DiabPont

Oltással védekezzünk!

A diabétesz számos betegség kockázatát fokozza. Azt már kevesebben tudják, hogy cukorbetegségben a különböző fertőző betegségek, a véráramfertőzések, a szepszis (vérmérgezés), illetve elsősorban a légúti fertőző megbetegedések nagyon gyakran előfordulnak és a halálozás kockázatát jelentősen növelik. Bizonyos statisztikák szerint 1,3-szorosára, más statisztikák értelmében ötszörösére.

Az előadás megtekinthető a CEOSZ YouTube-csatornáján.

Gyenge immunrendszer

A cukorbetegség immunrendszert károsító állapotként is felfogható, akár 1-es, akár 2-es típusú diabéteszről vagy valamelyik ritka formájáról van szó. A védelmi funkció kiesése következtében a betegek hajlamosabbak a fertőzésekre és nehezebben küzdik le azokat.

Az immunrendszer nemcsak a kívülről szervezetünkbe került fertőzések ellen küzd. Folyamatosan keletkeznek a testünkben károsító sejtek, ilyenek a daganatok is. Ezeket szintén az immunrendszer pusztítja el. Ha a cukorbetegnek nem megfelelően működik az immunrendszere, nem tudja ellátni a feladatát, ezért gyakoribbak a cukorbetegek körében a daganatos betegségek.

A diabétesz nem csupán egy szerv betegsége, lényegében minden szervünket érinti. E szervek egymás közti kommunikációjában szintén nagyon fontos szerepet játszik az immunrendszer.

Influenza – cukorbetegség

A 2-es típusú diabéteszt rendszerint megelőzi az elhízás és más előnytelen életmódi tényezők. Ezek a betegek – főleg a hasi elhízás következtében – számos olyan változáson mennek keresztül, amelyek a szervezetük működését rossz irányba befolyásolják. Ez a megelőző állapot a prediabétesz, amely visszafordítható, gyógyítható. Ugyanakkor már ez az előállapot is fokozza bizonyos betegségek előfordulását, rosszabb kimenetelű gyógyulását.

Idetartoznak a fertőző betegségek (mint az influenza), valamint a tüdőgyulladás.

Cukorbetegség esetén az influenzafertőzés miatti kórházba kerülés aránya – egy amerikai tanulmány szerint – folyamatosan emelkedik. Európában és hazánkban is hasonló tendencia figyelhető meg. A Magyar Statisztikai Hivatal publikációja szerint 2016–17-ben, június és április között több mint 5000 ember halála az influenzával volt kapcsolatba hozható. Ez azt jelenti, hogy az abban az időszakban meghalt mintegy 93 ezer emberből minden 18. az influenza, illetve annak következménye, szövődménye miatt halt meg.

Azt is tudni kell, hogy bizonyos fertőzések – leginkább a légúti fertőzések – fokozzák a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Eddigi tudásunk szerint ez elsősorban az 1-es típusú cukorbetegségre vonatkozik, de a legfrissebb vizsgálatok felvetik, hogy akár a 2-es típusú diabétesz kockázata is növekszik bizonyos légúti vírusfertőzések következtében.

Duplájára nő a halálozás esélye

Meglepő adat, hogy a cukorbetegeknél kialakuló fertőzés megduplázza a halálozás kockázatát. Összefoglaló tanulmány készült, amelyben több mint 10000 nem diabéteszes és 1500 diabéteszes páciens adatait elemezték, és azt találták, hogy több mint kétszeresére növekedett a cukorbetegek körében a halálozás kockázata. Az okát kutatva arra jutottak, hogy valószínűleg az immunrendszer károsodása és az érrendszer működésének zavara van a háttérben, de felmerült a neuropátia is, a belső szervekhez futó idegek károsodása. Más baktériumok és egyéb élőlények telepednek meg a cukorbetegek bőrfelszínén és nyálkahártyáján, s ez megváltoztatja a bélfal áteresztőképességét. Ez is lehet ennek a rendkívül döbbenetes és aggasztó adatnak a hátterében.

Mi okozza a járványokat?

Az influenzavírusok gyorsan mutálódnak, megváltozik a felszínük, ami nehezebbé teszi az immunrendszer számára a felismerést. További nehézség, hogy az influenza nem csupán embereket, hanem bizonyos állatokat is képes megfertőzni. Ritkán az állatokban (például madár, sertés, ló) jelen lévő influenzavírusok úgy mutálódnak, hogy képesek más fajokat is megfertőzni, ami komolyabb járványok kialakulásához is vezethet.

Hogyan védekezhetünk?

Vakcinákkal! Magyarországon jelenleg három típusú vakcina áll rendelkezésre, amely:

• élő, de legyengített kórokozót tartalmaz,
• teljes, inaktivált vírust tartalmaz,
• vírus-alkotórészeket inaktivált módon tartalmaz, hasított formában.

Megkülönböztetjük a vakcinákat aszerint is, hogy hány törzs elleni védettség alakulhat ki a beadásukkal. Van olyan vakcina, amely 2A és 2B törzs ellen nyújt védelmet, míg mások 2A és 1B ellen.

A vakcinák a beadás után immunválaszt váltanak ki, tehát a szervezetünk elkezd ellenanyagot termelni. Ezek egy esetleges fertőzés során rátámadnak az influenzavírusra, ezáltal csökkentve a betegség súlyosságát, a szövődmények kockázatát, vagy akár magának a betegségnek a kialakulását is.

Veszélyeztetett csoportok

A Nemzeti Népegészségügyi Központ éves módszertani levele meghatározza, hogy kik azok a személyek, akik fokozott kockázatra számíthatnak, ha influenzavírussal fertőződnek, az ő esetükben különösen ajánlott a vakcináció. Kik ők?

A 6 hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett gyermekek, csecsemők; a 60 éven felüliek egészségi állapotuktól függetlenül, hiszen életkorukból eredően az immunműködésük nem tökéletes. Az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben élő vagy huzamosabb ideig ott tartózkodó személyek, hiszen körükben a fertőzés gyorsan terjedhet, illetve a gyógyulás esélye náluk az átlagnál rosszabb.

A várandós kismamák és szoptató anyák számára is ajánlott a vakcináció. Egyrészt a várandósság olyan immunológiai változást okoz, ami a kismamák kitettségét növeli, másrészt a fertőzés miatt a magzat is veszélybe kerülhet. A védőoltás így nemcsak az anyát védi, hanem a magzatot is, sőt az antitestek a szülést megelőzően a magzatba kerülve védik a kisbabát élete első, legérzékenyebb hónapjaiban.

Bizonyos krónikus betegségekben különösen ajánlott a védőoltás: a légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők nagyon nagy rizikójú csoportnak tekintendők. Az immunhiányos állapotban lévők, a krónikus máj- és vesebetegségben, illetve anyagcsere-betegségben – idetartozik a diabétesz is – szenvedők oltása szintén feltétlenül ajánlott.

Mit nyerünk az oltással?

Egy tavalyi közlemény adatai alapján mondhatom, az oltatlan cukorbetegek kórházi kezelése három-ötször gyakoribb fertőzéskor, mint a beoltottaké. 1,7-szeresére nő annak az esélye, hogy intenzív osztályra kerül a cukorbeteg, ha oltatlan. A halálozás, ami a legrettegettebb szövődmény, az egyik statisztika szerint duplájára, a másik statisztikai elemzés alapján 3,3-szorosára növekedhet.

Az oltással a bármely okból bekövetkező kórházi kezelés 12–13 százalékkal csökkenthető, a tüdőgyulladás miatti kórházi kezelést 23–37 százalékkal mérsékelhetjük. Megfigyelték, ha az influenzafertőzés agyvérzéssel, stroke-kal együtt jelentkezik, ennek az állapotnak nagyon nagy a halálozási kockázata. A vakcináció ezt megfelezi. Ha a vakcina típusától és az országtól függetlenül minden adatot figyelembe veszünk, megállapítható, hogy a halálozás esélye vakcinációval 36–37 százalékkal mérsékelhető.

Nem véletlen, hogy a WHO azt ajánlja, a diabéteszeseknek legalább a 75 százalékát be kell oltani. Magyarországon ez az arány jóval kisebb, kevesebb mint 25 százalék, ráadásul csökkenő tendenciát mutat. Tehát a magyar átoltottság jelenleg rendkívül alacsony.

Összefoglalva

A diabétesz olyan krónikus állapot, amely növeli a fertőzések, így az influenzafertőzés esélyét is. Az influenza jelentősen súlyosabb alapbetegség jelenléte esetén, gyakoribbak a szövődmények, illetve a halálozás is.

Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Nem nyújt 100 százalékos védelmet, ez azonban növelhető azzal, ha nemcsak a veszélyeztetett személy, hanem annak környezete (az egy háztartásban élők) is beoltatják magukat.

Ma Magyarországon 3 védőoltás érhető el. Javaslom, hogy minden diabéteszes beteg keresse fel diabetológusát vagy háziorvosát és kérje, hogy részletesen beszéljék át, az elérhető vakcinák közül melyik a leginkább megfelelő cukorbetegség esetén.

Dr. Ferencz Viktória Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika