Személyes történetek
Történetek, életutak
Beszélgetés Beregi Péter színművésszel
Szerző: Herth Viktória
Valószínűleg a Hypertonia olvasói is tudják, hogy a Tudomány Kiadó másik lapjának, a Diabetesnek vagyok a főszerkesztője – 31 éve. A közelmúltban kaptam felkérést, hogy készítsek interjúkat a Hypertoniába, ismert magas vérnyomásos személyekkel. Örömmel vállaltam, s most először kettős minőségben beszélgethettem: Beregi Péter színművész ugyanis érdekelt a hipertóniában és a diabéteszben egyaránt.
Tovább
Léteznek emberek, akik a lehetőséget és a sikert látják negatív élethelyzetben is. Pontosan ilyen személyiséggel áldotta meg az élet ifj. dr. Gremsperger Gábort. Sportolóként nem csak az ellenféllel, de a szervezetével is meg kell küzdenie, ugyanis cukorbeteg. Nem érezte magát soha példaképnek, sorstársainak mégis bíztatást jelent életútja.
Tovább
Az előző óvodában, ahol dolgoztam, ott találkoztam először diabéteszes gyermekkel. A kislányról ovikezdés után derült ki, hogy diabéteszes. Akkor kész tények elé állítottak. Megtanultam mindent kezelni, és másfél hét után megszúrni a kislányt…
Tovább
Kislányunk, Laura 13 éves, egy éve lett diabéteszes. Kicsi kora óta rendszeresen sportolt, sakkozott, országos szinten is jó eredményeket ért el úszás, futás és sakk területén a diákolimpiákon…
Tovább
December 6. Ilyenkor minden gyermek – még a nagyok is – várják a Mikulás ajándékát. Két fiú unokám, 19 és 17 évesek, korcsolyaedzéshez készülődtek, amikor a nagyobbik így szólt: „Mostanában olyan száraz a szám, akármennyit iszom, és a hasmenésem óta leadott 3 kilót nem tudom visszahízni, pedig keményen edzek.”
Tovább
Szerző: Dr. Rakk Erika
A Diabetes születésnapján, tavaly tavasszal, amikor játékos vetélkedőn vettek részt diabetológus orvosaink, egyik feladatként vicces esetet kellett elmesélniük. Rakk Erika veszprémi doktornő – lapunk orvos lektora – az alábbi történetet osztotta meg a jelenlévőkkel.
Tovább
Régen jelentkeztem. Volt egy elég komoly egészségügyi problémám a múlt hónapokban, egy vírusnak és gyógyszerallergiának köszönhetően leálltak a veséim…
Tovább
Szerző: József Attila
Ez év január 11-én 15. alkalommal került megrendezésre az Országos Gyermekdiabétesz Nap. A programot ezúttal a Zalaegerszegi Szent Rafael Kórház gyermekosztályának diabéteszgondozója és az ő tevékenységüket támogató Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány szervezte.
Tovább
Bárcsak újra megölelhetnénk egymást!
Szerző: Módos Anikó
Immár tizedik napja vagyok karanténban cukorbetegként, s fogalmam sincs, meddig tart még ez a borzalom! Én magam határoztam így, mert rettegek attól, hogy bármilyen tünet vagy fertőzés miatt (amelyekkel szerencsére nem rendelkezem!) kórházba kerüljek…
Tovább
Nincs bennem, bennünk félelem, mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük a vírussal való találkozást. Kézmosás, fertőtlenítés a legelemibb feladat…
Tovább
Éppen a legnagyobb rohanásban voltam. Arra vágytam, hogy végre menjünk el pihenni valahová, mert itthon nem lehet leállni…
Tovább
„Nézzen rám, és tanuljon belőle!”
Szerző: Herth Viktória
Az 1994/1. számban megjelent cikk 25 éve készült, Bözsi néni már 15 éve nincs köztünk – én mégis jól emlékszem rá, pedig csak egy alkalommal találkoztunk. A kis bakonyi faluban élő néni saját kárán megszerzett tudása, megszenvedett bölcsessége, minden baj után felragyogó életszeretete sokszor eszembe jutott…
Tovább
Joslin-díjasaink
Szerző: Őrsi Ágnes
Dr. Gál Attila 44 éve érintett, közelebb van az ötvenéves Joslin-díjhoz, mint a 25 éveshez, amelyet ezúttal átvehetett. A többi vendégtől eltérően őt nem veszik körül régi ismerősök, hiszen a Diabetes újság harmincadik születésnapjára szervezett Civil Nap az első alkalom, amikor eljött a közösségbe.
Tovább
Joslin-díjasaink
Szerző: Somfai Katalin
Szabó István fess, mosolygós úriember, 25 éve inzulinos cukorbeteg. Példamutató fegyelemmel és derűvel tekint betegségére, életére. Győrben él feleségével, két lánya van. Hivatásos sofőrként dolgozott, nyugdíjasként pedig levendulát termeszt.
Tovább
Joslin-díjasaink
Szerző: Őrsi Ágnes
A szőke, mosolygós Stefkó Istvánné – aki az 50 évnyi inzulinozásért járó érmet vette át – megfogalmazta azt, amit mindenki, akit elér egy nehezen gyógyítható vagy éppen gyógyíthatatlan betegség:
Tovább
