Szerző: Dr. Bakó Barnabás Feltöltés dátuma: 2023.10.17.

A 2-es típusú diabétesz kezelésének szakértői ajánlása

A gyógyszerek mellett az életmód is fontos!

Az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) és az Európai Diabétesz Társaság (EASD) 2006 óta ad ki közös ajánlást a 2-es típusú diabétesz kezelésére vonatkozóan. A legutóbbi útmutatást 2022 szeptemberében, az EASD Stockholmban megrendezett kongresszusán ismertették, ezzel egyidejűleg két neves, angol nyelvű szaklapban, az amerikai Diabetes Care és az angol Diabetologia hasábjain is közlésre került.

Illusztráció

Cél a szövődmények megelőzése

Az ajánlás célul tűzi ki a szövődmények megelőzését és a betegek életminőségének javítását.

Már a korábbi ajánlásban is szerepelt, de a jelenlegiben is hangsúlyos, hogy az orvos-beteg kapcsolatban a régebbi szemléletű alá-fölérendelt viszony helyett partneri viszonyra, a terápiát illetően közös döntéshozatalra van szükség. Fontos figyelembe venni a betegek preferenciáit, elvárásait, mert a kellően nem egyeztetett, a betegekre „ráerőltetett” kezelés nem lesz sikeres. Eredményes terápiára csak akkor számíthatunk, ha azt a beteg elfogadja.

Az utóbbi években a 2-es típusú diabétesz kezelésének fegyvertára jelentősen bővült, így van lehetőség személyre szabott kezelést alkalmazni. Az ajánlás részletesen kitér a betegközpontú kezelés részleteire, a kezelés 4 fontos pillére:

  • hatékony vércukorcsökkentés,
  • testsúlykontroll,
  • a szív- és érrendszeri rizikófaktorok csökkentése,
  • a szívre és a vesére vonatkozó (kardiorenális) védelem.

Gyógyszerválasztás

Az ajánlás részletesen foglalkozik a vércukorcsökkentő gyógyszerek kiválasztásának szempontjaival, ezek ismertetésére terjedelmi korlátok miatt nem térek ki. Annyit azonban érdemes megemlíteni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében felértékelődtek azok a gyógyszerek, amelyek a vércukorcsökkentő hatáson túl egyéb kedvező hatással is rendelkeznek, alkalmazásukkal a diabétesz kórlefolyását előnyösen módosítani lehet (diabetes modifying drugs).

A bélhormonok (inkretinek) hatását erősítő gyógyszerek (GLP-1-receptoragonisták) és a vesében a glükóz visszaszívását gátló készítmények (SGLT-2-gátlók) csökkentik a szív- és érrendszeri kockázatot, vesevédő hatásúak, testsúlycsökkenést idéznek elő. Testsúlycsökkentő hatásukat tekintve a GLP1-receptor-agonisták hatása erőteljesebb. Az SGLT2-gátló gyógyszerek ugyanakkor csökkentik a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, illetve a már kialakult szívelégtelenséget előnyösen befolyásolják, lassítják a krónikus vesebetegség progresszióját is. A szövődmények megelőzése érdekében az említett gyógyszercsoportok közül javasolt legalább az egyiknek a használata, de a két különböző támadáspontú gyógyszercsoport egymással kombinálható is. A továbbiakban az ajánlás azon fejezeteire fogok fókuszálni, amelyek a cukorbetegek életmódjára vonatkoznak.

Orvosi táplálkozásterápia

Az orvosi táplálkozásterápia (régebben cukorbeteg-diétaként említettük) a diabétesz kezelésének fontos része, célja az egészséges táplálkozási minták előtérbe helyezése, az egyéni táplálkozási igények kielégítése, az étkezés örömének megőrzése. A dietetikus által szakszerűen, személyre szabottan összeállított étrend jelentősen csökkentheti a HbA1c-t, segíthet megelőzni a cukorbetegséggel összefüggő társbetegségeket.

Nincs egyetlen olyan arány a szénhidrát-, fehérje- és zsírbevitelben, amely minden 2-es típusú cukorbeteg számára optimális lenne. Ehelyett olyan egyénileg megválasztott étkezési minták javasoltak, amelyek kiemelik a bizonyítottan egészségügyi előnyökkel járó élelmiszereket, ugyanakkor minimalizálják a káros hatásúakat. Az étrend összeállításánál fontos figyelembe venni a beteg táplálkozási szokásait, egyéni igényeit. A fogyás szempontjából kulcsfontosságú a tartós negatív energiamérleg biztosítása (a szervezet igényénél alacsonyabb kalóriabevitel).

Több klinikai vizsgálat is igazolta, hogy a 12 hetet meghaladó diéta javítja a glükózanyagcsere paramétereit, csökkenti a HbA1c-szintet. Legelőnyösebbnek a mediterrán étrend és az alacsony szénhidráttartalmú diéta bizonyult. A több mint 6 hónapig tartó vizsgálatok áttekintése során az alacsony zsírtartalmú diétával összehasonlítva a mediterrán étrend nagyobb mértékű fogyást és a HbA1c-szint erőteljes csökkenését mutatta, késleltette a cukorbetegség gyógyszeres kezelésének szükségességét, és csökkentette a szív- és érrendszeri kockázatot. Hasonló előnyöket tulajdonítottak a vegán és vegetáriánus étrendnek.

Az utóbbi időben megnövekedett az érdeklődés az időben korlátozott étkezés (például 18 órától az étkezés szüneteltetése másnap reggelig) és az időszakos böjt (például heti 2 nap koplalás + heti 5 nap szokásos diéta) iránt. Egy összehasonlító elemzés az mutatta, hogy nem volt különbség az időszakos böjt és a folyamatos energiakorlátozás glükózanyagcserére gyakorolt hatásában. Ugyanakkor a böjt növelte a hipoglikémia előfordulását az inzulinnal és szulfonilureákkal kezelt betegek körében.

Napi fizikai aktivitás

A fizikai tevékenységek széles köre – beleértve a szabadidős tevékenységeket is – javítja a glükózanyagcserét, jelentősen csökkentheti a HbA1c-szintet.

Hosszan tartó ülés 30 percenkénti megszakítása rövid sétákkal, rezisztenciagyakorlatokkal javítja a glükózanyagcserét. A napi lépésszám 500 lépéssel történő növelése 2–9 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát és csökkenti az összhalálozást.

Mindössze napi 5-6 perc gyors intenzitású séta a várható élettartamot 4 évvel növeli meg.

Az ajánlás heti 150 percet elérő vagy meghaladó (például 3×50 perc), közepes intenzitású, aerob típusú testmozgásra (több izomcsoportot egyszerre megmozgató, ritmikus mozgás) ösztönözi a cukorbetegeket. Magas intenzitású fizikai aktivitás (futás, gyors ütemű kerékpározás) esetén heti minimum 75 perc intenzív mozgás elegendő 3 vagy több részre elosztva. Már heti 30 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás javítja a metabolikus paramétereket.

A cukorbetegek egy része a jelentős testsúlyfelesleg, izomtömeg-csökkenés, következményes izomgyengeség, mozgáskorlátozottság miatt sérülékenyebb, esendőbb. Nekik nem javasolt a fent részletezett közepes intenzitású fizikai aktivitás. Számukra rendszeres, nem megterhelő séta, illetve egyszerű funkcionális gyakorlatok elvégzése ajánlott.

A rezisztenciaedzés (minden olyan tevékenység, amelynél a személy a saját testsúlyát használja, vagy szabad súlyokkal dolgozik) szintén javítja az inzulinérzékenységet, csökkenti a vércukorszintet. Az olyan tevékenységek, mint a jóga és a tajcsi, szintén ajánlottak, mivel növelik az ízületek hajlékonyságát és fejlesztik az egyensúlyozás képességét.

Alvás

Az alvászavarok a lakosság mintegy 10 százalékát érintik, 2-es típusú cukorbetegségben is gyakoriak. Az alvászavar érintheti az alvás mennyiségét, minőségét és időzítését. Az alvászavar növeli az elhízás kockázatát, rontja a glükózanyagcserét. Az obstruktív alvási apnoe a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők több mint felét érinti.

Az alvás mennyisége kihat a 2-es típusú cukorbetegek szénhidrát-anyagcseréjére, egészségi állapotára. A túl hosszú (8 óránál több) és a rövid (6 óránál kevesebb) alvási időtartam egyaránt negatív hatással van a glükózanyagcserére. Az alvás rövid időtartamának meghosszabbításával lehetőség nyílik az inzulinérzékenység javítására és az energiabevitel csökkentésére. A „felzárkózó” hétvégi alvás azonban önmagában nem elegendő az elégtelen alvás hatásának visszafordításához.

A rossz minőségű, rendszertelen alvás következményeként rosszabb anyagcsere-paraméterekre, magasabb HbA1c-szintre lehet számítani. A későn fekvő, reggel tovább alvó (esti „bagoly” kronotípusú) betegek hajlamosabbak a délelőtti inaktivitásra és a glükózanyagcsere romlására, szemben a korán fekvő, reggel korán kelő (reggeli „pacsirta” kronotípusú) betegekkel.

A 2-es típusú cukorbetegek rendszeres fizikai aktivitása, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás javítja az anyagcsere-paramétereket, növeli a várható élettartamot.

Hosszabb életre számíthat

A fent részletezett, elismert szakemberek által összeállított szakmai ajánlásból kitűnik, hogy a 2-es típusú cukorbetegek anyagcsere-állapotát nem csak a gyógyszeres kezelés javítja. Kulcsfontosságú az étrend szakszerű, egyénre szabott összeállítása. A mediterrán étrend (rendszeres halfogyasztás, sok friss zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonafélék, olívaolaj) a legegészségesebb. A testsúlyfelesleggel rendelkező betegeknek a bevitt kalóriát is ajánlott számolni, ami kevesebb legyen, mint a szervezet napi energiaigénye. A rendszeres fizikai aktivitás kedvező anyagcserehatása bizonyított, már napi 5-6 perc gyors ütemű séta javítja az életkilátásokat. A megfelelő időtartamú (körülbelül 7 óra) és minőségű alvás segít fenntartani a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyát.

Röviden összefoglalva hosszabb életre számíthat az a diabéteszes beteg, aki az ismertetett ajánlásban szereplő módon egészségesen táplálkozik, fokozza fizikai aktivitását és törekszik a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra.

Az ajánlás kidolgozásában az ADA és az EASD 6-6 képviselője vett részt, a végső változatot felkért szakértők javaslatai alapján módosították, terjedelme 33 oldal, 346 szakirodalmi hivatkozást tartalmaz. Fontos tudni, hogy az útmutatások csak a 2-es típusú diabéteszre vonatkoznak, a cukorbetegség egyéb típusainak terápiájára nem.

Az ajánlás teljes terjedelmében angol nyelven elérhető a PubMeden: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9510507

szerzo

Dr. Bakó Barnabás

1986-ban végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán summa cum laude eredménnyel. Az egyetemi évek után a B.-A.-Z. Megyei Kórház II. Belgyógyászatán kezdett el dolgozni, munkahelye azóta sem változott. 1991-ben belgyógyászatból, 1994-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. 1998-ban szerezte meg a Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa minősítést.

Megjelent a diabetes2023/4. számában

 

A szerkesztőség megjegyzése: az optimális cukoranyagcsere eléréséhez az oldalakon hirdetett termékek alkalmazása esetén is feltétlenül szükséges a beállított diéta, a rendszeres mozgás, és az orvosa által rendelt gyógyszerek használata, valamint a rendszeres ellenőrzés! Minden esetben kérje ki kezelőorvosa véleményét!
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!