majd idegosztályára kerül.

A kezelés

Egy hét után már újra a rendelőben találkozunk. A koponya-CT néhány olyan apró elváltozást talál az agy állományában, amelyek már korábbi keringési zavarokból keletkezhettek. Az EKG és a szív ultrahangvizsgálata a hipertónia okozta túlterhelés jeleit mutatja. A kórházi kezelés hatására Sándor féloldali végtagtünetei megszűntek, de még pihennie kell. Megbeszéljük a kezelésének, gondozásának rövidebb és hosszabb távú céljait. Otthon is méri a vérnyomását, erről naplót vezet. Vérnyomásértékei még a kívánt szint felettiek, így gyógyszerelését kiegészítjük. Az első találkozásunkat követően négy héttel Sándor ismét dolgozhat.

Az utógondozás

Ez a történet végződhetett volna tragikusan is, hisz betegünk talán már egy évtizede hipertóniában szenvedett. Nem tudott róla, talán nem is akarta tudni, de a kezeletlen (vagy eredménytelenül kezelt) betegség zavaró tünetek nélkül is szövődményeket okoz. Szerencsére Sándor nem ül bénán egy tolószékben. Esélye van, hogy az életmódjának és szokásainak módszeres megváltoztatásával egészséges emberként élhessen.

Mindennek jó három esztendeje. Mi történt azóta? Sándorunk élt a sors kínálta lehetőséggel. A dohányzásról az első hetekben leszokott. Étrendjén sokat változtatott, kerüli a megterhelő vacsorákat. Napi 2-3 dl bort, és nem többet, továbbra is engedélyeztünk számára. Az esti órákban félórát sétál. A munkatempója továbbra is feszített, néha heteket dolgozik szabadnapok nélkül. Hipertónia-gyógyszereket (háromféle hatóanyaggal) és aszpirint szed. Mivel az előzmények miatt többszörösen veszélyeztetett, még egy új koleszterincsökkentő készítményt is kap. Általában reggel és este méri a vérnyomást, naplója szerint szinte mindig 140/90 alattiakat. A laboratóriumi és az egyre ritkább szakorvosi vizsgálatokat mindig teljesíti. A rendelőben már csak 2-3 havonta találkozunk, megbeszéljük az elhozott eredményeket, leleteket és a további teendőket.

A hipertónia népbetegség!

Bevallom, amikor Sándorral és a szörnyű elhanyagolt betegségével először találkoztam, nem hittem, hogy a későbbiekben ilyen eredményes együttműködés alakul ki közöttünk.

És miért írom meg ezt az estemet? Tudjuk, hogy sokan élnek olyan „időzített bombával" a szervezetükben, ami nem más, mint a kezeletlen vagy felügyelet nélküli hipertónia súlyos érszövődménye. Ki ne hallott volna az ismertségi körében hírtelen szívinfarktusról vagy agyembóliáról, agyvérzésről, amelyek után az élet már nyomorúságossá vált? Ezek a tragédiák lényegesen csökkennének, ha bizonyos kor után legalább évente méretnének vérnyomást. Ha már határérték közelében volt, akkor gyakrabban. Ha mindenki ismerné a családi kórelőzményeit. Ha több családban, akár egészségeseknél is, lenne otthoni vérnyomásmérő készülék. Ha már nem találkoznának az orvosok rendszeresen olyan, ún. kezelt hipertóniással, aki azzal kezdi: „doktor úr, nekem már meggyógyult a vérnyomásom, nem szedem a gyógyszereket."

Modern világunkban a hipertónia népbetegség! Olyan mindennapos, hogy mindig gondolni kell rá. Sajnos senki sem érezheti védettnek magát.

Dr. Barta László

Intenzív terápiás gyakorlatot követően több mint négy évtizede családorvos ugyanazon körzetben. Harminc éve segít a leendő háziorvosok és az orvostanhallgatók gyakorlati oktatásában. Legfontosabb törekvése a magas vérnyomás és a cukorbetegség korai felismerése, eredményes kezelése, gondozása, és egyben a páciensek helyes életmódra nevelése.