Nyári bajok
Ideje hozzászoknunk az időjárás extrém változásaihoz. Számíthatunk arra, hogy nyáron is próbára tesznek majd az erős hőhullámok, meg az azokat megszakító, hirtelen lehűlést hozó viharos légáramlatok. E szélsőséges változások egészségügyi hatásait jó ideje kutatják a Semmelweis Egyetemen is.
Dr. Boussoussou Nora és kollégái egy múlt év végén publikált tanulmányukban azt vizsgálták, hogy – a szív- és érrendszeri betegségeket tekintve – kikre jelentik a legnagyobb veszélyt ezek a légköri jelenségek. A European Heart Journal folyóiratban olvasható eredményeik szerint a cukorbetegek a leginkább kiszolgáltatottak. A jelentős, legalább 5 Celsius-fokos napok közötti hőingadozás és a megnövekedett (90 µg/m³-t elérő) ózonkoncentráció határozottan növelte annak a valószínűségét, hogy kórházi kardiológiai ellátásra lesz szükségük. (https://doi.org/m6qp)
Az egyes demográfiai jellemzőket tekintve is hozott eredményt a vizsgálat. E szerint az 55 év felettiek, illetve a férfiak esetében mutatkozott erősebb összefüggés a nagyobb hőingás és a szív- és érrendszeri panaszokkal való kórházba kerülés között. A kutatás vezetője a Semmelweis Egyetem honlapján arról írt, hogy kutatásaik célja „olyan komplex egészségügyi riasztási rendszer kiépítése, amelyben a várható időjárás alapján a legkiszolgáltatottabb betegcsoportok és a kórházak ellátórendszere is fel tud készülni az esetleges egészségügyi veszélyhelyzetre”. (https://bit.ly/kardiomet)
A kritikus nyári időszakokra való felkészülést segítheti egy másik kutatás eredménye is. Erről tavaly számoltak be a Brit Kardiovaszkuláris Társaság éves konferenciáján. E vizsgálatban dr. Jack Laffan és munkatársai a szívizominfarktusok előfordulásának időbeli eloszlását vizsgálták írországi és észak-írországi tapasztalatokat felhasználva. Ők erős statisztikai összefüggést találtak a munkahetek kezdete és a súlyos szívrohamok megsokasodása között. (https://bit.ly/3XNGXgP)
Ez nem csupán azt jelentette, hogy hétfőnként regisztrálták a legtöbb infarktust, azok száma már vasárnap is magasabb volt, mint az egyéb napokon.
„Az ok valószínűleg többtényezős – nyilatkozta a kutatás vezetője –, szerepet játszhat a cirkadián ritmus, azaz a szervezet alvási-ébrenléti ciklusának a megzavarása is. Ehhez hasonló mechanizmus, ami miatt a nyári időszámítás kezdetét követően is megszaporodnak az infarktusok. A szervezet számára próbatétel a hétvégi pihenés vagy éppen a nyári szabadság »időzónájából« való visszatérés a munkanapok ritmusába.”
A nyári megpróbáltatások közül sem hiányoznak a különféle légúti panaszok. Részint, mert ennek az évszaknak is megvannak a maga szezonális – torokfájást meg náthát okozó – vírusai, részint, mert a kánikulában felszaporodó ózonszennyezés is képes légúti gyulladások kiváltására.
Múlt év őszén a Diabetes Therapy folyóiratban számoltak be egy tanulmányról, amely a diabéteszhez társuló kórokat vizsgálta, s meglepő eredményeket hozott a felső légúti betegségekkel kapcsolatban. Adrian Heald és kollégái azt találták, hogy a diabétesz diagnózisakor az érintettek között tízszer annyian voltak a fül-, orr- vagy torokfertőzéstől szenvedők, mint az átlagnépességben. Ahogy kiterjesztették a vizsgálatot a résztvevők előéletére is, azt látták, hogy a később cukorbetegséggel diagnosztizáltak között már sok évvel korábban is gyakrabban fordult elő felső légúti megbetegedés, illetve asztma. Ahogy az eredményeiket idéző Medscape írta: öt évvel a diagnózis előtt a leendő cukorbetegek 23 százalékánál dokumentáltak légúti fertőzéseket, szemben a diabéteszt elkerülők 2,5 százalékával. Hasonló mintát figyeltek meg a fül-, orr- és torokfertőzések, valamint az asztma esetében is. A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a gyulladásos folyamatok már jóval a diabétesz kialakulása előtt aktivizálódnak a szervezetben. Ennek az összefüggésnek a felismerése lehetőséget ad az olyan korai diagnózisra, ami esélyt adhat a cukorbetegség kialakulásának a megakadályozására is. (https://doi.org/m6qq)
A cikket az Accu-Chek vércukormérők gyártója, a Roche Magyarország Kft. támogatta.
