Elhízásjárvány Európában
A májusi Európai Elhízás Elleni Nap fontos üzenete volt a tudatos megelőzés, az empátia és az ítélkezésmentes, betegközpontú ellátás fontossága.
„Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés, hanem egy komplex krónikus betegség, amely tartós odafigyelést igényel. Segítünk megérteni a biológiai hátteret, és a társadalmi stigmák helyett tudományos alapú, támogató utat mutatunk a szakértői segítség felé, hogy ne maradj egyedül a változással.”
Európában a súlyos elhízással (BMI ≥35 kg/m²) küzdő felnőttek aránya 2010 és 2030 között várhatóan közel 50 százalékkal emelkedik, és a jelenlegi évtized végére mintegy 90 millió embert érinthet az elhízás kontinensünkön. Ugyanakkor a legnagyobb krízis továbbra is Amerikában figyelhető meg, ahol 2030-ra a felnőtt lakosság megdöbbentő aránya, mintegy 73 százaléka él majd 25 feletti BMI-értékkel, vagyis túlsúllyal. Ázsiában főként Kína és India küzd az elhízás problémájával, viszont Afrikában várható a leggyorsabb növekedés a városiasodás és a gyorsan zajló életmódbeli változások következtében.
Különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között, ráadásul az érintett betegek ellátása mindkét esetben több szakterület összehangolt együttműködését igényli. Éppen ezért kiemelten fontos a korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápiás döntések meghozatala, valamint az innovatív kezelési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása.
Aggasztó, hogy a gyermekkori elhízás előfordulása is drámai ütemben növekszik, ami hosszú távon tovább emelheti a krónikus betegségek előfordulását Európában és Magyarországon egyaránt.
Az elhízás kialakulásában a genetikai adottságok mellett számos egymással szorosan összefüggő biológiai, társadalmi és környezeti tényező játszik szerepet: a mozgásszegény életmód, a tartós stressz, az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése, az egészségtelen táplálkozási minták elterjedése.
A túlsúlyhoz kapcsolódó előítéletek gyakran visszatartják az érintetteket attól, hogy időben szakemberhez forduljanak, pedig a korai felismerés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú lehet a szövődmények megelőzésében, a hatékony kezelésben. A személyre szabott életmódváltás és viselkedésterápia mellett szükség esetén gyógyszeres kezelés vagy műtéti beavatkozás is szóba kerülhet.
Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással. Ez nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kihívást is jelent. Az obezitás (elhízás) krónikus, folyamatosan romló betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe. Bizonyítottan növeli a krónikus vesebetegség és legalább 13 különböző daganattípus kialakulásának esélyét, illetve súlyosan érinti a szív- és érrendszert, hozzájárul a magas vérnyomás és a szívelégtelenség megjelenéséhez is.
