Az MDT kongresszusán történt
A cukorbetegek körében több mint négyszer, a túlsúlyosoknál pedig mintegy 30 százalékkal gyakoribb az onkológiai betegségek kialakulásának kockázata – hangzott el a Magyar Diabetes Társaság május végén tartott XXXII. kongresszusán, Budapesten, ahol többek között az elhízás témakörét és a megelőzési lehetőségeket járták körül a szakemberek.
Elhízás – a modern kor „világjárványa”
A WHO és a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport 1997-es jelentésében már olyan súlyos és krónikus betegségként jelölte meg a túlsúlyt, ami egyéni és társadalmi szinten egyaránt megelőzési és kezelési stratégiákat igényel.
Kialakulásának hátterében állhatnak szociokulturális, környezeti, genetikai, életmódbeli és pszichológiai tényezők, vagy a bélrendszerünkben előforduló mikrobák. Míg 2020-ban 1,39 milliárd felnőtt élt túlsúllyal, addig 2035-ben várhatóan már 1,77 milliárd főt érint majd. Hazánk lakossága a túlsúlyosokat és az elhízottakat is figyelembe véve a negyedik helyen szerepel az Európai Unió országai között.
Súlyos következményekkel járhat
A túlsúly miatt cukorbetegség, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedések és daganatok is kialakulhatnak.
– Az emberek gyakran csupán esztétikai problémaként tekintenek az elhízásra, pedig olyan krónikus betegségek okozója is lehet, amelyek akár évekkel rövidebb élettartamot eredményezhetnek. Az elhízás kezelése összetett folyamat, amely komplex terápiás eljárást igényel: diétával, életmódváltással, megfelelő gyógyszeres kezeléssel és rendszeres szűrűvizsgálatokkal sokat tehet a beteg az életminősége javítása érdekében. A villámfogyókúrák hatása nem hoz tartós eredményt, a mozgás és a diéta során is a fokozatosság a legfőbb szabály. A fenntartható testtömeg-csökkenés nőknél átlagosan naponta 1200 kcal, míg férfiaknál naponta 1500 kcal energiabevitellel érhető el – mondta a rendezvényen prof. dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke.
A cukorbetegség szövődményei
– A 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás jelentősen megnöveli az idült vesebetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések kockázatát. Elsősorban a hasnyálmirigy, a máj és a vese daganatának kockázata magasabb. Nem cukorbetegek között a daganat előfordulása csökkent az elmúlt években, de a cukorbetegek körében nem változott – hívta fel a figyelmet prof. dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
