Vércukorönellenőrzés, az örök klasszikus

Az inzulin felfedezése, 1921 óta a diabetológiában három területen is nagyívű fejlődésnek lehettünk tanúi: az inzulinok evolúciója (fejlesztésük a mai napig nem ért véget); az inzulinbeadás eszközeinek fejlődése (fecskendők, penek, pumpák); a vércukor- és szöveti glükózmérés. Ebben a cikkben a hazai fejlesztésű, gyártású vércukorönellenőrző készülékek fejlődését szeretném áttekinteni, amelynek belgyógyász-diabetológusként magam is szemtanúja lehettem.

1986-ban kezdtem el belgyógyászként dolgozni, akkoriban komoly kihívást jelentett egy-egy eszméletlen beteg ellátása, gyors kivizsgálása. A vénás vérminta laborba juttatása, az eredmény közlése órákat vett igénybe. Ekkor a betegágy melletti gyors vércukormérésre még nem volt lehetőség, a vasfüggönyön túl gyártott önellenőrző készülékek már léteztek, de azok a hazai betegekhez, egészségügyi intézményekhez nem juthattak el.

Nem csoda, hogy a diabetológiai tankönyvek részletesen elemezték, hogy milyen klinikai tünetek alapján lehet különbséget tenni hipoglikémiás és hiperglikémiás kóma között. A verejtékes bőr, szapora pulzus, tág pupillák, gyorsan kialakuló tudatzavar hipoglikémiás kómára utal, ezzel szemben a száraz bőr és nyelv, az acetonszagú lehelet, a csökkenő vérnyomás, lassan kifejlődő kórfolyamat diabéteszes ketoacidózisra jellemző. A mai napig érdemes ezekre a tünetekre figyelni, de a betegágy mellett manapság már 1-2 perc alatt kiderül a diagnosztika legfontosabb komponense, a beteg vércukorértéke.

A cukorbetegek ellenőrzése 30–40 évvel ezelőtt abból állt, hogy a beteg 3 havonta elment a laborba, ahol megmérték az éhgyomri vércukrát és a vizelet cukortartalmát 24 órás gyűjtött vizeletből. A vizelet cukorkoncentrációját polarimetriás módszerrel mérték, ezt nevezték akkoriban „polározásnak”. Étkezés utáni vércukormérés, HbA_1c-meghatározás akkoriban még nem történt.

Első magyar készülékek

A hazai vércukormérés történetében 1986 fontos évszám, ekkor kezdte meg működését a 77 Elektronika Kft., amely családi vállalkozásként (mai szóhasználattal startup cégként) indult 4 fővel. Az első magyar vércukormérő készülék (Dcont I) 1987-ben jutott el a betegekhez, ebből néhány százat gyártottak, majd 1989-ben jelent meg a Dcont II, amiből már több tízezer készült. Ezek az első vércukormérők Dextrostix tesztcsíkkal, fotometriás elven működtek (kémiai reakció során megjelenő színváltozást detektáltak). A fejlődés azóta is töretlen, 1-2 évente jelennek meg új, egyre pontosabban működő készülékek.

Az elmúlt 37 év során a Dcont készülékeknek több mint 20 típusa jutott el a magyar betegekhez, kielégítve a növekvő hazai igényeket. A vércukormérők kéttucatnyi típusából első körben hármat szeretnék kiemelni.

Beszélő műszer

2005-ben technológiai bravúrnak számított a Dcont Optimum plusz, ami az első, magyar mérnökök által fejlesztett, Magyarországon gyártott, magyarul beszélő készülék volt. Ennek a glükométernek továbbfejlesztett, korszerű változata 2017-ben jelent meg. Ez a beszélő mérőeszköz napjainkban is elérhető, lehetővé téve a vércukormérést látássérült, illetve vak betegek számára is. A fejlesztési sor legújabb darabja a Dcont Etalon B, amelynek nevében szereplő „B” betű a Bluetooth-kapcsolatra, okostelefonnal történő kommunikációra utal.

A pontosság a tesztcsíkon múlik

Fontos tudni, hogy a vércukormérő pontossága nagyrészt a tesztcsíkon múlik, így érdemes néhány szót a tesztcsíkok innovációjáról is szólni. Például egy régi, Personal Aktív tesztcsík a méréshez még 5 mikroliter vért igényelt, a mérést befolyásolta a vércsepp nagysága, a méréstartomány felső határa 25,5 mmol/l volt, kódolást igényelt.

A jelenleg legkorszerűbbnek számító Etalon tesztcsík számára a pontos méréshez 0,6 µl kapillárisvér elegendő, a mérést a vércsepp nagysága nem befolyásolja, a méréstartománya szélesebb (0,6–33,3 mmol/l), kódolást nem igényel, felbontás után akár 18 hónapig felhasználható.

eNapló

2010 óta működik a Dcont eNapló szolgáltatás, amely telemedicinális, internetalapú rendszer a Dcont vércukormérőt használó betegek számára. Az elektronikus napló kényelmes a betegnek (nem kell papíralapú naplót vezetnie), ugyanakkor a kezelőorvosnak segítséget nyújt a terápiás döntésekhez.

Színkódok használatával a kezelőfelület jól áttekinthető, statisztikai adatokat láthatunk az általunk kiválasztott időintervallumban (1 héttől 90 napig). Elemzést kérhetünk étkezési páronként táblázatba rendezve. Az anyagcsere-állapot egyik fontos mutatója a vércukorértékek ingadozásának mértéke. Ennek egyik jele a szórás, ami az elektronikus naplóban megjeleníthető. Újdonság, hogy az eNapló rendszerbe feltöltött vércukoradatok strukturált módon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) is megjelennek, amennyiben a páciensek profilját összekapcsoljuk az EESZT rendszerben szereplő fiókjukkal.

10 százalékon belüli hibahatár

2013-ban egy új ISO-szabvány lépett életbe, ami a 10 évvel korábbi nemzetközi standardot váltotta le. Ez az új szabvány a vércukormérők pontosságát szigorította 20 százalékról 15 százalékra. Ez azt jelenti, hogy 2013 óta csak olyan vércukormérőket lehet forgalomba helyezni Magyarországon, amelyek hibahatára 15 százalék alatti. Ezt az elvárást az Etalon tesztcsíkkal működő Dcont készülékek túlteljesítik. Egy 600 mérést magába foglaló, laborautomatával történő összehasonlítás szerint a Dcont Etalon vércukormérő pontossága 10 százalékos hibahatáron belül van.

A Magyar Diabetes Társaság ajánlásában is szerepel, hogy csak az új ISO-szabványnak megfelelő vércukormérőt javasolt használni. A betegek számára is fontos üzenet, hogy elavult (6 évnél régebben használt), illetve ellenőrizetlen forrásból származó, silány minőségű vércukormérőt nem ajánlott használni, mivel a pontatlan mérési eredményekre alapozva a kezelőorvos téves terápiás döntést hozhat.

A közelmúlt Dcont-fejlesztései

A Dcont készülékek fejlesztése az elmúlt 10 évben is nagy léptekkel haladt előre. 2015-ben jelent meg a Hunor/Magor készülékpáros olyan új funkciókkal, mint a hipoglikémiakockázat-elemzés, vércukor-átlagértékek megjelenítése. Újdonság volt az antibakteriális felület megjelenése. A sötétben történő mérés lehetőségét biztosítja a háttérvilágított kijelző, illetve a vérvételi hely megvilágítása.

2016-ban volt újdonság az okostelefonnal, vezeték nélkül (Bluetooth) együttműködő Dcont Nemere, amelyet új funkciókkal láttak el: becsült HbA_1c-értéktartomány számítása, hipoglikémiás eseményszám becslése. 2019-ben ismerhettük meg a Dcont Etalont, 2020-ban pedig a Dcont Novumot, ez utóbbi 50 százalékos NEAK-támogatással felírható inzulint használó cukorbetegek számára. Az Etalon/Novum készülékcsalád már a pontosabb mérést biztosító Etalon tesztcsíkkal működik.

A legújabb az Etalon B

A Dcont készülékek közül a legmodernebb, a legtöbb funkcióval felruházott Etalon B 2022-ben jelent meg. Napjaink igényeit elégíti ki az okostelefonnal történő vezeték nélküli kommunikáció. A mért vércukorértékek automatikusan megjelennek a mobiltelefonos alkalmazásban, illetve valós idejű adatmegosztás történik az eNapló felé. Egyénre szabott mérési sablonokat lehet beállítani az eNaplón keresztül (a kezelőorvos és a beteg is beállíthatja). A cukormérő hangjelzéssel jelzi a betegnek a mérés szükségességét.

Lehetőség van jelölők használatára és a vércukorértékeket befolyásoló események (inzulinbeadás, étkezés, mozgás) naplózására is. A jelölők használata a vércukorértékek kiértékelését segíti, hiszen ennek alapján látja a kezelőorvos, hogy az egyes mérések az étkezéshez képest mikor történtek.

A készüléken személyre szabható figyelmeztetéseket is be lehet állítani. Ha ezt a funkciót aktiváljuk, minden étkezés előtti jelölővel ellátott mérést követően 1, 1,5 vagy 2 órával (3 opció, beállítástól függően) a készülék jelezni fog. Hipoglikémia (3,9 mmol/l alatt) mérése után, a glükométer 10, 15 vagy 20 perc múlva hangjelzéssel figyelmeztet az újabb mérés szükségességére.

Egyénre szabott kezelési célértékeket is be lehet állítani, a beállítások küszöbértékeit ajánlott a kezelőorvossal egyeztetni. A célértékek beállítása és jelölő használata estén a vércukormérő az eredménynek megfelelő színes LED-világítással jelez, így a színkód alapján a beteg azonnal értékelni tudja a mért eredményt. További hasznos funkció az átlagszámítás (az elmúlt 7, 14, 30, 60 vagy 90 nap mérési eredményeinek átlaga), a becsült HbA_1c-tartomány (számított érték), illetve a hipoglikémiás események számának becslése. A készülék a tárolt vércukoreredmények alapján értékeli a hipoglikémia kialakulásának kockázatát, ami az elkövetkező 30 napra vonatkozó becslés. Feltétele, hogy az utolsó 45 napban legalább 90 tárolt mérési adat legyen. Az Etalon/Novum készülékcsalád képviselői már annyi funkcióval rendelkeznek, hogy az átlag felhasználó nem is használja mindegyiket.

Di-Care vércukormérők

A Di-Care Zrt. 2009-ben azzal a céllal alakult, hogy egyszerű, könnyen kezelhető vércukormérőket biztosítson a diabéteszes betegek önellenőrzéséhez. Az általuk forgalmazott glükométerek (MÉRY, MÉRYkék) is nagyon megbízhatóak, népszerűek.

Megjelentek a szenzorok

Az utóbbi években, főként az 1-es típusú cukorbetegek körében egyre terjed a szöveti cukormérő rendszerek (CGMS – continuous glucose monitoring system) használata. A szöveti glükózmérők 2020. januártól NEAK-támogatással felírhatók 1-es típusú cukorbetegek számára, de csökkenő áruk miatt támogatás nélkül 2-es típusú cukorbetegek is egyre többen használják.

Felmerülhet a kérdés, hogy a szenzoros technológia kiszoríthatja-e az ujjbegyszúrásos vércukormérést? Több olyan tényező is említhető, ami amellett szól, hogy a már klasszikusnak számító vércukormérésre a jövőben is szükség lesz. A szöveti és a kapilláris glükózértékek között 10–15 perc időeltolódás van, ezért gyors vércukoresés esetén a hipoglikémiát a szöveti cukormérés csak megkésve jelzi. Hipoglikémiaérzet esetén ajánlott kapilláris vércukormérés akkor is, ha a CGM még céltartományon belüli szöveti glükózértéket mutat. Mivel a két mérés nem ugyanabban a közegben történik, eltérő eredmény esetén az ujjbegyszúrásos mérés eredményére alapozzuk a terápiás döntéseket. A szöveti glükózmérők egy része a pontos működéshez napi 1-2 alkalommal történő kalibrációt igényel, így a hagyományos vércukormérés ezeknél a rendszereknél nem elkerülhető.

Az ujjbegyszúrásos glükózmérés régebbi, kiforrottabb technológia, pontossága egyelőre felülmúlja a szöveti cukormérés pontosságát. Úgy gondolom, hogy a klasszikus vércukormérés könnyű hozzáférhetősége, alacsony ára, egyszerű használata, a laboratóriumi mérést egyre jobban megközelítő pontossága miatt még egy jó ideig biztosan velünk marad.

Dr. Bakó Barnabás

Dr. Bakó Barnabás

1986-ban végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán summa cum laude eredménnyel. Az egyetemi évek után a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Belgyógyászatán kezdett el dolgozni, munkahelye azóta sem változott. 1991-ben belgyógyászatból, 1994-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. 1998-ban szerezte meg a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa minősítést.