Őszi ébredés

Sokféleképpen próbálták már feltárni a fizikai aktivitás élettani hatásait, s ehhez most a Semmelweis Egyetem munkatársai is hozzátették a maguk öregedés-kutatását. A Medicine & Science in Sports & Exercise folyóiratban idén jelent meg az a tanulmány, amely vértesztek alapján vizsgálta a sportolók biológiai életkorát (https://doi.org/10/nh33). Juhász Vencel és kollégái az találták, hogy a rendszeresen sportoló fiatal felnőttek szervezete – összevetve kortársaikéval – lassabban öregedett. Eredményeikből kitűnt, hogy a biológiai korosodásnak a sebessége nem volt összefüggésben a testtömegindexükkel, viszont testük nagyobb zsíraránya gyorsította, a vázizomzatuk nagyobb tömege lassította azt.

Mérsékelni az inaktívak arányát

Ennél általánosabb szempontok vezették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatóit, amikor idén júniusban a The Lancet Global Health folyóiratban áttekintették, hogy mire jutottunk két évtized alatt a fizikai aktivitásra buzdító programokkal (https://doi.org/10/nh34). A 163 ország adatait feldolgozó tanulmányban felidézik, hogy míg 2000-ben a Föld népessége 23 százalékának a napi fizikai aktivitása nem érte el az egészségmegőrzéshez szükséges mennyiséget, addig 2022-ben ez az arány már 31 százalék volt. Ez különösen annak fényében szomorú, hogy így szinte reménytelen elérni a WHO 2030-ra kitűzött célját: 2010-ben ugyanis még azt remélték, hogy a következő húsz évben sikerül 15 százalékkal mérsékelni az inaktívak arányát. (A WHO gyakran idézett ajánlása szerint a felnőtteknek heti legalább 150 perc közepes vagy 75 perc magas intenzitású testmozgásra lenne szükségük ahhoz, hogy megóvják magukat a leggyakoribb kardiológiai és metabolikus betegségek, valamint számos rák megnövekedett kockázatától.)

Régiónként más a helyzet

Az összegzésből az is kitűnik, hogy a globális inaktivitás a nőket jobban sújtja, mint a férfiakat (34 és 29 százalék), s különösen terheli a 60 felettieket, náluk ennek aránya minden régióban és mindkét nem esetében nőtt az elmúlt két évtizedben. Egyébként a Föld kilenc vizsgált régiója közül hatban romlottak – leginkább a jómódú ázsiai-csendes-óceáni térségben – az általános eredmények, míg a többiben – a fejlett nyugati országokban, Óceániában, valamint Afrika szubszaharai államaiban – egyértelmű a javulás. Az egyes régiók eredményei azonban nem tükrözik pontosan a hozzájuk tartozó országok helyzetét.

Így áll Magyarország is, amely a kimutatás szerint, bár fejlett állam, de nem a jó úton halad. Nálunk a fizikailag inaktív felnőttek aránya 2000-ben 17,9 százalék volt, 2010-ben 22,6, 2022-ben már 29,4 százalék. E tendenciát előrevetítve 2030-ra 34 százalékot is meghaladó arány várható.

Európai Sporthét

Az aktív egészségőrzés elhanyagolása miatti aggodalom szülte néhány éve az Európai Sporthét elnevezésű rendezvényt. Ahogy az unió honlapján írják:

„A mozgás jelentősen hozzájárul az egészséghez és a jólléthez, ezért fontos lenne, hogy az európai polgárok körében is egyre nagyobb teret nyerjen. Ezzel szemben a kontinensen nemcsak hogy stagnál, de egyes országokban még csökken is a fizikai aktivitás mértéke.”

Az Európai Sporthétnek ezért az a célja, hogy „cselekvésre szólítsa fel az európaiakat”. A felszólítás a jelen esetben alkalmak teremtését és kedvcsinálást jelent: szeptember 23. és 30. között Magyarország-szerte is számos helyre várták a közönséget közös mozgásra, illetve ismerkedésre egy-egy sportággal, közösséggel.

A cikket az Accu-Chek vércukormérők gyártója, a Roche Magyarország Kft. támogatta.